1 oldal 1-15 találat, összesen 15.
készítette Nemes Lajos, P. Kovács Melinda. Lvt., 2000. (A Heves Megyei Levéltár segédletei, 5. ) Heves megye iratai, 1930- 1944-1950 -1955: XXI. [fondfőcsoport]: Repertórium. készítette Nemes Lajos, Szaniszló Ferenc. Lvt., 2001 (A Heves Megyei Levéltár segédletei, 6. ) Carolfalve = Karlsdorf = Károlyfalva. alkotó-szerk. Hauser Zoltán. Károlyfalva, Károlyfalvai Német Kisebbségi Önkormányzat, 2001 Önálló tanulmányai [ szerkesztés] Archivum 1974: a Heves Megyei Levéltár közleményei. 1974. sz. Lvt., 1974 in: Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében. p. 73-82. Archivum 1975: a Heves Megyei Levéltár közleményei. 1975. 4. Lvt., 1975 in: Eger város XVIII. századi kézművesiparának fejlődése a statisztikai adatok tükrében. p. 71-95. Archivum 1975: a Heves Megyei Levéltár közleményei. 5. Lvt., 1975 AN: Eger város állatösszeírásai, 1695-1850. p. 40-50. Zounuk 1986. : a Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 1. Botka János. 1986. 1. Dr nemes lajos ent. Szolnok, Damjanich János Múz., 1986 AN: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez, 1687-1774. p. 53-68.
Létezett a hegyközségnek rendtartása is, amely előírta a szőlősgazdák általános kötelességeit. A közelmúltban ajándékként hozzájutottam "Baj Hegyközség Rendtartásához", az 1909. augusztus 22-én datált, a Tatai járás főszolgabírója által kiadott szabályzathoz. Ennek záró mondatai hivatkoznak a rendtartás országos kötelezettségeire. Dr nemes lajos szakgimnazium. Feltételezhető, hogy az Újhegy Hegyközségnek is volt ilyen rendtartása. Az Újhegyi Szent Orbán-emlékmű és ünnepe. 1933-ban nagyanyám: Csonka Ferencné Ágoston Anna több újhegyi gazda asszonyának bíztatására a Szent Orbán emlékmű építését kezdeményezte. Valamennyi szőlősgazda adományával (pénz, építőanyag, kerítés, földmunkák) édesapám Nemes László kőműves 1934 tavaszán megépítette az Újhegyi út és a X. dűlő találkozásánál ma is látható emlékművet. A márvány keresztet a tetejére, az emléktáblát a lábazatra a szomódi Rupert kőfaragó-testvérek készítették. 1934 májusában szentelte fel az emlékművet a katolikus egyház szertartásával Hartványi János tóvárosi származású, korának ismert, híres kapucinus szónoka.
Nemes Lajos ( Tiszaigar, 1950. január 15. –) helytörténész, a Heves Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat különböző helytörténeti jellegű témákban. [1] [2] Életpályája [ szerkesztés] Általános- és középiskolai tanulmányait Tiszafüreden végezte 1956-1968 között. Az 1968/69-es tanévben Tiszaigaron tanított képesítés nélküli nevelőként. 1969 és 1973 között az Egri Tanárképző Főiskolán végezte a történelem-orosz szakot, ahol 1973-ban diplomát is szerzett. Szakdolgozata a tantárgytesztek gyakorlati alkalmazásáról szólt az általános iskolai történelem tanításban. 1973. február 1-jétől a Heves Megyei Levéltárban különböző beosztásokban dolgozott, utoljára igazgatóként. Dr. Nemes Lajos - Szabó Dezső: Kaktuszok pdf | Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság. 1973-1976 között elvégezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a történelem szakot. [3] 1985-ben szerzett bölcsészdoktori címet. Kutatási területei [ szerkesztés] Eger város gazdasága és társadalma 1687-1848 (különös tekintettel a szőlőtermelésre és a kézművesiparra) Eger város önkormányzata 1687-1848 (felépítése, változása, bíráskodása, közigazgatási ténykedése, gazdálkodása stb. )
I. Szent Orbán pápa életrajzi és a hozzáfűződő események adatairól a Magyar Katolikus Lexikon X. kötetében (Szent István Társulat 2005. p. 137-138) kaphat tájékoztatást az olvasó. Alakja a IX. században összeolvadt a Langres-i Szent Orbán püspökével. A püspök, aki a szőlővel kapcsolatos csodákat tett, ezáltal vált a szőlők, szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentjévé. Orbán, mint védőszent emléke - szobrai, képei - számtalanszor megjelennek a Kárpát-medence szőlőtermő területein, hozzá helyi szokások, egyházi szertartások, helyenként kápolnák építésével is találkozunk. A mi Új-hegyünknek is Szent Orbán a védőszentje. Tata-Szomód közigazgatásához tartozó Új-hegy. Az Új-hegy a XIX. század közepén vált szőlőtermő területté, miután a tóvárosi kézműiparosok és a hivatalnok réteg felfedezte területét. Dr. Nemes Lajos | Tata Város Hivatalos Honlapja. Tisztázást igényel az Új-hegy, mint természet-földrajzi terület. Az én gyermekkoromban az Új-hegy a mai IX-XII. dűlő közötti területet foglalta magába. Ennek furcsasága, hogy a IX-X. dűlők területe a Tóvárosi, a X-XII.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Darabanth Aukciósház aukció dátuma 2013. 12. 15. 18:00 aukció címe 216. Dr nemes lajos utca. Online aukció: filatélia, numizmatika, képeslap, könyv, festmény, grafika, papírrégiség aukció kiállítás ideje egy héttel az árverés előtt aukció elérhetőségek 317-4757, és 266-4154 | | aukció linkje 12925. tétel Dr. Nemes Lajos-Szabó Dezső: Kaktuszok. Bp., 1981, Mezőgazdasági Kiadó. Kiadói egészvászon kötés, védőborítóval, képekkel illusztrált, jó állapotban. Dr. Kiadói egészvászon kötés, védőborítóval, képekkel illusztrált, jó állapotban.
A növényből készült tinktúrák ásványianyag-tartalma (Ca, Fe, Mg stb. ) a terápiás hatást növelheti. Mostanában a fecskefű a rákkutatásban is szerepet játszik. Klinikai kísérletekben a leukémiás sejtek burjánzását gátolta, ennek bizonyítása azonban még rendkívül messze van attól, hogy rákellenes vagy rákot megelőző szernek tekinthetnénk. Hol találkozhatunk a fecskefűvel? A faj Európa és Ázsia mérsékelt övi területén általánosan elterjedt. Kerítések, utak, falak, omladékok mentén, erdők szélein, akácosokban, parlagokon, kertekben gyomként előforduló gyógynövény. Magjain olajat tartalmazó fehér, duzzadt kinövés található, ami vonzza a hangyákat, így azok a növény elterjesztésében fontos szerepet játszanak. Mikor és hogyan gyűjthető? A vérehulló fecskefű Magyarország legnagyobb mennyiségben gyűjtött gyógynövényfajai között szerepel. A növény föld feletti részeit (a felső, 20-30 cm-es hajtásrészeket a szár vastagabb részei nélkül) teljes virágzáskor gyűjtik. Virágzik a vérehulló fecskefű: így használja szemölcsre, tyúkszemre - EgészségKalauz. Vegetációs ideje hosszú: májustól a fagyok beálltáig folyamatosan virágzik.
Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált. [3] Sokszor cserjéseket alkot. Jellemzése [ szerkesztés] Az 50–200 cm magas cserje szára zöld, ágai vékony, ötélű vesszők, melyek felemelkednek vagy a földre terülnek. Könnyen lehulló, apró, nyél nélküli (ülő) tojásdad levelei közül a felsők osztatlanok, az alsók hármasan tagoltak; ritkásan állnak, és jelentős részük virágzáskor már rendszerint lehullott. Vérehulló fecskefű gyógyhatása. Május-június környékén virágzik. A szélesen kinyíló sárga, illatos, zigomorf pillangós virágok magánosak, de látszólag dús fürtvirágzatot alkotnak (leveles fürtben nyílnak). A párta 2-2, 5 cm-es, szélesre nyíló sziromlevelek között hosszan kinyúló bibeszál spirálisan 1-2 fordulatnyit csavart. A hosszúkás, éretten feketés hüvelytermések pillás élűek, egyben maradók. A virág csónakja a beporzó rovar (vagy egyéb mechanikus behatás) hatására felpattan, a belőle felkunkorodó porzók virágporral terítve be a rovar hátát.
A Mecsek Stresszoldó teakeverék... Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Lenmag gyógyhatása - Tudástár. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Orvosi veronika Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Asterids Euasterids I Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales) Család: Útifűfélék (Plantaginaceae) Nemzetség- csoport: Veroniceae Nemzetség: Veronika (Veronica) Faj: V. officinalis Tudományos név Veronica officinalis L. Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Orvosi veronika témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi veronika témájú médiaállományokat és Orvosi veronika témájú kategóriát. Az orvosi veronika (Veronica officinalis) népies nevei: vérszopóka, vérharmatfű, Isten botja, dicső-fű, v. dicsőséges fű, drága jó, erdei zsálya, patikai szigoráll, sarlófű. Az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó faj. Már a rómaiak meggyőződtek rendkívüli gyógyhatásáról. Ha egy ismerősüknek vagy barátjuknak bókolni akartak, azt mondták neki, hogy annyi jó tulajdonsága van, mint a veronikának.