A tüdőgyulladás tünetei köhögés, mely legtöbbször produktív (váladék ürítésével jár), láz, izzadás vagy hidegrázás, légszomj, amely normál tevékenységek végzése közben vagy akár pihenés közben is jelentkezhet, mellkasi fájdalom, amely légzéskor vagy köhögéskor súlyosbodhat, fáradtság, kimerültség érzése, étvágytalanság, hányinger vagy hányás, fejfájás. Kiváltó ok A kórházban és közösségben szerzett tüdőgyulladást leginkább baktériumok okozzák. A bakteriális tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója a Streptococcus pneumoniae. További gyakori baktériumok, melyek tüdőgyulladást okozhatnak a Mycoplasma pneumoniae, Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae, Legionella pneumophila. A légúti vírusok szintén okozhatnak tüdőgyulladást, minta az influenza vírus, légúti syncytia vírus (RSV), rhinovírusok (megfázás), adenovírus, koronavírus, mint a SARS-CoV-2. Bár a vírusos és bakteriális tüdőgyulladás tünetei nagyon hasonlóak, a vírusos tüdőgyulladás általában enyhébb. Kezelés nélkül 1-3 hét alatt javulhat.
A vírusos tüdőgyulladást a legtöbb esetben RSV (respiratory syncytial), parainfluenza, influenza és adenovírus okozza. Leggyakrabban gyermekeket, időseket, károsodott és legyengült immunrendszerű betegeket érint. Terjedésének kedvez a hűvös őszi időjárás, de azoknak is számolniuk kell a kockázatával, akik közösségbe járnak, tartósan zsúfolt, rosszul szellőztetett helyiségekben tartózkodnak. Megbetegedés esetén a család többi tagjának megfertőződésével is számolni kell. Ezekre a tünetekre figyeljünk Tipikus szimptómák az orrfolyás, a köhögés, az egyre erősödő nehezített légzés, majd a néhány nap után kialakuló magas láz. A vírusos tüdőgyulladás tünetei az orrfolyás, a köhögés, az erősödő nehezített légzés és a magas láz Így zajlik a kezelés A vírusos tüdőgyulladás többnyire magától gyógyul, a betegséget okozó vírus antibiotikummal nem kezelhető, de szinte a legtöbb esetben indokolt adása a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések megelőzése vagy kezelése érdekében. Emellett antivirális kezelést is felírhat az orvos.
A betegség kezelésére egyelőre még nincs meghatározott protokoll, a terápia elsősorban a tünetek enyhítését célozza. Nem is a koronavírusba halnak bele a betegek, hanem a citokinviharba? Olvasson tovább! Más szövődményeket is okozhat a koronavírus A tüdőgyulladás mellett más szövődményei is lehetnek a COVID-19 fertőzésnek, így akut légzési distressz szindróma (ARDS) szívritmus zavarok sokk szívelégtelenség, szívroham veseelégtelenség. Forrás
A nyomornegyedből indult a komor, mégis szívbemarkoló meséiről elhíresült Hans Christian Andersen 2021. augusztus 4. 13:29 MTI 146 éve, 1875. augusztus 4-én halt meg Hans Christian Andersen dán író, a világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja. Legismertebb meséi, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány, A kis gyufaáruslány és a többi történet a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt nem várt sikert arattak. Odense nyomornegyedében született 1805. április 2-án. Korán elhunyt apja házaló cipész, paraszti származású, erősen vallásos-babonás anyja cseléd volt. A kisfiú hébe-hóba iskolába is járt, megtanult írni-olvasni, ám idejének nagy részét álmodozással, furcsa kis történetek kitalálásával és árnyképek készítésével töltötte. Nem szerette az Iskolatáska című slágerüket Bergendy István. "Egész közvetlen környezetem mintha csak képzeletem megpezsdítésére szolgált volna... " – írta az Életem meséje című művében. Amikor tizenegy éves lett, anyja megelégelte "úri passzióját", s előbb szövődébe, majd dohánygyárba, végül egy patikushoz adta tanoncnak.
Mikes Lajos; 5. ; Lampel, Bp., 1904 Napkelet tündérvilága. Tündérmesék és regék. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi; ifjúsági átdolg. Kemény György / Andersen meséi; ford., átdolg. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1905 Andersen meséi; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1905 Andersen legszebb meséi. A magyar ifjuságnak elmeséli Baróti Lajos; Rozsnyai Károly, Bp., 1906 Andersen legszebb meséi. A magyar serdülő ifjúság számára közrebocsájtja Oldal János; Légrády Ny., Bp., 1906 Andersen meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907 Az én életem meséje; ford. Szeberényi Lajos Zsigmond; Franklin, Bp., 1911 ( Olcsó könyvtár) Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. C. Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916 Andersen legszebb meséi. Kisgyermekeknek elbeszéli Roboz Andor; Eisler, Bp., 1916 A csudálatos kalucsni; Muskát Ny., Bp., 1918 ( Világregények) Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] H. C. Andersen information. Information about his life, childhood home, Hans Christian Andersen House and museum, fairy tales and stories, literary aktivities, drawings, papercuts and picture pages.
Bölcs dolog volt Nemes Jeles Lászlótól, hogy a Türelem című rövidfilmje után nem vágott bele rögtön egy nagyjátékfilmbe, érezte, hogy van még mit tanulni. A The Counterpart még csak a második munkája, de máris modoros, ami a formát illeti, és zavaros, ami a tartalmat. Lehet persze, hogy velem van a baj, hogy amikor szótlan arcokat mutatnak a vásznon, meg jelentőségteljes pillantásokat, akkor mindent beleképzelek a két ember viszonyába, csak épp a legegyszerűbbet nem, amit viszont a rendező magától értetődőnek tart. Aztán amikor megszólalnak a szereplők, csak tovább nő a káosz a fejemben, és akkor jön még néhány flashback-jelenet, én meg már teljesen eltévedtem az erdőben. Úgyhogy inkább azon gondolkodom, hogyan oldották meg, hogy a film induló képsorai után - egy intim szobabelsőt látunk, ahol két meztelen férfi öltözködik egy jól sikerült pásztoróra után - vágás nélkül egy havas, hegyvidéki tájra kerülünk, úgy, hogy a kamera csont nélkül átment a falon. A rendithetetlen olomkatona. Vagy trükk, vagy nagyon fázhattak a fiúk.
A (szó szerinti) kitaszítása a játékszobából, majd a nagy utazása a visszatéréséig (amikor érthetetlen módon már valamiért mindenki szereti a féllábú hőst) nagyszerű alkalom, hogy különleges kalandokba keveredjen, és különleges, mindig veszélyes szereplőkkel találkozzon. És mindezzel elbűvölje a gyerekközönséget, amely végig remekül szórakozik. És ez a lényege egy gyerekdarabnak, nem? A végére hagytuk, pedig tulajdonképpen róla szól minden: az egész előadást a most is zseniális Bán János viszi a hátán. Egyrészt a főgonoszt, Cipollát alakítja, másrészt ő a mesélő-dramaturg is – persze itt is Cipolla szemszögéből vezet végig a történeten. Rendíthetetlen ólomkatona. Úgy gonosz, hogy sokszor megnevettet, rettegünk is tőle, de ki is röhögjük. Hol létráról száll alá, hol a cilindert rúgja fel a fejére. Hol világító szemű patkány szerepében tűnik föl, hol a hózentrógerét húzogatja idegesen. Olyan, mint egy mese-Lucifer a Játék tragédiájában, de ő a különböző színeken a főhőst nem csak megkísérti, hanem egyszerűen átveri, és megpróbálja megsemmisíteni.
A meseírás mellett nem adta fel egyéb ambícióit sem. 1840-ben megjelent A mulatt című darabjának langyos fogadtatása után azonban hosszú időre lemondott a drámaírói karrierről. Ismét útra kelt, 1840 és 1857 között bejárta Európát, élményeit számos útikönyvben örökítette meg. Nyomornegyedből indulva lett a mesék királya Hans Christian Andersen » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1841-ben a Dunán hajóztában néhány napig Pest-Budán és Mohácson is elidőzött. "Magyarország gazdag ország, s egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet" - írta az Egy költő bazárjá ban. Útjai során előszeretettel kereste külföldi hírességek barátságát, kivált olyanokét, akik - hozzá hasonlóan- alacsony sorból származtak. Az utazgatások közötti időt gazdag dán pénzemberek, arisztokraták kastélyaiban vendégeskedte, dolgozta át. Különc természetéről, agglegényéletéről, hipochondriájáról, világfi allűrjeiről legendák keringtek, és suttogtak rejtett homoszexualitásáról is. Életének utolsó éveiben számtalan jelét kapta az elismerésnek: magas évjáradékot kapott, szülővárosa díszpolgárrá választotta, részt vett saját szobra leleplezésén, több külföldi uralkodó részesítette kitüntetésben.
Aztán meg azon töprengek, milyen hadsereg az, ahol a bajtársak asszisztenciájával folytatnak szerelmi viszonyt az ellenséges katonák. Nem erőszakos szexről van szó, hanem komoly érzelmi ügyről, ami - úgy tűnik - a katonai században tök elfogadott dolog. Ja, és az első világháborúban járunk. Aztán jön az a képsor, aminek pompájában le kéne pipálnia A Hídember- t, de ez nem jön össze. (Hogyan is sikerülhetne ekkora költségvetésből). Szépek ugyan a fekete pálcikaemberkék a fehér tájban - Bruegel festményei inspirálhatták az alkotókat -, mégis az a benyomása az embernek, hogy kisfiúk játszanak ólomkatonákkal a terepasztalon. Szóval a kísérlet szép, hogy nemes eleganciával láttassuk az embert és belső konfliktusát a történelem nagy pillanatában, de még messze van attól, amit Szabó István ebben a témában már sokszor megmutatott. Nem mintha ő lenne itt a példakép, láthatóan emelkedettebb a hangnem, letisztultabb a forma, de talán épp ez a gond. Nem attól lesz egy film érzékeny, hogy az alkotó hímes tojásként bánik a játékszereivel, a kamerával, a mikrofonnal, és a figuráival.