A 27 éves kajakos 2016-ban lemaradt a riói olimpiáról, pedig az időeredményei alapján kint lett volna a helye. Ez valamennyire mindig fájó pont lesz az életemben, de az embernek muszáj továbblépnie, és előre kell nézni. Kudarc volt, de általa sokkal több lettem, magamról és a környezetemről is sok mindent megtanultam. Úgy érzem, már túl vagyok rajta" – mondta az Origónak Kárász Anna, aki 2015-ben legyőzte Kozák Danutát a hazai kajak-kenu válogatón. Ez a bravúr azóta sem sikerült senkinek Magyarországon. A Kárász Anna, Kozák Danuta páros a 2018-as portugáliai világbajnokságon emlékezetes győzelmet aratott a bombaerős új-zélandi egység előtt. A mieink győzelmét csak a célfotó után hirdették ki a versenybírók, a magyar páros 23 ezreddel bizonyult jobbnak, mint az új-zélandi egység. 2019-ben a Kárász Anna, Kozák Danuta kettős mindkét kajak-kenu válogatót megnyerte, majd júniusban ezüstérmet nyert a minszki Európa Játékokon. A vb-címvédő páros nem tudta a csúcsformáját hozni, ugyanis az ötszörös olimpiai bajnok Kozák vírusos megbetegedés után versenyzett, így már az ezüstérem is elképesztő teljesítmény volt tőlük.
A világbajnokságon páros ötszáz méteres megmérettetésben első-, négyes ötszáz méteren a második helyezést érték el. A 2016-os Európa-bajnokságon minden ötszáz méteres távon aranyérmes lett egyéniben és csapatban is. A riói olimpián Szabó Gabriella párjaként ötszáz méteren, majd kajak négyesben Csipes Tamara, Fazekas Krisztina és Szabó Gabriella csapattársaival is olimpiai bajnoki címet szerzett. Az egyéni 500m-es távon címvédőként indult és sikerült megvédenie az olimpiai bajnoki címét. 2017. június 21-én megszületett Kozák Danuta lánya, ezért abban az évben nem versenyzett. 2018 nyarán a montemori világbajnokságon egyesben, párosban és négyesben is aranyérmet szerzett az ötszáz méteres versenytávon.
Több versenyző, így az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta is megosztotta közösségi oldalán azt a felhívást, amellyel a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) olimpiai programot érintő legfrissebb döntése ellen tiltakoznak. Az ICF vezető testülete, a board úgy szavazott, hogy a 2024-es párizsi nyári játékokkal kapcsolatban a gyorsasági szakág rovására az extrém szlalom kajak-kenu programba vételét javasolja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Ahogy fogalmaznak, ez egy viszonylag új szakág, de az izgalmas lebonyolításnak köszönhetően tetszik a szurkolóknak, és bemutatkozása óta magas a televíziós nézettsége. Kiemelik, hogy a két szám műsorba vétele nem igényelne több sportolói kvótát, mert a szlalomversenyzők többsége az extrém válfajban is szívesen indulna. "Miután a NOB leszögezte, hogy a versenyszámok száma nem változhat, az ICF boardja úgy voksolt, hogy a gyorsasági szakág két éremosztó számát csoportosítja át az extrém szlalomba" – áll az ICF közleményében. A vezetőtestület megvizsgálja a gyorsasági olimpiai programot – amely most 12 számból áll –, és ha a NOB elfogadja a javaslatát, 2024-ben már csak 10 számban lehet majd versengeni az érmekért Párizsban.
Nagyon jól éreztem magam, de nekem sosem volt álmom, hogy egyszer majd egy saját sportautót vezessek – mondta. Kozák Danuta olimpiai bajnok Toyota szponzor MOB olimpia sebesség női kajak-kenu
Fotó: Török Attila/ Forrás: HEOL Meghalt Puhl Sándor labdarúgó játékvezető. A nemzetközileg is szaktekintélynek számító bíró olyan világklasszisok meccseit dirigálhatta, mint Diego Maradona. Ő vezette például az 1994-es labdarúgó világbajnoki döntőt és 1997-ben a Bajnokok Ligája döntőt is. Pályatársai megrendülve fogadták halálhírét. Mindenki azt mondta, példaértékű a pályafutása és szakmai alázatossága. Puhl Sándor 65 éves volt.
Meghalt Puhl Sándor Hatvanöt éves volt, 1994-ben ő vezette foci-világbajnokság döntőjét. Sem azóta, sem előtte nem csinált magyar ember ilyet. Vezetett BL-döntőt is. Négyszer választották meg a világ legjobb játékvezetőjének. Hatvanöt éves korában elhunyt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője. Polgári foglalkozását bútorüzleti dolgozóként kezdte, 1993-tól az egri Domus Áruház igazgatója volt. A magyar szövetség (MLSZ) honlapjának nekrológja szerint 1970-ben kezdett bíráskodni, majd már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként a futball történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között, illetve adta át neki az ezért járó aranysípot. Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is.