A IV. Fehérvári Versünnep döntőjében 13 fehérvári fiatal mondott verset, akiket a Vörösmarty Színház színészei készítették fel a szombat délutáni végső megmérettetésre. Az idei versünnep első helyezettje Gombó Viola Lotti lett. Ahogy a zsűri a verseny alatt többször is fogalmazott 13 győztest választottak volna, hiszen nagyon tehetséges, fiatalok kerültek az idei döntőbe. Ők kapták az Arany Medál díjakat 2021-ben - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. A megmérettetésből végül Gombó Viola Lotti került ki győztesen. Mint mondta alig merte elhinni, hogy a zsűri őt találta a legjobbnak. " Nagyon meghatódtam, egyáltalán nem számítottam erre az eredményre, még annyira a sokkhatás alatt vagyok, de annyira tisztelem a zsűrit és olyan gyönyörű dolgokat mondtak nekem, amivel tényleg úgy érzem, hogy jobb emberré tett ez az egész verseny. "- mondta a Fehérvár Televízió Híradójában. A zsűri elnöke, Kubik Anna szerint, nem voltak könnyű helyzetben. A versenyzők tehetsége minden eddigi elképzeléseiket felülmúlta, ez alkalommal szinte alig találtak kivetnivalót a fiatalok szavalásában. "
Pályakezdők 2019 április 04. csütörtök, 7:00 Harmadéves színészhallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Pelsőczy Réka és Rába Roland osztályában. Az Orlai Produkciós Iroda két előadásában is játszik, a Férjek és feleségekben, illetve a Jurányiban látható Hurokban. A közeljövőben vár rá egy májusi bemutató a Katona József Színházban, és egy nagyjátékfilm női főszerepe. A székesfehérvári születésű Gombó Viola Lottival a Jurányi Latte beszélgetett. Azt olvastam, hogy te nyerted a IV. Fehérvári Versünnep döntőjét. Mondhatjuk, hogy számodra a szavalóversenyekből indult a színészet? Titokban jelentkeztem arra a versenyre, még a szüleimnek sem mondtam el, mert nem gondoltam volna, hogy továbbjutok. Színjátszókörökbe jártam ugyan, de ez volt az első versmondó versenyem. Gombó Viola Lotti – Deszkavízió. Az a díj volt az első visszajelzés, hogy érdemes lenne ezzel foglalkoznom. Igen, mondhatjuk, hogy ott kezdődött el. Nagyon jó élmény volt. Ha jól tudom, jártál a Kaposvári Egyetemre. Hogy kötöttél ki mégis a Színműn? Az érettségi után a Színműre jelentkeztem a Marton – Forgács – Hegedűs D. osztályba, ahol harmadrostáztam, de nem vettek fel, viszont Kaposvárra igen, ahol háromnegyed évet töltöttem, majd újból felvételiztem Budapestre.
Beszélgettünk a nevelőnőkkel és a gyerekekkel. Betekintést nyertem ebbe a világba. Sokat kutattunk. Már a forgatókönyv fejlesztés fázisában sokat interjúztattak Bárány Marcellék gyermekvédelmi szakembereket, dolgozókat. Tehát elég forrásom volt, és körülbelül egy fél évet azzal töltöttem, hogy ezt a sok információt és benyomást magamba szívjam mint a szivacs, elraktározzam az agyam hátsó felében, hogy amikor ott leszek, akkor már kvázi természetesen jöjjön mindez belőlem. – Megrázó volt szembesülni ezzel a világgal, vagy kívül tudtál valamennyire maradni? – Ezt nem lehet kívülről figyelni. Ezek a történetek nagyon megrázóak. Egyrészt mivel gyerekekről van szó, másrészt ezek a sztorik sokszor arról szólnak, hogy a szülők önhibájukon kívül nem tudják felnevelni a gyermekeiket. Vagy mélyszegénységben élnek, vagy más olyan problémákkal küzdenek, amikben meglátásom szerint az állam és a társadalom sajnos nem segít eléggé nekik. Nagyon sok gyerek él Magyarországon állami gondozásban. Igyekeznek ezek az intézmények családiasan működni, de sokkal több támogatásra lenne szükségük anyagilag, és sokkal több érzékenyítésre volna szükség az iskolákban, a környezetünkben, hogy segíthessünk egymásnak.
– Az az igazság, hogy a rendező, Nagy Viktor Oszkár először autentikus lányokat keresett. Az alkotók civil szereplőkben gondolkoztak. – Néhányan szerepelnek is a filmben. – Így van. Például a filmbéli barátnőmet Bada Melissza játssza, aki bár amatőr szereplő, nagyon jó volt vele forgatni. Tehát először ebbe az irányba gondolkoztak, de végül arra jutottak, hogy ehhez a szerephez, és a filmben szereplő nagy kvalitású színészek mellé képzett színészre van szükség, aki meg tudja oldani ezeket a feladatokat. Így esett rám a választás. Bár filmben korábban még nem dolgoztam, de azért harmadikos színművészetisként rendelkeztem már valamennyi színészi tapasztalattal és tudással. Tudtuk, hogy az én élettörténetem elég messze áll ettől a lánytól, ezért Viktor kitalálta, hogy menjünk el nevelőotthonokba, anyaotthonokba ahol fiatalkorú lányok élnek. Elmentünk abba az otthonba is, ahol az egyik forgatási helyszínünk volt, az én filmbéli szobám, ahol felnőttem. Már úgy mentem oda, hogy elképzeltem, milyen lenne ott lakni.
az ajánlati kötöttség időtartamára vonatkozóan is rendelkezik azzal, hogy az eladó ajánlati kötöttség időtartama meghatározásának lehetősége tárgyában csak a törvényből következőnél hosszabb idő kikötését tekinti jogszerűnek. Az ajánlat közlését követően az elővásárlásra jogosultnak elfogadó-, illetve lemondó nyilatkozattételi lehetősége áll fenn, több elővásárlásra jogosult esetén pedig valamennyi jogosult lemondó nyilatkozatára szükség van ahhoz, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogát adásvétel keretében a vételi szándékkal előálló harmadik fél számára átruházhassa. Amennyiben a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja; ha pedig az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük – tehát a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között – jön létre.
Ha ugyanis a jogosult joggyakorlásra vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi előírásoknak az súlyos jogi következményt von maga után. Ez a jogi álláspont olvasható ki a Kúria 1/2021. KPJE jogegységi határozatából is, amelyben rögzítésre került, hogy amennyiben az elővásárlási jog jogosultjának a nyilatkozata akármilyen okból kifolyólag nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, abban az esetben a vevő és nem az elővásárlásra jogosult jogát kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A formai követelmény az elfogadó nyilatkozat esetében – a felhívással megegyezően – az írásbeli alak. Következésképpen, ha a jogosult szóban közli a tulajdonossal, hogy elfogadja az ajánlatot és élni kíván az elővásárlási jogával, úgy az érvénytelennek fog minősülni. A formai és tartami elvárásoknak való megfelelés mellett ahhoz, hogy az elfogadó nyilatkozat joghatást váltson ki, úgy annak az ajánlati kötöttség határidején belül meg is kell megérkeznie a tulajdonoshoz. Az irányadó bírói gyakorlat szerint az ajánlati kötöttségre vonatkozó határidővel összefüggésben, hogy az anyagi jogi jellegű határidő, következésképpen az ajánlatban megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkoznak meg is kell érkeznie.
Ingatlanok vásárlása esetében az adásvételi szerződések megkötése során számos körülményre oda kell figyelni, és a törvényi rendelkezést be kell tartani annak érdekében, hogy a tulajdonjog az ingatlan nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön. Különösen így van ez földek adásvétele esetében ahol külön törvény, a 2013. évi CXXII törvény a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról (továbbiakban: Föld tv. ) rendelkezéseit is be kell tartani. Ennek keretében a földet megvenni szándékozó személynek nyilatkozatokat kell tennie az adásvételi szerződésben, – például, hogy a földet 3 éven belül nem fogja más célra használni-, valamit figyelemmel kell lenni az elővásárlási jog szabályaira is. Abban az esetben, ha a törvény elővárási jogot biztosít meghatározott személyeknek, akkor az adásvételi szerződés nem biztos, hogy az adásvételi szerződést már aláíró vevővel fog létrejönni. Ezekben az esetekben ugyanis az elővásárlásra jogosult tehet egy úgynevezett elfogadó nyilatkozatot, mely alapján vele kerül megkötésre a szerződés.
Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. " A bíróságok tévedtek tehát az alkalmazandó törvényben, azonban a Ptk. szerint is a munkaszüneti napon lejárt határidő a következő munkanapon jár le, tehát az elővásárlásra jogosult határidőben nyújtotta be az elfogadó nyilatkozatát, így a szerződés vele jött létre. A fentiekből megállapítható tehát, hogy a 60 napos határidő a kifüggesztést követő napon kezdődik, és abban az esetben, ha munkaszüneti napon jár le, akkor a határidő utolsó napja a következő munkanap lesz. Az elővásárlási jogosultaknak tehát ezen anyagi jogi szabályokra kell figyelemmel lenniük az elfogadó nyilatkozatuk megtétele során.
Mi a vételi ajánlat helyes közlésének módja? A Ptk. a harmadik személytől származó vételi ajánlat közlésének kötelezettségét írja elő az eladó számára, azonban a törvény felmenti a tulajdonost a közlési kötelezettség alól abban az esetben, ha külső körülmény (pl. jogosult ismeretlen tartózkodási helye) miatt az rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. E felmentő rendelkezés az adásvétel esetleges időmúlás miatti meghiúsulását kívánja kiküszöbölni. A bírói gyakorlat – a jogszabály normaszövegében megfogalmazottakhoz híven – konzekvens abban, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében, annak minden lényeges elemére kiterjedő módon közölni kell a jogosulttal, mivel így kerülhet azon döntési helyzetbe, hogy megítélhesse, érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása. Az ajánlat teljes terjedelmébe bele tartozik a fizetési mód, annak ütemezése, valamint a vevő kilétének feltárása is. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül, az elővásárlási jog gyakorlója számára jogszabály az ajánlatban foglaltakra vonatkozóan alkupozíciót nem teremt.