Így nézett ki a budapesti Operaház 1885-ben. Forrás: Bildagentur-online/Universal Images Group via Getty Images A királyi főváros bizonyítani akart Bécsnek és a világnak, hogy ő is felzárkózott a nagyvárosok sorába, és nem csupán egy nagyra nőtt falu már. Így a híres párizsi és bécsi opera mintájára felépítette a saját dalszínházát. Budapesten mind a zenés mind a prózai darabokat a Nemzeti Színház mutatta be, ám egy idő után ez a színház egyre kevésbé tudott eleget tenni mindkét műfaj kedvelőinek. A helyzet rendezésére a belügyminiszter 1873 elején színházi ankétot hívott össze, ahol döntés született a drámai és operai szak elválasztásáról és egy önálló dalszínház felépítéséről. Bertolli, Mozart, Rossini – A Bécsi Állami Operaház programja a következő. Nem hagyhatjuk szó nélkül az elkészült épület társadalmi jelentőségét sem, ami elsősorban az arisztokrácia és a legtehetősebb pénzemberek népszerű találkozóhelyévé válhatott. Az Operaház életében fontos szerepet kapott az intendáns, aki az intézmény megbízott felügyelője (igazgatója) volt. Erre a tisztségre először báró Podmaniczky Frigyest nevezték ki, aki a korábban megépült Nemzeti Színház intendánsi székéből került át az Operához, de a fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként egy jutányos telekcserének köszönhetően sikerült megszereznie Budapest legolcsóbb telkét, a Hermina téren, ahol elkezdődött az építkezés.
Home / NemPest / Külföld / Bertolli, Mozart, Rossini – A Bécsi Állami Operaház programja a következő évadra Izgalmas műsorral készül a Bécsi Állami Operaház a 2021/22-es évadra. Most először áll majd a színpadon a világhírű olasz mezzoszoprán, Cecilia Bartoli, ezen kívül Mozart, Wagner és Rossini darabjait is hallhatja a nagyközönség. A szervezők a legkisebb nézőkről sem feledkeztek meg. A pandémia miatti kényszerszünet a Bécsi Állami Operaházat sem kímélte, bizonytalanság és sorozatos visszamondások kísérték ezt az időszakot. Jegyvásárlás - Budapesti Nyári Fesztivál - szabadtéri programok - Margitsziget - Városmajor. Ennek remélhetőleg már vége, a lazításoknak köszönhetően ugyanis a nagymúltú intézmény is megnyithatta kapuit május 19-én. Most pedig a 2021/22-es szezon programját is bejelentették, számos izgalmas, nagy névvel és gyerekeknek szánt programmal. Az Operaház öt saját produkcióval, illetve a Monte-Carlói Opera vendégelőadásával készül az új évadra, illetve lesz majd gyermekopera és három balettpremier is. Bogdan Roscic igazgató elmondta, olyan műveket választottak, amelyek az operatörténet mérföldkövének számítanak, mert bemutatójuk után "a világ már nem ugyanúgy nézett ki, mint azelőtt".
Az eredetileg táncművész MacMillan ontotta magából a táncműveket drasztikusan kitolva a klasszikus balett határait a végletekig. A produkciót 15 éve kellett nélkülöznie a magyar balettrajongóknak.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. júl 21. 19:31 A Nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i második világháborús tömegsírból exhumálták a holttesteket. /Fotó:MTI/EPA A második világháborúban partizánok által lemészárolt több mint nyolcszáz ember holttestét exhumálták a szlovén határ melletti, a nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i tömegsírból – közölte kedden a védelmi minisztérium. Partizánok a 2 világháborúban online. Az áldozatok többsége a második világháborúban harcoló, fogságba esett horvát domobran (honvédek) és usztasa katona volt, de voltak köztük egészségügyi dolgozók és apácák is, akiket a partizánok 1943-1945 között több zágrábi kórházból hurcoltak el sebesült katonákkal együtt. ( A legfrissebb hírek itt) A tömegsírra Mladen Kuka károlyvárosi (Karlovac) barlangász bukkant rá, aki 14 év, titokban végzett kutatása után a felfedezését 1989-ben hozta nyilvánosságra. Tíz évvel később, 1999-ben barlangászok Zarko Danilovic patológus segítségével elkezdték nyilvántartásba venni a holttesteket anélkül, hogy a felszínre hozták volna őket.
Sok partizán a hadsereg katonájaként harcol tovább. Nők is..... számban harcoltak a partizánok között nők is. Sokan a német kényszermunka elől szöktek az erdőkbe. Írta: Zeki
2011. november 28. 12:54 MTI Magyarország és a Szovjetunió a második világháborúban - új megközelítések címmel nemzetközi történészkonferenciát tartottak a Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központban. Az apropót a Szovjetunió megtámadásának 70. évfordulója adta. A különböző szekciók témáit tekintve pedig nem általános kérdéseket vitattak meg a tanácskozás résztvevői. Hornyák Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa például a magyar honvédek, jugoszláv partizánok és a szovjet hadsereg 1941-1944 közötti, délvidéki szerepét a háború nemzeti, etnikai kérdéseit boncolgató szekcióban elemezte. Alekszej Kilicsenkov az Orosz Állami Humántudományi Egyetemről a Szovjetunió és Németország háborús gazdaságának küzdelmét vizsgálta. Kaori Kimura az Állami Lomonoszov Egyetem kutatója a Magyarország és Jugoszlávia közötti fegyverszünet feltételének kérdéseiről tartott előadást. Partizánok a 2 világháborúban tv. Seres Attila, a Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központ tudományos igazgatóhelyettese, - maga is történész, - a kétnapos tanácskozásról elmondta: egy olyan fórumot kívántak teremteni a magyar történészek fiatal generációja számára, amelynek révén kapcsolatot teremthetnek orosz kollégáikkal, segíthetik kutatásaikat.