Tóth Dezső Született 1925. november 2. [1] Budapest Elhunyt 1985. szeptember 19. (59 évesen) [1] Budapest Foglalkozása irodalomtörténész egyetemi oktató Kitüntetései József Attila-díj (1964) Tudományos pályafutása Tudományos fokozat Az irodalomtudományok kandidátusa (1957) Az irodalomtudományok doktora (1974) Szakintézeti tagság Magyar Tudományos Akadémia Tóth Dezső ( Budapest, 1925. november 2. – Budapest, 1985. szeptember 19. ) magyar kultúrpolitikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1979), József Attila-díjas (1964). Életpályája [ szerkesztés] 1943-1944 között a Magyar Földhitelintézet tisztviselője volt. A második világháború után – elveszítve szüleit – szerzetesnek állt. 1946-ban elhagyta az egyházat és dolgozni kezdett. 1948-tól párttag, elöbb a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) majd a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)tagja volt. Dr tóth dezső sebész. 1950-ben végzett a Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-latin szakán. 1954-től az Irodalomtudományi Dokumentációs Központ munkatársa volt.
7. Lejkó D., Halasi T. : Lágyéktáji fájdalmak sportolóknál Magyar Reumatológiai Társaság Kongresszusa, Győr 1994. 8. Balogh E., Halasi T., Lejkó D., Tállay A., Varga Zs., Besznyák M. : A laterális bokaszalagok MR és UH diagnosztikájával szerzett tapasztalataink Osteológiai Napok, Balatonfüred 1999. 9. Balogh E., Halasi T., Tállay A., Lejkó D., Varga Zs. : A boka lateralis instabilitásának MR és UH diagnosztikájával szerzett tapasztalataink. Magyar Sportorvoslás Millenniumi Konferenciája, Bp. 2000. Dr. Tóth Dezső | University of Debrecen. (Absztrakt: Sporto. Szemle 41/1: 16. ) Közlemények: 1. Halasi T., Lejkó D., Dobos J., Bartos G. : 247 Dacron protézissel végzett elülső keresztszalag pótlás utánvizsgálatának eredményei (előadás-kivonat) Sportorvosi Szemle 29/3-4: 210-211, 1988. : 247 Dacron protézissel végzett elülső keresztszalag pótlás utánvizsgálatának eredményei (előadás-kivonat) Sportorvosi Szemle 29/3-4: 210-211, 1988. Hivatalos koronavírus tájékoztatók Heti jótanács - egészség
Fájó veszteség érte a Veszprém megyei honismereti mozgalmat: 2018. december 5-én, 90 éves korában elhunyt Dr. Tóth Dezső könyvtáros, helytörténeti kutató, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület nyugalmazott elnöke, tiszteletbeli tagja. Dr. Tóth Dezső 1928. február 20-án született a Veszprém megyei Dákán. Érettségijét a Lovassy László Gimnáziumban szerezte. 1966-ban végzett az ELTE BTK magyar-könyvtár szakán, majd 1976-ban egyetemi doktori címet szerzett. Ezer szállal kötődött a szülőföldhöz és Veszprém megyéhez. Már az egyetemi tanulmányok előtt kulturális területen dolgozott. Pályája a Veszprém Megyei Tanács népművelési osztályán indult, majd a Zirci Járási Kultúrház igazgatója lett. Dr. Tóth Dezső Proktológus, Érsebész, Onkológus, Sebész, Szívsebész rendelés és magánrendelés Debrecen - Doklist.com. Könyvtári pályafutását a pápai városi könyvtár módszertani osztályvezetőjeként kezdte, majd 1971-től osztályvezető-helyettes volt az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. 1977-től osztályvezető volt Országos Oktatástechnikai Központban. 1989 után, már nyugdíjasként a veszprémi Vetési Albert Gimnázium könyvtárosa lett.
Számos folyóirat, sorozat, tanulmánykötet szerkesztőbizottságában dolgozott. Munkássága eredményeként több mint 40 periodikában jelentek meg könyvtártudományi, olvasásszociológiai, helytörténeti írásai. Szakmai munkásságán belül is kiemelendő, hogy Tóth Dezső hozta létre az első hazai médiatárat. 1972-ben kezdte gyűjteni a Veszprém megyei kéziratos helytörténeti művek adatait, azokat publikálta is. Nyugdíjba vonulása után is rendkívül aktív maradt, elsősorban helytörténeti vonatkozású írásai jelentek meg. Több civil szervezetben is fontos szerepet töltött be. 1945 után 14 szervezetnek volt tagja, ebből négyet ő alapított és volt vezetőségi tagja. Többek között alapító tagja volt a Veszprém Megyei Honismereti Egyesületnek, amelynek alelnöki, titkári és 1998-2002 között elnöki feladatait vállalta és végezte lelkiismeretesen. 1979-1982 között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos elnökségének tagja volt, 1980-1986 között az MKE Audiovizuális Bizottság alapító tagja, elnöke. 1989-től 2004-ig a dákai Szülőföld Baráti Kör (alapító) elnöke.
Társadalmi Szemle 1968.
Nyaki erek szűkülete– állapotfelmérés ultrahang vizsgálattal 2021. 02. 15. Az ultrahang a nyakban futó verőerek vizsgálatára is alkalmas. Az állapotfelmérés fontos megelőző vizsgálat lehet, mert a nyaki erek szűkülete és a nem megfelelő agyi vérellátás komoly egészségügyi problémát okozhat, többek között stroke-hoz vezethet. Nyaki erek szűkülete tünetek sharp. A genetikai tényezőkön túl fontos rizikótényező az elhízás, a cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint és a dohányzás. Az átmeneti agyi keringési zavar, az egyensúlyzavar, a tartós szédülés, a fülzúgás, a látászavar jellegzetes tünetek lehetnek, amelyek fennállásakor kiemelten javasolt elvégeztetni a nyaki ultrahang diagnosztikát. A szakember ilyenkor az erek tágasságát, lefutását, faluk vastagságát nézi. Megítéli, hogy az érfalban vannak-e lerakódások, mennyi, milyen vastag és milyen szerkezetű. Ezután az erekben áramló vért vizsgálja az úgynevezett Doppler módszeren alapuló eljárással. Ekkor látható, hogy van-e áramlás az érben, az milyen irányú, az esetleges érfali felrakódások milyen mértékű szűkületet okoznak, és az jár-e áramlási eltéréssel.