Az olajfestmény Dr. Szun Yat-sen jelenik meg az elnöki palota Nanjing város, keleti chinas Jiangsu tartomány, 18 augusztus 2004. Los Angeles Chinatown Taichung Park Pavilion és a Zhongshan híd, a tereptárgyak Taichung City. A Sun Yatsen portré Pekingben, Kínában, szeptember 30, 2006.
I. rész. A megpróbáltatások évei I. fejezet II. fejezet III. rész A köztársaság atyja I. rész Lángoló láthatár II. fejezet.
A 20. század elején a kínai–japán háborúban a japánok rövid ideig befolyással voltak Mandzsúria déli részére, nem sokkal később a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kivonult. A második világháború kísértése, a japánok nyughatatlan területigénye azonban meghozta az eredményét: 1931 szeptemberében lerohanták Mandzsúriát, 1932-ben pedig megalapították az 1945-ig fennálló Mandzsukuo bábállamukat. Az új bábállam vezetése A japán bábállam megalapításával felmerült a kérdés, hogy kit lenne érdemes Mandzsukuo vezetésére felkérni. Így kapóra jött az akkor már japán felségterületen tartózkodó, elmenekült utolsó kínai császár, akiről itt írtunk. Az államfője tehát Pu Ji lett, Kína elűzött császára. 1932-ben azonban a japánok kikiáltották a köztársaságot, ezért ideiglenesen Pu Jit 1932. Szun jat szen. március 9-én köztársasági elnöknek választották meg (1934-ig), majd később az alkotmányos császárság uralkodója lett (1934–1945). A japánok katonai fölényüket kihasználva egészen a Nagy falig nyomultak előre, Pekingbe azonban nem vonultak be.
Józsefváros a jövőben is méltó környezetet kíván varázsolni az Erkel Színház köré, ezért a 236 évvel ezelőtti keresztelőre emlékeztető kerületi zászlót ajándékozott a színháznak a polgármester. Kocsis Máté ezután mutatta be a közönségnek Józsefváros 50 szeletes születésnapi tortáját. Az önkormányzat a kerület cukrászai között hirdetett versenyt, hogy alkossák meg Józsefváros Tortáját. A győztes a Népszínház utcai Jezsek cukrászda kivitortája lett, amely a kerület címerének színeit idézi. A VIII. kerület polgármestere jelezte, hogy a süteményt a kerület óvodásai fogják elfogyasztani. Tarlós István, Budapest főpolgármestere üdvözlő beszédében elmondta, tervezik, hogy a jövőre elinduló négyes metró II. János Pál pápa téri állomásán fel fogják tüntetni Erkel Ferenc nevét. "Erkel ugyan Gyulán született, de 25 évesen Pest-Budára jött, élete javát Budapesten töltötte. Nemcsak igazgatója volt a Zeneakadémiának, főzeneigazgatója a Királyi Operaháznak, alapítója a Budapesti Filharmóniai Társaságnak és Zenekarának, de ő hozta létre az első Pesti Sakk Kört is" - idézte fel a főpolgármester.
Orbán Viktor miniszterelnök is hozott ajándékot Józsefváros 236. születésnapján nyílt meg az 1, 7 milliárd forintból felújított Erkel Színház. Az ünnepi gálaesten Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: egy nemzet nagysága a tudomány és a sport mellett a kultúrában ölt testet, márpedig Magyarország ma már nemcsak erősödik, hanem lépésről lépésre visszanyeri nagyságát. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere arról beszélt köszöntőjében, hogy 1777-ben éppen ezen a napon nevezte el Mária Terézia császár- és magyar királynő fiáról, József főhercegről a kerületet. A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarok mindig is kultúrnemzetnek tartották magukat, a színházak, operaházak és koncerttermek pedig a nemzeti kultúra templomai, ahol a nemzet szellemi nagysága nyilvánul meg. Magyarország büszke lehet arra, hogy idén tavasszal megnyitotta kapuit a Budapest Music Center, újjászületett a Zeneakadémia, most újranyílik az Erkel Színház, és hamarosan megújul az Operaház, valamint a Várkert Bazár is.
A főváros tulajdonába vett épület 1940-től a Magyar Művelődés Házaként működött, immár programszerűen a népművelés feladatával megbízatva. Ez a gyakorlatban továbbra is befogadó szerepet jelentett: a Nemzeti Színház és az Operaház előadásai éppúgy műsoron szerepeltek itt, mint nótaestek vagy sportünnepélyek. 1944 novemberétől pedig egy rövid hónapig a Kolozsvári Nemzeti Színház menekülttársulata tartott itt előadásokat. A háború végét követően a Városi Színház moziként nyitotta meg kapuit, és a vetítésekhez utóbb nívós varietéműsor is kapcsolódott. 1948-tól azután újra visszatértek ide a színházi és operaelőadások, a klasszikus koncertek. 1949-ben Kaufmann Oszkár építész tervei szerint átépítették a színházat: a nézőtéri ülőhelyek száma 1819-re csökkent, és érdemi kísérlet történt az akusztika javítására, melyet végül tíz évvel később, a Kotsis Iván nevéhez köthető átigazítás oldott meg, a világ egyik legjobban hangzó termét megteremtve. Az immár Köztársaság téri játszóhely 1951-ben került a Magyar Állami Operaház fennhatósága alá, s 1953-ban vette fel az Erkel Színház nevet.
November 9-én Bartók operáját, A kékszakállú herceg várát és Vajda János egyfelvonásosát, a Mario és a varázslót játszák. Vasárnap pedig Árnyalatok címmel több műfajú táncest lesz látható a felújított Erkel színházban.