Így született meg a Bortér. Az elmúlt időszak bebizonyította, jó volt a döntés, egyre sikeresebb a rendezvény – emelte ki a polgármester, aki hozzátette, Szeged a fesztiválok városa, évről évre bővül a kulturális és a fesztivál kínálat. Nem véletlen, hogy Szegeden jelentősen növekszik a turizmus, a város az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. Több ezer ember érkezik évről évre a városba és egyre többen élnek meg a turizmusból – tette hozzá Botka László. Kattintson fönti képünkre, nézze meg galériánkat! Óriáspalacsintázó - Szeged, Csongrád-Csanád (+36302893169). (fotók: Iványi Aurél) "Minden adott egy sikeres rendezvényhez, Magyarország egyik legszebb terén, finom borok és ételek, valamint színes programok is várják a látogatókat. És az időjárás is a szervezőkkel van, gyönyörű idő várható ebben a pár napban" – zárta megnyitóját a polgármester. A kiállítók között megtalálható az egyik legismertebb borászat, a kiskőrösi Frittmann is. A tulajdonos Frittmann János elmondta, már nem sok ilyen rendezvényen vesznek részt, de Budapest és Szeged nekik kihagyhatatlan.
A fajta illetve a felhasználásával készített házasítások (pl. bikavér) szerelmeseit várják a prémium sétálókóstolóra. A Tokaji Borlovagrend minden évben, a Tokaji Tavasz eseménysorozat részeként megrendezi a Nagy Tokaji Borárverést, olyan ritka és egyedi tételekből, amelyek méltán kelthetik fel az egész világ legelkötelezettebb borrajongóinak figyelmét. A különleges árverés hazai és külföldi vásárlóit dülőtúrákkal, nyitott pincékkel, borkóstolókkal, konferenciákkal, szakmai előadásokkal, bor- és gálavacsorával fogadja. Jelentős borexportjával mind Chile, mind pedig Argentína kihívás elé állította az öreg kontinens borászatát és nagyban hozzájárult az itteni megújuláshoz. Vajon igaz-e a hasonlat: a chilei bor olyan mint a Volvo - tökéletes de unalmas? Bortér szeged 2010 relatif. Kiemelt rozé paletta, gyöngyöző- és habzóborok, valamint pezsgők várják a borkedvelőket a Városligetben. Kötelező programnak számít 2018-ban is a Millenáris Parkban szervezett gasztro-kavalkád, kiváló hazai éttermek ízelítőivel, és a legjobb borászatok, borkereskedők kínálatával.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom
A kapcsolat azonban még régebbi, ugyanis Pákozdi István gyermekkorában a plébánia területén élt és itt volt elsőáldozó. Mint mondta, az első templom, amit hittanosként lerajzolt, is ez volt. Egyik újmiséjét is itt celebrálta 1978-ban, és Gál professzor volt az ünnepi szónok. Ministráns emlékei azonban a közeli, már lebontott Csörsz utcai kápolnához kötődnek és az ott szolgáló papi életpéldák voltak számára a hivatás választásnál meghatározóak. Pákozdi István Györgydeák Mártontól vette át a plébániát, aki 25 évig, nyugalomba vonulásáig szolgálta a budai egyházközséget. Forrás: Szerdahelyi Csongor/Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia Fotó: Bodó Imre Magyar Kurír
szám - 62. évfolyam, 53/3046. szám) 10. 2006-03-19 / 12. (3005. ] 45 órakor hangversenyt ad a felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébaniatemplomban Bp XII Apor Vilmos [... ] 935 4867 FIGYELEM A pestújhelyi Keresztelő Szent János templom új urnatemetője elkészült 418 1715 [... ] PLÉBÁNIÁK figy elmébe A pestújhelyi Keresztelő Szent János plebánia jó állapotban lévő neogót [... ] Pécsi Napló, 1937. november (46. évfolyam, 249-272. szám) 11. 1937-11-07 / 253. ] Református istentisztelet a Kálvin téri templomból Prédikál Ravasz László dr püspök [... ] S J mondja Énekel a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János egyházközség Harmonia Sacra vegyeskara Vezényel [... ] és cigányzenekara muzsikál Közben Sárváry János tárogatózik 19 30 Jékely Zoltán [... ] Pécsi Napló, 1938. április (47. évfolyam, 73-96. szám) 12. 1938-04-03 / 75. ] ének és szentbeszéd az Egyetemi templomból A szentbeszédet mise után dr Tóth Tihamér mondja Énekel a felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János egyházközség Harmonia Sacra énekkara Jurassa [... ] 12 Déli harangszó az egyetemi templomból időjárásjelentés 12 05 Nedelkovits Anna [... ] irodalmár a negyvenes években Garay János Radnóti Miklós előadása Pécsi Napló, 1938. augusztus (47. évfolyam, 172-194. szám) 13.
Vendégszoba megszűnt.
A népes templomi szkóla és a gitáros együttes, valamint a ministránsok a járványügyi korlátozások figyelembevételével szűkített létszámban szolgáltak, a hívek pedig részben a templomban, részben a templomkertből, valamint az új közösségi házból kivetítőn kapcsolódtak be az ünnepi liturgiába. Pákozdi István mostani kinevezése előtt 28 évig volt a Budapesti Egyetemi Lelkészség vezetője. Az egyetemisták számára "begyakorolt", de itt rendhagyó módon, a beiktatás alkalmával párbeszédes homíliát mondott, Egri László diakónus közreműködésével. Ők régóta munkatársak és a Felsőkrisztinában is így lesz – mondta Pákozdi István. Erre azért is szükség van, mert a plébánia mindig káplános hely volt, de most a közismert paphiány miatt már itt is csak egy lelkipásztor szolgál. Így a miserend is változik: vasárnaponként a korábbi hat helyett csak négy szentmise lesz. Az új plébános régi ismerőse a felsőkrisztinás híveknek, hiszen az utóbbi évtizedben ő mondta az egyik vasárnapi misét, a déli 12-est, olyan elődök után, mint Szörényi Andor szentírástudós és Gál Ferenc professzor.
A másik – az egyszerű logikát is megtornáztató – kérdés: ha jellemzően újonnan elkészülő épületeket szoktak templommá szentelni, akkor a Felsőkrisztinavárosival, amelyet már több mint nyolcvan éve felépítettek és használnak, miért nem tették meg ezt azonnal a megépítése után? Röviden azt lehetne válaszolni, hogy a megáldása megtörtént, de a formális szentelést elmosta a 20. század viharos történelme. Részletesebben kifejtve feltárul a templom és ezzel mindannyiunk múltjának egy szelete. A Felsőkrisztinavárosi templom építését az 1920-as évek végén határozta el a benépesülő Hegyvidék egyre gyarapodó katolikus közössége. A Széchenyi esküvőjének is helyet adó Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Templom (az alagútnál) messze esett, és a hegyen sehol máshol nem volt népesebb közösség befogadására alkalmas templom. Az építés megkezdődött, a ma is álló plébánia és a közösségi háznak szánt, egyszerű épület is elkészült 1934-re. Ekkor a hívek, a mai Apor Vilmos térre tervezett, háromtornyú, impozáns nagytemplom elkészültéig, a közösségi házban alakították ki az átmeneti misézőhelyet.