Főoldal Transzparens Újságírásért Alapítvány Transzparensen, tényszerűen, komoly erőforrásokat igénylő kutatási munkálatokra alapozva bemutatni a magyar állampolgároknak a magyar újságírókat, azaz informálni a lakosságot azokról a személyekről, akik informálják őket. A sajtó előszeretettel hívja magát a negyedik hatalmi ágnak. Ezt az ágat azonban nincs aki ellenőrizze, nem működik transzparensen. Az alapítvány ezt az űrt hivatott betölteni – ellenőrizve a sajtót, valamint ismereterjesztő tevékenységgel elősegítve annak transzparens működését, hiszen az objektív információhoz való jog minden állampolgárt megillet. Adószám: 19100218-1-11 Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! Nézd meg a szervezet weboldalát vagy keress rá hasonló tevékenységű gyűjtésekre itt: Keresés Az alábbi adatok jelennek meg Országos Bírósági Hivatal (OBH) civil szervezeti nyilvántartásából: név, cím, adószám, célkitűzés, közhasznú jogállás. A szervezet célkitűzésének szövege a szervezet által bővíthető.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány médiatudatossági nagykövete szerint az olvasókkal ismertetni kellene az egyes médiumok álláspontját a választásokkal kapcsolatban. "A demokráciában a transzparens újságírás létszükséglet! " – áll Vastag Tamás felhívásában, ami a véleményformáló szerkesztőségekkel szemben fogalmaz meg elvárásokat. Szerinte szükség lenne az úgynevezett "endorsement" intézményének hazai meghonosítására. Pártok és médiumok Az endorsement során az egyes médiumok választások vagy népszavazások előtt érvelő módon vázolják fel döntésüket egy adott politikai kérdésben. Ennek során a vezércikkek közvetlenül vagy közvetve, tudatosan egy párt vagy jelölt mellett érvelnek, és arra ösztönzik olvasóikat, hogy szintén támogassák azt. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ezzel a szerkesztőségek nem állnának-e nyíltan egy adott párt vagy jelölt oldalára. Vastag Tamás, Transzparens Újságírásért Alapítvány médiatudatossági nagykövete a szerkesztőségekhez intézett levelében úgy fogalmaz: "Attól, hogy egy szerkesztőségi kollektívának van véleménye egy fontos politikai döntés kapcsán, nem feltétlenül lesz szócsöve egy adott politikai pártnak vagy közösségnek.
A cikkel kapcsolatban azonban egy érdekes jelenséget vett észre az újságíró-szervezet. A Google szerint a cikknek van egy február 1-jére datálható URL-je. Mindez az alábbi screenshoton is látható. Ez arra enged következtetni, hogy a cikket már február elsején megírták. Forrás: TRANSZPARENS ÚJSÁGÍRÁSÉRT ALAPÍTVÁNY A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresett több informatikust, akik megerősítették, hogy ez valóban azt jelentheti, hogy az adott cikk URL-je február 1-jén lett létrehozva. A Nemzeti Választási Iroda honlapján található tájékoztatás szerint azonban a levélszavazatokat a választás napja előtti 15. napon lehetett egyáltalán átvenni. Ami március 19-e. Megkeresett az újságíró-szervezet egy magasrangú RMDSZ-es politikust is, aki azt a tájékoztatást adta, hogy februárban biztosan nem kaphatta meg senki a szavazólapokat. Az alábbi kérdéseikkel megkeresték a Telex szerkesztőségét: Mikor írták meg a cikküket először? Mi lehet a magyarázat arra, hogy egyik URL-előzményben más dátum szerepel?
Alapértékekről, hazugságról, hullagyalázásról, függetlenségről és Orbán Viktor kúlságáról vitatkozott Huth Gergely és Szily László.
Semmi sem egészen olyan, mint amilyennek látszik. Igaz ez a történelemre is. A Kádár-kor a maga idejében a lehető legjobb volt, hivatalosan. Bukása után a lehető legrosszabb lett, hivatalosan. Az igazság odaát van? Szinte mindenkinek megvan a maga kis története a Kádár-korról. Feltéve, ha abban született, és legalább öt-tíz évet leélt benne. A történész hölgy interjúi során ráláthatott erre az izgalmas és kilencven százalékban még feldolgozásra váró világra. A történelmi tények és tapasztalatok mellett, de nem mellékes hordalékként, számos kis történetet, sztorit, begyűjtött. Közkinccsé tette például a munkások között népszerű pártfőtitkár, Kádár János azon történetét, amely csaknem balul sült el a budapesti harisnyagyárban. Háromszoros rekordot is tart Horváth János, aki legyőzte Kádár Jánost - Blikk. Történt, hogy az Öregnek becézett pártvezért az egyik brigád meghívta baráti látogatásra. Kádár szívesen elment az ilyen jellegű találkozókra, és nem csak propagandából. Egyszerű emberként leginkább az egyszerű emberek között érezte jól magát. Amikor a gyárban lekezezett a brigád tagjaival, többnyire nőkkel, közös kép is készült.
Ha demokráciánk sikeresebb utat jár be az elmúlt húsz évben, akkor bizonyára a nosztalgia sem hódítana. Nehéz fizikai munka, traktor és fogaskerék: egy hosszú korszak jelképei. Békés korszaké, látszólag; az országot átszőtte a teljeskörű ellenőrzés, a privátszférában is. De hát sokféle módon lehetett örömet szerezni a munkásnőknek. A GYES egyhangúságát enyhítette a tütü, vagyis az alkohol. Kellemes órákat szerezhetett a szomszédos vándormadár, netán a postás. Kádár jános élève ducobu. Kiterjedtté vált a kismamák közös zúgivászata is. Egyes városi legendák még piros lámpás házakról is tudnak. Aki sokra vitte a munkahelyén - ami rendszerint élmunkát és párttagságot jelentett - az eljuthatott a parlamentbe. Mint a harisnyagyáriak. Ahol Fock Jenő miniszterelnök tűzte keblükre a vörös csillagos kitüntetést... S hogy végtére is mit üzent Kádár János? Semmi sem olyan, mint amilyennek látszik: egész élete a hithű kommunistáé volt, halála előtt mégis papot kért. Nem adták meg neki, s talán ez volt az igazi büntetése. Nem adták meg neki, s talán ez volt az igazi büntetése.
Kántor Lajos: Lírikus lírája. Utunk 1969/45. Kántor Lajos: Körvers – prózában. A Hét 1973/6. Szőcs István: A szerénység jegyében. Előre 1969. dec. 6. Szávai Géza: Emlékek ereje és spontaneitása. A Hét 1975/20. Márki Zoltán: Helyzetdalok. Előre 1981. szept. 23. Borcsa János: "e kortynyi lét". Kádár jános élete képekben. Igaz Szó 1981/12. Molnos Lajos: "Ahogy az aszfalton áttörő fű... " Utunk 1982/22. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 21673401 LCCN: nb2007028373 ISNI: 0000 0000 8206 0314
1941-től a KMP Bp. -i Területi Bizottságának tagja. 1942. -ban a letartóztatás elkerülése végett illegalitásba vonult. -tól a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja, szept. -től a máj. - jún. -i nagy lebukások után a ker. -i bizottságok és sejtek újjászervezését irányította, ill. ezeket vezette, dec. -től a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943-febr. -tól a KMP vezető titkára, ápr. -ban részt vett a pártprogram kidolgozásában. 1943. -tól a feloszlatott KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője. Mo. német megszállása (1944- márc. 19. ) után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezte a Magyar Front létrehozását és vezető szerepet játszott a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában. Kádár János – Unciklopédia. 1944. ápr. -ban pártutasításra Jugoszláviába indult, hogy az itthon működő párt és az emigráns kommunisták között több éve szünetelő kapcsolatot megteremtse, de a határon mint katonaszökevényt letartóztatták. Kilétét sikerült eltitkolnia ezért szökési kísérletért csak kétévi börtönbüntetésre ítélték.
Nem egyértelmű, kik voltak a nevelőszülők. Kádár az Arcképvázlatban úgy emlékszik vissza, hogy Sándor bácsi volt a nevelőapja, akivel nagyon meleg, szeretettejes volt a viszonya, apjának tekintette. Huszár azonban megállapítja, hogy Bálint Sándor egy középkorú férfi volt, ágyhoz kötött, betegeskedő feleséggel, gyerek nélkül, valószínűbb, hogy a nevelőszülőséget az öccse, Bálint Imre és felesége vállalták, akik fiatalabbak voltak és három gyereket neveltek. Aztán a világháború miatt a család férfitagjai bevonultak, így a kisgyerek János több időt tölthetett Sándor bácsinál. Fontos, hogy ők nem a mai értelemben vett nevelőszülők voltak, nem a gyámhivatal jelölte ki őket, Csermanek Borbála fizetett a fia ellátásáért, az egyik nevelt testvér visszaemlékezése szerint havi tíz koronát, és ő fizette a tejet és a babaruhát. Kádár jános elite team. Évi néhány alkalommal meg is látogatta a gyermeket. Kádár idillként emlékszik vissza a Somogy megyei faluban töltött évekre, de ezt beárnyékolja, hogy idegensége, törvénytelen származása miatt nem fogadják el teljesen, már kisgyerekként sem.