− A minőségi vendéglátásból nem vagyok hajlandó engedni! − árulja el a jó vendéglátás titkát a debreceni vállalkozó, aki kacérkodik a gondolattal, hogy rendbe kellene tenni az Aranybika Szállót is. A legendás hotel immár évek óta zárva tart, a felszámoló sokadik értékesítési kísérlete is kudarcba fulladt, ám a vevő előre nem látható nehézségek garmadájára, kaotikus tulajdonviszonyokra és pénze kifejezetten lassú megtérülésére számíthat. Így érthető, hogy a pénzügyi befektetők nagy ívben elkerülik az Aranybikát. A vendéglátáshoz értők állítják: csak olyan dúsgazdag, szakmai befektető lesz hajlandó a pénzét és idejét beleölni, aki érzelmileg is kötődik a város szívében lévő szállodához. Boros József pedig ott volt pincértanuló... 2002 2, 6 milliárd forint 2003 2, 6 milliárd forint 2004 3, 1 milliárd forint 2005 3, 6 milliárd forint 2006 8, 5 milliárd forint 2007 9, 3 milliárd forint 2008 11 milliárd forint 2009 10, 2 milliárd forint 2010 11, 7 milliárd forint 2011 12, 2 milliárd forint
Az Óbester szálloda freskója, jobboldalt a polgármester © MTI A freskó bal szélén a napfelkeltét, a reggelt, a lovak itatását jelenítették meg. A kép középső részén maga a szállodatulajdonos, Boros József látható két gyerekével, Kováts Ákos debreceni főépítésszel, a szálló tervezőjével, Pajna Zoltán alpolgármesterrel, valamint a beruházás műszaki ellenőrével és a vállalkozó jogászával. Mögöttük, két lovas huszár között - egyikőjük az áramszolgáltató helyi igazgatója - Kósa Lajos mint lovas huszár jelenik meg. A kép jobb szélén, az ebédfőzést, mulatást, cigányzenekart és az estét ábrázoló sarokban helyi vállalkozókat kártyázó-borozgató huszárként örökített meg a festő, Boros Gyula és családja. Boros József szállodatulajdonos szerint a freskó jól sikerült, s a Huszártalálkozó Debrecenben 2010 című alkotás méltó emléket állít családjának, barátainak, ismerőseinek.
Olyan épületre van szükségük, amelyben vannak vagy kialakíthatók közösségépítő terek, ahol a diákok nemcsak tanulhatnak, hanem programokat is szervezhetnek, nyilvános előadásokat tarthatnak. Fontos, hogy szállásokat tudjanak kialakítani a diákok és az oda látogatók, külföldi vendégoktatók részére. Olyan helyet szeretnének, amelyben működtetni lehet kávézót, ahová a diákokon kívül a debreceniek is beülhetnek. Erdei elmondása szerint már a korábbi központjaik kialakítása során is figyeltek arra, hogy azok ne zártak legyenek, hanem legyenek fontosak a helyi közösségeknek. Az MCC ingatlanügyei kapcsán érdemes megemlékezni arról, hogy az elmúlt néhány hónapban szerezték meg a Pécsi Tiszti Kaszinót és a Miskolci Avas Szállót, két, a debreceni Hotel Aranybikához hasonlóan nagy múltú, patinás, de felújításra szoruló épületet is. Azt ígérték, 2015-re a régi fényében fog tündökölni Az Aranybikát 2013-ban vásárolta meg Boros József debreceni milliárdos, miután az előző tulajdonos, a Cívis Hotels Zrt.
– Engem igazán nem érdekel az ő házuk ilyen formában. Volt, hogy elmentek, vagy összedőlt, és akkor azt mondtam, hogy oké, megveszem, de ebben nincs semmilyen kényszer" – fogalmazott. A nyomor szomszédságában felhúzott luxusszállóban ilyen egy átlagos szoba: A 20 hektáros telek hátsó, kastély mögötti részén pedig egy medencekomplexum található: Boros József azt is elmondta, hogy a 900 millió forintos uniós támogatás a teljes beruházás negyedét adta, és szerinte a munkabérek, a járulékok kifizetésével az összeget már majdnem vissza is fizette. "Bármilyen kormány volt hatalmon, mindig megfizettem az adót. Az, hogy kivel szimpatizálok, az én magánügyem. Azokkal az emberekkel, akik ma talán a politika környékén is elég jó beosztásban vannak, együtt futballoztunk, régi kapcsolat, bocsánat, amikor még kisfiúk voltunk, talán már akkor is közösen rúgtuk a labdát. Összejárogattunk, és ez nem politikai kapcsolat, ez olyan régebbi emberi kapcsolat, ami kapcsolatnak nevezhető, de nekem nincsenek jó politikai kapcsolataim.
A kiadvány további debreceni milliárdosokat is említ, akik legalább kétmilliárd forintot fel tudnak mutatni. Disznós Zoltán, a debreceni Glória Kft., a Divinus-csoport tagja saját tulajdonú ingatlanok fejlesztésével, hasznosításával, üzemeltetésével foglalkozik. Portfóliójában főleg kereskedelmi ingatlanok szerepelnek, emellett szállodáik, ipari és logisztikai létesítményeik is vannak. Ingatlanfejlesztéseiknek köszönhetően 26 városban vannak jelen. Disznós vagyonát 5, 2 milliárd forintra becsülik. Ráthonyi Zoltán és családja 4, 7 milliárddal büszkélkedhet, A szerint jó döntésnek bizonyult, hogy csatlakoztak a Reál Hungária-csoporthoz. Összesen 300 üzlet ellátásban van döntő szerepük. A cég 2013-ban több mint 18 milliárd forint árbevételt és közel 451 millió forint adózott eredmény ért el. A Héliker-vezérek következnek a sorban. Kotosmann Zoltán és társa, Seres Sándor a szerint 4, 5 milliárd forint fölött rendelkezik, köszönhetően annak, hogy újabb és újabb ingatlanberuházásba forgatják vissza az élelmiszerüzletek bérbeadásából származó bevételt.
A december 28-án megjelent Magyar Közlönyben megjelent, "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. 28. ) delet módosítja a november 18-án kihirdetett, "az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról" szóló 353/2016 (XI. 18. ) Korm. rendeletet. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. ) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. Magyar Mérnöki Kamara. (IX. 15. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.
§ (1) -(3) bekezdése szerint TELJES KÖRŰ kiviteli tervet kell készíteni minden szakágban, vagyis a tartószerkezeten túl épületgépészeti és épületvillamossági szakágakban is. Ez már nem "rendszerterv", hanem valódi szakági kiviteli terv tervlapokkal, számításokkal, műszaki leírással és költségvetési kiírással. Bármilyen furcsa is, hogy miközben eltörölték a gépészeti és elektromos terveknél a teljesítmény alapú kötelezettséget a kiviteli tervek készítését illetően, jelenleg attól függ, hogy kell-e épületvillamossági terv, hogy pl. az épület tartalmaz-e "a tartószerkezet 1, 5 méternél hosszabban kinyúló konzolt" (22. § (1) b-c) alpontjai…). Ha ezt valaki furcsának találja, forduljon az MMK-hoz. Ők remélhetőleg értik. A rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek ( és ez talán a legfontosabb változás az egész rendeletben): " (2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv) - koos.hu. 31.
(3) A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv, c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció. " Vagyis többek az épületgépészeti és az épületvillamossági terv immáron kötelező része a kiviteli dokumentációnak és nem teljesítményhez kötött. Megszűnt a szakágak korábbi kötelező tervtartalma Korm. rendelet 1. melléklet I. pontja a következő 7. Adófórum • Téma megtekintése - 191/2009. /IX.15./ Korm. rendelet. alponttal egészül ki: "7. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg. "
Ez az a szabályzat, amit a MÉK immáron 8 éve nem képes kidolgozni és nem képes megfelelni a jogszabályi követelménynek. Bár látva az egyszerű bejelentéshez készült MÉK-MMK szabályzatot, talán ez nem is olyan nagy baj. A fentiekkel összefüggő fontos változás, hogy megszűnt az 1. sz. melléklet II. fejezete, amely részletesen szabályozta, hogy az egyes szakágaknak pontosan milyen terveket kell elkészíteni. Ez olyan fontos, aminek a jelentőségét nem elég hangsúlyozni. Ez szorosan összefügg a rendelet megváltozott 22. §-val, miszerint nem formai, alaki előírásokat tesz a jogszabályalkotó, hanem a k övetelményeket írja elő és a szakszerű megvalósításhoz szükséges tervek meghatározását a felelős tervezőre bízza. Nem részleteztük az összes változást, ezért a teljeskörűség érdekében erősen ajánlott a teljes rendeletet áttanulmányozni. kiviteli tervvel kapcsolatos írásaink további írásaink a 191/2009 rendeletről ismertetők a legfontosabb építőipari jogszabályokról Svájci bicska az építési joghoz | a legfontosabb jogszabályok egy helyen
kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan. Forrás: