A vulkános baromságoktól kezdve a "kormány nem segíthet nekünk" jeleneteken át egészen a jég alatti leszámolás megszervezésével és lebonyolításával bezárólag... Tényleg, olyan ostobává válik a film, hogy kedvünk lenne "NE LEGYÉL MÁR HÜLYE! " felkiáltásokkal indítani a legtöbb jelenetet. Szerencsére itt is találunk értékelhető pillanatokat a filmben, például a korábbi dinamikák átalakulása a Dan apukáját játszó J. K. Simmons és Chris Pratt között kifejezetten üde színfoltot adnak a filmnek - tényleg azt éreztem, hogy az apai szerep témája kapcsán kifejezetten szépen körbeértünk. Arról persze fogalmam sincs, hogyan óhajtják folytatni ezt a filmet, szerintem ebben ennyi volt és nem több, egy folytatás egyelőre úgy látom, hogy csak rontani tud majd A holnap háborúja helyzetén. A filmhez hasonlóan a kritika is eléggé negatív lett a végére, épp ezért mindenképp szeretném még az írásom végére illeszteni ezt a bekezdést, amiben minden fenti szavam ellenére arra biztatnám a kedves Olvasót, hogy tegyen egy próbát A holnap háborújával.
793 A holnap háborúja (The Tomorrow War), rendezte: Chris McKay, szereplők: Chris Pratt, Yvonne Strahovski, J. K. Simmons, amerikai sci-fi akciófilm, 138 perc, 2021. #mindmeghalunk Amíg az Amazon alapítója a világűr határára készül, megvásárolt nekünk egy, a Covid miatt a mozikból kimaradt űrlényes inváziós sci-fi akciófilmet. Jól áll neki a képernyő, még jobban állt volna a vászon és bár a marketing az eredetiségével próbálja meg eladni, A holnap háborúját sokkal inkább azért ajánljuk, mert a már sokszor látott dolgokat szórakoztató módon pakolták benne össze. A Lego mozik rendezője érti a dolgát, Chris Pratt meg tényleg az a fickó, akit lehetetlen nem kedvelni. Dan Forester ( Chris Pratt) háborús veterán, jelenleg középiskolai tanárként a tudomány szeretetére buzdítja a fiatalokat kevés sikerrel. Mivel csak a katonáskodáshoz és a tudományhoz ért, hiába próbál a versenyszférában érvényesülni, állandóan elutasítják, amitől egyre inkább tehetetlennek és feleslegesnek érzi magát. Már csak az segítene rajta, ha valami igazán nagy dolgot vinne véghez és erre meg is van az esélye, amikor egy féreglyukon át katonák érkeznek, akik közlik, hogy 30 év múlva idegenek özönlik el a Földet.
Kritika Az alkotók tudták, honnan kell jó ötleteket lenyúlni, és azt is, hogyan kell ezeket jól összegyúrni. Péntek délutáni szórakozáshoz ez pont elegendő. Bevezető Mi lenne, ha a földönkívüliek megtámadnák a Földet, és semmi esélyünk nem lenne ellenük? Gondolkodjunk négy dimenzióban! Erre buzdít a Chris Pratt főszereplésével készült A holnap háborúja, ami szépen összekapkodott minden klisét a nagyszabású sci-fikből. A holnap háborúja - Legutóbbi tartalom KRITIKA: A holnap háborúja Mi lenne, ha a földönkívüliek megtámadnák a Földet, és semmi esélyünk nem lenne ellenük? Gondolkodjunk négy dimenzióban! Erre buzdít a Chris Pratt főszereplésével készült A holnap háborúja, ami szépen összekapkodott minden klisét a nagyszabású sci-fikből.
A históriai alapkövek azért ott vannak, Leonidasz király háromszáz hős, halálra elszánt katonájával megütközik Xerxész perzsa uralkodó hatalmas seregével a Thermopülai-szorosnál. És elhangzik a filmben az elesettek sírfeliratának szövege is: "Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. " A többi mese a túlexponált hősiességről: némi figyelmeztető üzenettel (amiket egyébként is tudunk), mint például, hogy vigyázzunk a cselszövőkre és árulókra, vagy hogy aki nem velünk, az ellenünk. A perzsa háborúk idején a nemzet költőjének szerepét töltötte be. Bitter T. Ákos: Barátaimnak. Verseiben megörökítette a vezető városállamok: Athén és Spárta hősi halottainak emlékét, himnuszt írt az artemiszioni csatában önfeláldozóan harcolók tiszteletére. Epinikionjaival – sportversenyek győzteseinek járó kardalaival – új műfajt teremtett. Himnuszaiból csak kevés töredék maradt fenn. Műveiben új eszményképet fogalmaz meg: a közösség, a polisz számára hasznos, szellemi értékekben gazdag ember ideálját.
De akárhányszor tálalja is fel a régi mesét a Nyugat hanyatlásáról, semmi nem jogosította őt fel egy ennyire radikális irányváltásra. Száz kétharmad sem. Csakhogy a rombolásban közben olyan messzire jutott, hogy nem lehet túlzás vagy sértő azt mondani, egy nekem küldött e-mailből idézek: "Magyarország már nem Európa". De még nem a Kelet. Az ellenzéki pártok az utolsó órában találtak egymásra, hogy a szakadék széléről megkíséreljék visszarántani az országot. Itt fekszünk vendor master. Már most forrósodik a levegő, az egész olyan, mint egy thriller. Csak hát nagy bajnak a jele, amikor egy választásnak ilyen óriási a tétje. A pusztulás pedig, mint az aknabecsapódások, egyre több mindenen hagyja ott égés- és füstszagú nyomát. Nem csak Orbán meghasonlott külpolitikája, Moszkva és Peking kiszolgálása, a magyar gazdaság versenyképtelensége, már a saját térségünkben is leszakadóban vagyunk, halmozódó kulturális deficitünk miatt nem vagyunk többé Európa: Ahol egy képviselőt covid-fertőzötten is berendelnek a Parlamentbe, hogy pártjának a szavazáskor meglegyen a kétharmada, az nem Európa.
"A politika titka? Tegyen jó szerződést Oroszországgal. " Otto von Bismarck Szolón – a legnagyobb görög bölcs – egy napon ellátogatott Lüdiába, ahol fogadta maga Kroiszosz is, a lídek (lüdiaiak) királya. Megmutatta a palotája kincseit és megkérdezte: "Vajon ki a legboldogabb ember a földön? " Szolón azt válaszolta, hogy senki nem lehet boldog, amíg még él. Úgy esett, hogy a király, Kroiszosz – Hérakleitosz szerint – hadat üzent a perzsáknak. Ám nem sikerült a dolog és rövid ostrom után Szardeiszt bevették a perzsák. A Nyergestetőn 2009 júliusában — Ferenczy L. Tiborn - 2009. július 30., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Állítólag egy mardus származású, Hüroiádész nevezetű vitéz volt az, aki elgurult sisakja után mászott, így fedezte fel a bejáratot a várba, majd több perzsa is követte és a vár végül elesett. Állítólag volt Kroiszosznak egy néma fia, aki megszólalt apja védelmében: "Ember, ne öld meg Kroiszoszt! " Utána már egész életében beszélt. Már készítették a máglyát, hogy Kroiszoszt megégessék rajta, amikor vihar kerekedett és elfojtotta a tüzet. Ekkor Kroiszosz elmesélte, amit Szolón hozott fel neki, hogy élő ember nem lehet boldog, mert még bármi történhet vele, amint történt is, hiszen elveszítette a háborút.
Leónidász testőrei, a 300 szpártai, a 700 theszpiai és 400 thébai – tehát mintegy 1400 katona fölvette a végső harcot. A perzsa "halhatatlanok" a berlini Pergamonmuseum ból A Thermopülai csata végére a thébaiak letették a fegyvert… A szpártaiak és a theszpaiak pedig eggytől egyig elestek. 300+700! Ezer hősi halott!!! Jacques-Louis David: Leónidász Thermopülainál (1814) León i dász ( Λεωνίδᾱς Α´), az "Oroszlánfi" király dór, azaz szpảrtái neve (helyesebben nem "palóc", hanem hosszú magyar "á"-val). Nevét atti(k(ai)ul meg iónul León i dész (Λεωνίδης Α´) alakban ejtették… Leónidász király vállalta a halált, hogy megmenthesse városát. Itt fekszünk vandoren. Védosztagot alakított, akik fedezték a visszavonuló görög csapatokat. Ha a görög sereg utóvéd nélkül visszavonult volna, a nyílt terepen a perzsa lovasság fölénybe kerül.
Ahol a Nemzeti Védelmi Szolgálat csak úgy, konkrét ok, bármi gyanú nélkül lehallgathatja az egészségügyi dolgozók telefonját, az nem Európa. Itt fekszünk vendor evaluation. Ahol a külügyminiszter azt hazudhatja, hogy "Európában Magyarország adta a legsikeresebb egészségügyi és gazdasági választ a járványra", miközben ennek épp az ellenkezője az igaz, a miniszterelnök pedig ezt: "Ismerem a német és a brit köztévét, és biztosan állíthatom, hogy a magyar köztévé kevésbé kormánypárti, mint a német", ráadásul a hívei ezt el is hiszik neki, az nem Európa. És ahol az ellenzéki szavazók kénytelenek elviselni újságjaik, rádióik tönkretételét, intézményeik bezárását, értékes embereik belső emigrációba kényszerítését, az ellenzéki vezetésű városokkal, önkormányzatokkal szembeni kirívó diszkriminációt, és mindezek tetejébe a hatalom folyamatos verbális gyalázkodását, mintha az ellenzéki szavazó nem volna a nemzet egyenjogú tagja… az nem Európa. Az a senki földje Alcsút és Felcsút között. A jövő évi választásnak egyetlen eldöntendő kérdése van: marad-e Orbán, s az országot végképp maga alá temeti-e a keleti, és a vele szövetséget kötött hazai despotizmus.