Csodák pedig léteznek! Mint ahogy csodahelyek is, hiszen Magyarország telis-tele van remek kirándulóhelyekkel, túraútvonalakkal, izgalmas városokkal és látnivalókkal. 2019-ben is sok szép helyet fedeztünk fel, íme a mi top10-es listánk a teljesség igénye nélkül, amelynek összeállításához segítségünkre volt a Csodahelyek Magyarországon facebook csoport is. Csodahelyek Magyarországon- top 10 Nem csak a Dunakanyar, hanem hazánk egyik legszebb panorámája nyílik a Prédikálószékről. A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsának népszerűsége vitathatatlan, az ide vezető túra 2019-ben a toplista élén végzett. HAON - Csodás helyek Magyarországon: fedezze fel a Dunántúlt!. Tatai Fényes tanösvény A Tata központjától mintegy 3 km-re, a Fényes Fürdő 30 hektáros természetvédelmi területén fekszik a Tatai Fényes Tanösvény, amely az egész család számára remek szórakozást nyújt. Andrássy-kastély, Tiszadob A Loire-menti hangulatot idéző tiszadobi Andrássy-kastély és kertje gyönyörűen felújítva várja a látogatókat. Gánti Bauxitföldtani Park Mintha a Marson járnánk, olyan érzésünk lehet a gánti Bauxitföldtani Park területén kialakított tanösvényt járva.
Dobogókő nem csak jó időben, de a hűvös, téli időszakban is a turisták egyik kedvenc helyszíne. Síelni és túrázni egyaránt lehet a 700 méter magas területen. A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található. Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső sí központ, egyben a mai Magyarország területén elsőként, 1923-ban létrehozott sípálya. Nem csak a gyönyörű látnivalók miatt vált zarándokhellyé Dobogókő. Sokan úgy vélik, itt futnak össze a Föld erővonalai, itt található a Föld szív csakrája. Egyesek szerint, ha a fülünket a sziklára tesszük, halhatjuk a Föld szívverését. A Dalai Láma Magyarországra érkezésének első színhelye is Dobogókő volt. Vácrátóti Arborétum A Vácrátóti Arborétum télen is mesés látványt nyújt Forrás: Facebook/Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Ha a téli kirándulóhelyeket összegezzük, nem hagyhatjuk ki úticéljaink közül a különböző arborétumokat sem. Ezúttal a Vácrátóti Arborétumot vettük górcső alá.
Ilyen kérdések felvetését követően kezdek hozzá egy magyar népmese interaktív könyv formájában való megtervezésébe. A magyar tartalommal az elsők között járnak, így e munka egyúttal a hazai szakmai figyelem középpontjába is került, másrészt a műfaj propagálását is szolgálja – a közönség számára. Tervezési elvek Feldolgozandó műként "A kiskakas gyémánt félkrajcárja"című népmesét választották – Arany László szövege szerint, s megőrizve a mese népi fordulatait, archaikus nyelvi elemeit. Arany László - A kiskakas gyémánt félkrajcárja | Extreme Digital. A választás azért is esett erre a történetre, mert az interaktív alkalmazás szempontjából szerencsések a mese ismétlődő, ráolvasás jellegű és mozgással kapcsolatos mozzanatai.
Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A szélsőséges álláspontok melletti lándzsatörés helyett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborjában az foglalkoztatja a szakembereket, hogy milyen újfajta tartalmakat lehet ezekre az eszközökre tervezni úgy, hogy az élmény értéket közvetítsen, kulturális és szellemi hasznot biztosítson a (gyerek) használónak. Azzal az izgalmas kihívással szembesültek, hogy mi is az interaktív könyv, illetve kisgyermekek számára milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban.
A keménytáblás könyvet Réber László remek illusztrációi díszítik. A kötetben a címadó mese mellett olvasható még az alábbi másik két mese is: • A szomorú királykisasszony, és • A kóró és a kismadár. A kutatás hátteréről így vallanak: már eleve az is egy az izgalmas kihívás, megválaszolni, hogy mi is az interaktív könyv? Milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban a kisgyermekek számára? Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A MOME TechLab egyik kutatási témája az interaktív mese. Az új érintőképernyős, kézbesimuló eszközök sok lehetőséget adnak arra, hogy – az olvasó, vagy éppen még olvasni sem tudó gyerek aktivitása nyomán, vagy automatikusan – megelevenedjen az illusztráció. Milyen a "jó" interaktív mese? Hogyan segíthetik – vagy éppen ronthatják – az interaktív lehetőségek a mesélés élményét, az olvasás megkedvelését, a szövegértést?