– A minőségi szinkronizálásért!, pub-1125228124325636, DIRECT, f08c47fec0942fa0
Már elérhető HBO GO-n, illetve az HBO csatornáin is látható a Csillagainkban a hibát is jegyző John Green nagysikerű regényéből készült 8 részes minisorozat, az Alaska nyomában, amelynek főszereplője egy 16 éves tinédzser, Miles "Pudge" Halter (Charlie Plummer). Miles mindennél jobban vágyik arra, hogy izgalmas legyen az élete, így az alabamai bentlakásos iskolában tanul tovább, hogy ezzel vadonatúj tapasztalatokat szerezzen. Nemsokára meg is ismerkedik egy csinos és okos lánnyal, Alaska Younggal (Kristine Froseth), akibe szerelmes is lesz, ráadásul szert tesz pár barátra is, azonban az élete gyökeresen megváltozik egy váratlan tragédia miatt. Laudon andrea szinkron facebook. Tekintve, hogy az Alaska nyomában szereplőgárdája lelkes és lényegében még pályája elején járó fiatal színészekből áll, ezért nem alakult ki egyikőjüknél sem megszokott párosítás a magyar szinkronban. Bár Charlie Plummert már két alkalommal is láthatták és hallhatták a magyar nézők ( A vacsora, A világ összes pénze), azonban mindkettő esetében Timon Barnabás tolmácsolta nekünk, míg a mostani sorozatban a nála jóval tapasztaltabb Czető Roland szólaltatja meg.
Elolvastam az adatvédelmi nyilatkozatot és meg is értettem azt. Ennek ismeretében megerősítem a hírlevélre való feliratkozási szándékomat.
Január 2-án, 18. 05-kor debütál a VIASAT3 műsorán a Szeplőtelen Jane, mely minden hétköznap este új részekkel lesz majd látható januártól. A történet főszereplője egy 25 éves lány, aki gyerekként ígéretet tesz arra, hogy amíg oltár elé nem vezetik, megőrzi szüzességét. Egy rutin nőgyógyászati vizsgálat azonban balul sül el, és Jane-t mesterségesen megtermékenyítik.
"Abban van logika, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen a helyi vállalkozásoktól bevételük, de ezt olyan adóalappal kellene megtenni, amely nem ennyire hátrányos az értékteremtő vállalkozásoknak" – jelentette ki. Gazdaság: Devizahitelek: Oszkó Péter megmondja, ki a felelős - NOL.hu. A felvetésre, hogy az iparűzési adó az az önkormányzatok jelentős bevételi forrása, ezért érdekeltek abban, hogy a területükön működjenek olyan vállalkozások, amelyek fejlesztenek, Oszkó Péter azt mondta, az adópolitikát makroszinten érdemes kitalálni és rendezni, utána már minden csak címkézés kérdése. "Jó lenne, ha az iparűzési adó rendezését nem kötné gúzsba az, hogy az önkormányzatok bevétele abból származik, számos más adónem, lehetőség van az önkormányzati bevételek biztosítására. Ez önmagában nem okozhatja azt, hogy az adónem folyamatos gazdaságtorzító hatása fennmarad" – mondta a pénzügyi szakember, és hozzátette, az alapvető kérdés, hogy a költségvetésben van-e elegendő mozgástér az adónem átalakítására, és úgy látja, hogy az utóbbi években számos kedvező adójogi intézkedésre volt mozgástér, ezért lehet, hogy érdemes lenne most az iparűzési adót előre venni.
Jövő kedden a volt pénzügyminiszterek meghallgatásával folytatja munkáját a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság. Oszkó Péter biztosan nem lesz ott, de blogján közzétette, hogy szerinte, ki, illetve kik a hibásak. László Csaba, Draskovics Tibor, Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszetereket várja október 25-re a parlamentbe Papcsák Ferenc, a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság elnöke. Oszkó Péter külföldi útja miatt nem lesz ott, de az elnöknek küldött, blogjában is közzétett levelében kifejti véleményét arról, melyik kormányt miben találja felelősnek azért, hogy a devizahitelezés ma ilyen súlyos problámát jelent Magyarországon. Oszkó Péter tanácsadó céget alapított. Az első Orbán-kormány Oszkó Péter szerint mindenek előtt fontos tisztázni, hogy a 2000-es évek elején bevezett lakástámogatási rendszer messze nem volt olyan jótékony hatású, mint amilyennek azt a kormány most beállítani igyekszik. A program legalább annyira nem volt fenntartható és hasonló mértékű adósságcsapdába kergette az országot, mint a későbbi devizahitelezés.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2014. máj 14. 18:13 A Seychelle-szigeteken nősült a volt miniszter Budapest — Az egzotikus Seychelle-szigeteken tartotta esküvőjét Oszkó Péter (41) volt pénzügyminiszter. A menyegzőt a nyilvánosságot teljesen kizárva tartották, csupán a marketingigazgatóként dolgozó párja Facebook-bejegyzéseiből derült ki a nagy esemény. Gazdaság: Oszkó Péter: Én is kaptam indokolatlanul erős jelzőket | hvg.hu. Az ifjú feleség megosztotta, hogy a trópusi szigeteken van Oszkó Péterrel, majd pedig azt, hogy házas lett. Egy fotót is feltett, amelyen kezeik, jegygyűrűik és a menyasszonyi csokor látható. Oszkó Péter némileg óvatosabb volt, ő csak néhány tengerparti, pálmafás tájképet tett fel a Facebookjára, amelyekből semmi sem derül ki a házasságkötéséről s útitársáról sem. Felhívtuk Oszkó Pétert, aki azt kérte, hogy egy kicsit később keressük. Utána viszont elérhetetlenné vált. Úgy tudjuk, tegnap tértek vissza a nyaralásból, és valószínűleg a repülőgépen ki kellett kapcsolnia a telefonját.
Sok esetben azonban azt sem tudjuk, miből épülnek a luxusnyaralók. Bár magyarázat mindig van, legtöbbször eladott ingatlanok vagy családi segítség áll honatyáink szerint a háttérben. Döntéshozóink ráadásul leggyakrabban pályájuk csúcsán vágnak az építkezésbe, amikor a leginkább a figyelem középpontjában állnak. Juhász luxusbunkere Juhász Ferenc szocialista politikus is honvédelmi minisztersége alatt, 95 millióért vette ezt a XII. kerületi házat, amelyre ezután még több milliót is rá kellett költenie. A miniszter szerint ő 12 millióval tudott hozzájárulni a vételárhoz, a többit felesége finanszírozta, és kölcsönt is kapott. Vajon miért nem tudnak mértéket tartani? A magyar politikusok úgy tartják magukról, hogy a felső középosztályhoz tartoznak, vagyis azt engedhetik meg maguknak, amit a bankárok, ügyvédek, nagyvállalkozók – magyarázta Kiszelyly Zoltán politológus. – Csak azt látják, hogy az egykori évfolyamtárs már nag yobb házat épített vagy jobb autóval jár, s számukra ezek a javak így státusszimbólumoknak tekinthetőek.
A különbség csak az, hogy a lakástámogatási rendszer esetében, az államadósság növekedése révén, a direkt kockázatokat a költségvetés viselte, ám ezen kertesztül, közvetve és hosszabb távon valójában az adófizetők – írja. További fontos hatása a jelentős államadósság növekedést eredményező programnak, hogy az államháztartási egyensúly veszélyeztetésével hozzájárult ahhoz a pénzügyi stabilitáshiányhoz, mely magasabb forintkamatokat eredményezett, s így végül a devizahitelezés felé terelte a lakosságot. Végül, de nem utolsó sorban a lakástámogatási rendszer jelentősen hozzájárult a lakosság hitelre szoktatásához, a megtakarítások háttérbe szorulásához és a látszólag alacsony kamatok melletti átgondolatlan adósságvállaláshoz. Ennek során a kormányzati politika keretében hitelfelvételre bíztatott adósokat maga a politikai igyekezett lebeszélni az egyéb egyéni vagy makro jellegű kockázatok áttekintésétől. Mindezek alapján Oszkó szerint jogosan tehető fel a kérdés, miszerint a hazai lakosság megtakarítási szokásainak romlását és átgondolatlan hitelfelvételi gyakorlatát vajon nem éppen a 2000-es évek elején kialakított lakástámogatási rendszer indította-e el és tette évekre tartós tendenciává.