A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat hosszabb időn át öt kerület határát tartotta rendben: megfogták az orvvadászokat, az illegális szemetelőket, megakadályozták a terménylopásokat. A múlt év októberében előbb a XVIII. kerület, most januártól pedig a XV. kerület lépett ki a társulásból. A kialakult új helyzetről tájékozódtunk a mezőőröknél 2009. június 5-én alakult a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, amely 11 évvel ezelőtt is már két kerület, a XVI. és a XVII. társulásaként működött. A szervezet ötletgazdája Ancsin László, akkori kertvárosi jegyző volt, a mentora pedig a XVI. kerületi önkormányzat lett, amely először Cinkotán, a Batthyány Ilona utcában biztosított telephelyet a szervezetnek. A mezei őrszolgálat központja máig a Kertvárosban van, csak ezúttal már nem Cinkotán, hanem Mátyásföldön, a Sarjú út 5. szám alatt kell keresni őket. A több mint 11 éve alakult szervezet életében sok minden történt, de egy dolog mindig állandó volt, az indulástól mostanáig Oláh Csaba a mezőőrök vezetője. – Kezdettől fogva 9-10 fős létszámban gondolkodtunk, ám 2011-ben jelentős bővítésre kényszerültünk – mondta.
Tavasztól ősz elejéig tart az a már hagyományosnak tekinthető természetvédelmi projekt, amelynek részeként az invazív fajnak számító ékszerteknősöket halásszák ki a mezőőrök, élve fogó csapdák segítségével a Naplás-tóból, megelőzve ezzel, hogy a kártékony egyedek kiszorítsák onnan az őshonosnak számító mocsári teknősöket. Oláh Csaba intézményvezető szerint szintén sok problémát okoznak a szolgálatnak a vadgázolásos esetek, ahogyan az újszülött kisgidák idő előtti elszakítása is az őz sutától. Amennyiben bárki szemetelést, illetve természetkárosítást észlel, arra vonatkozó bejelentését a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat 06-20-331-80-01-es ügyeleti telefonszámán tudja megtenni. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
Egy kerület - három újdonság A 16. kerületben három újdonság is várja a családokat ezen az őszön. Október elején megnyílt a nagyközönség előtt is a Kertvárosi Tanyaudvar. Ezen kívül a Sashalmi-erdőben játszóteret, focipályát és erdei edzőpályát is létesített az önkormányzat. És végül, de nem utolsósorban, egy új csúszdapark is létesült a kerületben. Október 2-án megnyitotta kapuját a Kertvárosi Tanyaudvar. Minden érdeklődőt vár a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, akik szeretnék megismerni a hajdani tanyák őshonos háziállatait. Bejelentkezés és időpont egyeztetés a 06-20-593-52-66 telefonon. A belépés díjtalan. Cím: 1165 Budapest, Sarjú út 5. A mintegy 8 hektáros Sashalmi-erdőben a játszótér, az erdei edzőpálya és focipálya kialakítása mellett megújították a területen lévő tisztást is. Megtörtént a régi padok és asztalok cseréje, három tűzrakót alakítottak ki, továbbá egy esőbeálló is épült. Az újonnan kihelyezett információs táblák segítségével a látogatók megismerkedhetnek az erdő élővilágával.
Őszi akciót tartott a XVII. kerületi Rendőrkapitányság a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat, a polgárőrség és a közterület-felügyelet segítségével a Merzse-mocsárnál, a nemrég zárult kerületi lomtalanításhoz kapcsolódva. A razziát megnehezítette a rossz időjárás, valódi mocsárjárás volt. Egy külföldi állampolgárt jogellenes tartózkodás miatt, másvalakit testi sértés gyanújával fogtak el a rendőrök. A rendőrkapitány elmondta, hogy tettek feljelentéseket, kiszabtak helyszíni bírságokat, 56 személyt igazoltattak és 111 járművet ellenőriztek. Mindenkit szondáztattak, de ittas vezetőt szerencsére nem találtak - olvasható az önkormányzat honlapján. A XVII. kerületi Rendőrkapitányság évek óta folyamatos kapcsolatban áll a kerületi társszervezetekkel, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálattal, a kerületi polgárőrséggel és a kerületi közterület-felügyelet munkatársaival. Minden tavasszal és ősszel közösen lépnek fel elsősorban az illegális hulladéklerakás és fakitermelés megszüntetése érdekében. Az őszi "Merzse-mocsár akció" különösen fontos, a rendőrök ugyanis ritkábban jutnak ki azokra a természetvédelmi területekre, ahol jellemző a törvénytelen szemétlerakás.
User *** (11/10/2018 15:34) A Rákosmenti Mezei Őrszolgálat munkatársakat keres 2 fő mezőőri állásra. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő A munkavégzés helye: elsősorban Budapest rülete, illetve a feladattól függően X, XV, XVI, XVII. kerületek A munkakörbe tartozó lényeges feladatok:... Mezei őrszolgálat ellátása Budapest XVIII. kerület külterületén, a termőföldek, zártkertek őrzése, a termőföldön, zártkerten lévő, illetve ahhoz tartozó termények, termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, építmények védelme. Illegális hulladéklerakások megakadályozása. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
Rákosmente Önkormányzatának Weblapja
Mentés Számtalan alkalommal kapunk az alábbiakhoz hasonló e-maileket ügyfeleink volt munkavállalóitól. "Tisztelt RSM DTM Bérszámfejtési Osztálya! Mint ahogy három hónappal korábban tájékoztattuk Önöket, a mai napon töltöttem az utolsó munkanapom a cégnél, hiszen felmondtam. A HR osztályunk most adta át a kilépő papírjaimat, s észrevettem, hogy kevesebb bért számoltak, mint ami jár, illetve a szabadságom napjai is kevesebbek, hiszen ennyit idén nem vettem ki. Kérem, tájékoztassanak, hogy mikor tudják javítani a bérszámfejtést, és elküldeni számomra a megfelelő papírokat! Köszönettel: XY" Sajnos sokan nem tudják, hogy amennyiben a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vettek igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre arányosan megillette volna őket, a különbözetre kifizetett munkabért kötelesek visszafizetni - a korábbi Munka Törvénykönyve szerint az 1992. évi XXII. Időarányos szabadság kiadása felmondási idő alatt minta. törvény alapján egészen 2012. 12. 31-ig. A túlfizetés nem volt visszakövetelhető, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg.
Fontos szabály viszont, hogy a szabadság kiadásának időpontjáról a munkáltató köteles a munkavállalót legalább 15 nappal korábban tájékoztatni, illetve a szabadság kiadása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni. A szabadság kiadásával kapcsolatos másik fontos szabály, hogy azt úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évente legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól. Felmondása alatt szabadságáról munkaadója rendelkezik. Sajnos azonban ez egy olyan szabály, amelytől a felek megállapodása eltérhet, ezért sok munkáltató önkényesen dönt úgy, hogy nem engedi el két heti szabadságra egyetlen dolgozóját sem. A munkavállaló tehát évente csak hét nappal rendelkezhet szabadon, ebben azonban szigorú a törvény. A munkáltató ugyanis ilyenkor nem mérlegelheti, hogy alkalmas-e neki a szabadság kiadása, hanem köteles azt engedélyezni a munkavállalónak – kivéve, ha ezt a kérést a munkavállaló a munkaviszony első három hónapjában terjeszti elő. Szabadság próbaidő alatt Sokan gondolják úgy, hogy a próbaidő alatt nem mehetnek el szabadságra, azonban jó tudni, hogy erre vonatkozóan nincs konkrét szabály a Munka Törvénykönyvében.
Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának, a keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, valamint a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott tartama. Látható tehát, hogy szabadság jár olyan időtartamokra is, amikor a munkavállaló munkát nem is végzett, hiszen szabadság jár a keresőképtelenség tartamára, valamint magára a szabadság tartamára is. Időarányos szabadság kiadása felmondási idő alatt tappenz. Az is egyértelmű, hogy felmondás esetén a felmondási idő felére is szabadság jár annak ellenére, hogy a munkavégzés alól a munkáltatónak a munkavállalót törvény alapján fel kell mentenie. Vita tárgyát képezte azonban idáig az, hogy munkában töltött időnek minősül-e a felmondási idő azon része, amelynek ledolgozása alól a munkáltató a munkavállalót önként mentesíti azaz, a felmondási idő másik felére.
Számos munkáltató ugyanis azzal érvelt, hogy a felmentési idő másik felére történő önkéntes felmentés nem törvény alapján történik, így az szabadságot sem keletkeztet. A jogértelmezés téves voltára több elemzésben rávilágítottam, s ez az álláspont most a Kúria számú döntésében is beigazolódott. A szabadság megváltása a munkaviszony megszűnésekor. A többlet szabadságra eső munkabér nem követelhető jogszerűen vissza A másik jogértelmezési problémát az okozza, hogy miként járjon el a munkáltató abban az esetben, amennyiben a munkaviszony megszűnésekor kiderül, hogy a munkavállaló több szabadságot kapott, mint amennyire a munkaviszony megszűnésekor jogosult lett volna. A bizonytalanságot az okozza, hogy a 2012-ben hatályba lépő új munka törvénykönyve nem vette át a korábbi törvény azon rendelkezését, miszerint ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem volt azonban visszakövetelhető a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.