2022. 15. 11:50 Török Gábor: Orbán a választást valószínűleg nem veszíti el, de többé nem tudja utcai harcosnak mutatni magát Sokat veszít Orbán Viktor ezekben a napokban, még akkor is, ha a választást megnyeri – írta Török Gábor. 2022. 22:46 Török Gábor: Most az ellenzékbe kerülés vagy ellenzékben maradás sem számít annyira rossz forgatókönyvnek Mindig is vitatkozott azokkal, akik szerint egyik vagy másik szereplő nem a győzelemre játszik, de a jelenlegi helyzetben... 2022. 06:30 Windisch Judit hvg360 Török Gábor: A Fidesz felnevelt egy olyan "szörnyet", amelyik most a pártra is veszélyes lehet Váratlanul nehéz helyzetbe került a Fidesz a 2022-es választás előtt – mondta a hvg360-nak Török Gábor politikai elemző. Az elmúlt 12 évben először fordult elő, hogy az egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora. Az elmúlt három választás előtt olyasmivel sem kellett foglalkoznia, amivel nagyon nem szeretett volna. Milyen korlátokba ütközik Orbán, hogyan sérül a "pávatáncban"?
2022. február 24. 9:46 Ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter. 2022. február 22. 11:02 Békemisszió, békefenntartó? 2022. február 19. 21:01 Török Gábor megnézné Orbán Viktort úgy is kormányozni, hogy nagyobb egyeztetési kényszere van, Giró-Szász András pedig változatlanul hisz a menedzser típusú kormányzásban. Hogyan értékelik az elmúlt tizenkét évet? Mi jelenthet veszélyt a kormánypártra a választáson? Mi a közös Márki-Zay Péterben és a viking harcosokban? Interjú az elemzővel és a politikai tanácsadóval. 2022. február 15. 7:33 A politológus szerint az előválasztás alatt annyira lekötötte a pártokat az egymással való versengés, hogy nem maradt szabad ember, aki azon gondolkozhatott volna, hogy mi lesz utána. 2022. január 26. 8:06 Az elemző szerint a felek kivárásra játszanak. 2022. január 4. 12:22 A politikai elemző szerint egy dinamikus kampánnyal nem elképzelhetetlen, hogy a Kutyapárt és a Mi Hazánk is bejusson a parlamentbe.
A politikai elemző szerint addig nem nagyon van esélye az ellenzéknek, amíg a Fidesz nem kezdi elveszíteni támogatóit. "Olyan két év következik, amilyet még nem láttunk. Messze felül fogja múlni a nehézségek tekintetében a 2008 utáni időszakot – külpolitikailag is, de döntően gazdaságilag" – mondta lapunknak adott interjújában Török Gábor. A politológus a Fidesz győzelmére számít, de Márki-Zay Pétert szabálytalan alaknak látja, a szabálytalanok pedig vagy nagyon elbuknak, vagy nagy meglepetést okoznak. Szerinte mostanra "Orbán elvesztette miniszterelnök jellegét". Szavaira a Fidesz frakcióvezetője reagált. A politológus szerint még két dolgot elveszít a miniszterelnök. Szerinte már nem egy a tábor, a háború megosztotta a kormány híveit. Okos döntésnek tartja a politológus, hogy Novák Katalin lesz a Fidesz államfőjelöltje. Az elemző szerint az előválasztás 2010 óta az ellenzék legkomolyabb lépése. Ha a kormányfő hatalma gyengül, csak reped, ha nagyon meggyengül, összedől a rendszer. Könyvet írt a kormányfő politikájáról.
Éber Márk Áron - A csepp Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt. E könyv a félperifériás magyar társadalom osztályszerkezetét egy olyan csepphez hasonlítja, amely az elmúlt négy évtizedben mindinkább széthúzódott. Egyaránt nőtt a távolság a felül és az alul levők, az uralkodó és az alávetett helyzetűek, a tőkések és a munkások között. Vajon mi okozza az egyenlőtlenségek növekedését, az élethelyzetek eltávolodását, a társadalmi felemelkedés és lecsúszás esélyének alacsony szintjét? A kötet válaszai szerint egyfelől a globális kapitalizmus, a tőkés világrendszer dinamikája, másfelől a magyar államot elfoglaló osztályok és osztályfrakciók politikája. A magyar társadalom osztályszerkezete csepp a kapitalista világrendszer tengerében. Egyetlen apró alkotóelemként sűrítve foglalja magába az egész valamennyi feszítő ellentmondását.
Szerző: Éber Márk Áron Baja, 1981. Szociológus, társadalmi és tudásszerkezetek összefüggéseivel foglalkozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumának igazgatója, az Új Egyenlőség szerkesztőbizottságának tagja. A szerző írásai itt olvashatók. Bemutatkozó videója itt tekinthető meg. Mi az "a középosztály"? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak. Miért egyéni tulajdonságokkal magyarázzuk tapasztalatainkat? Miért nem osztálytapasztalatként értelmezzük? Ha valóban osztálytársadalomban élünk, akkor ezt miért nem érzékeljük? Miért olyan nehéz felismerni a mindennapokban az osztályhelyzet életünkre gyakorolt hatását? Mik ennek a történeti okai? Valóban osztálytársadalom a magyar társadalom?
"Valóban, a Fidesz emeli a béreket", tette hozzá Éber Márk, de figyelmeztetett, hogy ha figyelembe vesszük az inflációs adatokat és a jövedelemeloszlást is a különböző osztályok között, a kép árnyaltabb. Picit mindenkinek javult a helyzete a koronavírus-járványig, de nem egyenlő mértékben. Valakik egyet léptek, valakik tízet, valakik százat, szemléltette a helyzetet szociológus. Az ellenzékről is beszélt a két szociológus. Gregor Anikó felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt szociális szempontokat is figyelembe vevő válságkezelés Magyarországon, a '90-es évektől kezdve a 2008-as válságon át a koronavírus okozta gazdasági válságig. Gregor azt várja az ellenzéktől, hogy az elkövetkezendő gazdasági recesszió esetén is folytassanak szociálisan érzékeny gazdaságpolitikát, ami a programjukból "kiolvasható", de kérdés, hogy meg is valósítanák-e. Utóbbi a nemzetközi mozgástéren is múlik, tette hozzá. Éber Márk Áron pesszimistább a programmal kapcsolatban. Szerinte irányvonalakat tisztáz a program, de győzelem esetén kiéleződnének a belső konfliktusok, például a baloldali Komjáthi Imre és Márki-Zay gazdasági tanácsadója, Király Júlia között.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele. Aki mélyebben meg akarja érteni a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását, feltétlenül olvassa el Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című könyvét, amelyet e helyt Éber Márk Áron ismertet. A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldalnak a nép problémáival kell foglalkoznia. Szerkesztőnk vitairata a baloldali populizmus lehetőségéről. A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával).
Schulze, Gerhard: Übergang wohin? Kommentar im Jahr 2005. In Schulze, Gerhard: Die Erlebnisgesellschaft. Frankfurt am Main – New York: Campus Verlag, 2005. [Bővített kiadás. ] I–XXII. Schulze, Gerhard: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztetizálódása. (Részlet az első fejezetből. ) [Ford. : Mezei György. ] Szociológiai Figyelő, 2000. 15 (1–2): 135–157. Schulze, Gerhard: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. [Az Erlebnisgesellschaft utolsó, összefoglaló fejezete, ford. : Novák Zsolt. ] In Wessely Anna (szerk. ): A kultúra szociológiája. Budapest: Osiris Kiadó – Láthatatlan Kollégium, 1998. 186–204. Az élménytársadalom koncepcióját inspiráló, ill. azt értelmezni segítő elsődleges irodalom Bauman, Zygmunt: A munkaetikától a fogyasztás esztétikájáig. [Ford. : Szabó Adrienne. ] Replika, 2005. 16 (51–52): 221–238. Beck, Ulrich: Jenseits von Stand und Klasse? Soziale Ungleichheiten, gesellschaftliche Individualisierungsprozesse und die Entstehung neuer sozialer Formationen und Identitäten.
: Berger Viktor. Megjelenés előtt. Hradil, Stefan: Régi fogalmak és új struktúrák. Miliő-, szubkultúra- és életstílus-kutatás a '80-as években. In Andorka Rudolf – Hradil, Stefan – Peschar, Julius S. (szerk. ): Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula Kiadó, 1996. 347–387. Simmel, Georg: A divat. ] In uő. : Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó, 1973. 473–507. Slater, Don: A fogyasztói kultúra körvonalai. : Kacsuk Zoltán. 16 (51–52): 197–205. Ben, Fine – Leopold, Ellen: Mi a fogyasztói társadalom? [Ford. : Simányi Léna. 16 (51–52): 207–219. Miller, Daniel: A fogyasztás mítoszai. : Kacsuk Zoltán, Simányi Léna, Rácz Márton és Kováts Réka. 16 (51–52): 239–256. Sahlins, Marshall: La Pensée Bourgeoise. A nyugati társadalom mint kultúra. : Dombos Tamás. 21 (72): 17–48. Certeau, Michel de: A hétköznapok felfedezése: a cselekvés művészete. Használati módok és taktikák. 21 (72): 95–107. Lears, T. J. Jackson: A megváltástól az önmegvalósításig. A reklám és a fogyasztói kultúra terapeutikus gyökerei, 1880–1930.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Szociológia Tanszék, adjunktus. Szociológusként végeztem, 2008 óta vezetek előadásokat és szemináriumokat az ELTE Társadalomtudományi Karán. Elsősorban tudásszociológiai problémák, társadalmi szerkezetek és tudásszerkezetek összefüggései foglalkoztatnak. Óráim alapvetően a "magyar társadalom" szerkezetével, átalakulási folyamataival, globális összefüggéseivel kapcsolatosak. E kérdések óhatatlanul összekapcsolódnak olyan társadalom- és gazdaságpolitikai problémákkal, mint amilyen az egyenlőség és az egyenlőtlenség(ek), az igazságosság és igazságtalanság(ok), a fenntarthatóság és a fenntarthatatlanság (különböző formái). A tárgyalt témákat minden esetben ilyen, a közjóhoz kapcsolódó dilemmák felől közelítem meg. Tagja vagyok a Helyzet Műhelynek (2011 óta), igazgatóként segítem az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumát (2016 óta), szerkesztője vagyok az Új Egyenlőség nevű online magazinnak (szintén 2016 óta). Oktatott tárgyam: Térbeli társadalmi folyamatok Kapcsolat: (kép:)