Az pedig, hogy odafigyelünk-e rá, csinálunk-e közben valami hasznosat, (... ) teljesen mindegy. Ha ugyanis az életnek nincs célja vagy értelme, értékelni sem lehet sem belülről, sem kívülről. " Ezt nagyon másként látom. Biztos vagyok abban, hogy sokan osztják azon véleményemet, miszerint sem az ember, sem a környezete szempontjából nem mindegy, valaki hogyan éli le az életét, és szerencsére az élet jobbá tételére van lehetőség. Ilyen jobb életet eredményező fejlődés végbemehet spontán módon, vagy valamely trauma, esetleg revelatív élmény hatására, továbbá tudatos önfejlesztéssel. A számos elemében a Buddha eredeti tanítását követő, abból elvevő és ahhoz hozzátévő tibeti buddhista vallás vezetője, a dalai láma azt mondja, hogy az életünknek van célja, mégpedig az, hogy boldogok legyünk, ami magában foglalja azt az imperatívuszt, hogy törekedjünk a boldog életre. A tibeti buddhizmus egy bizonyos kultúra csodálatos kincsestára. A vallásokhoz és a szektákhoz tartozó rítusoktól, rituáléktól és szertartásoktól idegenkedő emberek számára a fejlődés, az élet jobbá tételének lehetőségét mégis a Buddha eredeti tanítása, az a Dhamma adja, amelynek elengedhetetlen része a Vipassana meditáció.
( Peter Lauster) 3. "Úgy élni a világban, hogy nem ismerjük a világ értelmét, olyan, mint egy nagy könyvtárban bóklászni, de meg sem érinteni a könyveket. " ( Dan Brown) 4. "Az élet értelméről nem töprengeni kell, hanem meg kell teremteni. " ( Salamon Pál) 5. "Az élet értelme, hogy higgy önmagadban, és próbáld elfogadni az élet által nyújtott tanításokat, bármi is legyen az. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az élet nem csupán egyfajta akadálypálya, amely a fejlődésünket kell hogy szolgálja. Az élet egy ajándék, amelyet ízlelgetni, élvezni és teljes egészében megélni kell. " ( Gordon Smith) 6. "Az élet értelmét nem fogjuk megtalálni egy valaki más által megírt, kő alá rejtett levélkében. Csak akkor találjuk meg, ha önmagunkból kiindulva értelmet adunk neki. " ( Robert Firestone) 7. "Az élet tapasztalatszerzés, nem pedig az élet értelmén való töprengés. " ( Paulo Coelho) További idézetek: 7 idézet a félelemről 7 idézet a türelemről 7 idézet az emberi kapcsolatokról 7 idézet ítélkezés helyett 7 idézet csak úgy … 7 idézet a kitartásról 7 idézet önmagunkról, önbecsülésről 7 idézet a sikerről 7 idézet az élet nehézségeiről 7 idézet a hitről 7 idézet a pozitív gondolkodásról 7 idézet az útkereséshez
Míg az összes többi meditáció célja a tudat lenyugtatása, ennek az egyedülálló meditációnak a célja a tudat tisztítása. A megfelelő és rendszeres gyakorlás eredményeként az olyan szenvedést okozó negatív tudattartalmak, mint feszültség, harag, bosszúvágy, irigység, féltékenység, félelem, türelmetlenség, elégedetlenség stb., fokozatosan leépülnek, és helyükbe olyan pozitív minőségek lépnek, mint a kiegyensúlyozottság, nagyvonalúság, elfogadás és türelem. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben sikerül életünket békésebbé, harmonikusabbá tenni, azzal környezetünknek is jót teszünk. Meglehet, hogy ez így elmondva sokak értetlenkedését, sőt idegenkedését fogja kiváltani, de remélhetően néhányak érdeklődését is felkelti. Az érdeklődő jutalma pedig az lesz, hogy megismeri az élet törvényét (ami persze törvényszerűségek halmaza), és ezen belül megérti, hogyan működik az ember. Ugyanis minél nagyobb mértékben a természet törvényének megfelelően élünk, annál kevesebb szenvedést okozunk magunknak, márpedig ez – bármily hihetetlennek tűnik –rajtunk múlik.
Az élet értelméről leírása 1946-ban, tizenegy hónappal azután, hogy túlélte a holokausztot, Viktor E. Frankl pszichiáter Bécsben bemutatta később világhírűvé vált terápiás módszerét, a logoterápiát, amelynek középpontjában az élet alapvető értékei állnak. Frankl megfigyelte, hogy azok a foglyok találták meg legnagyobb valószínűséggel a túléléshez szükséges erőt, akik még láttak valamilyen értelmet az életükben. De vajon mi az élet értelme? Az élet különféle helyzetekbe sodor bennünket, de saját döntésünk, hogy ezekre miként reagálunk. Frankl logoterápiájának célja ennek a döntési szabadságnak a megélése, mert ha ezzel tisztában vagyunk, megérthetjük saját, személyes célunkat is. A világ alakulása időről időre bizonyítja, hogy Frankl gondolatai minden körülmények között aktuálisak. "Évtizedekig tartó barátságom Viktor Frankllal és gyógyító kapcsolataim minden egyes páciensemmel (... ) ugyanazt a fontos leckét tanították meg nekem, amit Auschwitzban kezdtem el tanulni. Azt, hogy a fájdalmas tapasztalataink nem tehertételek, hanem ajándékok.
Viktor E. Frankl: Az élet értelméről Libri Kiadó, 2020 Fordította: Kalocsai-Varga Éva Bodnár Dániel/Magyar Kurír
"A világon mindennek értéke van, egyedül az embernek van méltósága. " (Immanuel Kant) A Nők Lapja 2020/49. számának Ecce Homo rovata. Az ember életében időnként előfordulnak meglepő egybeesések. Amikor bizonyos dolgok térben és/vagy időben egymáshoz olyan közel következnek be, hogy nem esik nehezére kapcsolatot felállítani közöttük. Ez aztán lehet pusztán a véletlen műve, vagy egy felsőbbrendű akaraté – kinek-kinek a hite és meggyőződése szerint. És éppen ez a bökkenő, hogy nagyon másként tud gondolni az élet vagy éppen a szenvedés értelmére mondjuk az, aki hisz Istenben, mint az, aki nem. A szerkesztőtől arra kaptam megbízást, hogy ugyanebbe a lapszámba, a Világ rovatba, írjam meg Seraphina Harrell történetét. Ez a súlyosan fogyatékos kislány annak köszönheti az életét, hogy volt egy fiatal, a két gyerekét egyedül nevelő nő, aki annak ellenére, hogy a közvélemény, a jog és a gazdasági racionalitás is mind ellene szóltak, hajlandó volt őt világra hozni. A történet röviden arról szól, hogy Crystal Kelley béranyaként vállalkozott arra, hogy egy meddő házaspár gyerekét kihordja, ám a terhesség alatt kiderült, hogy a gyerek olyan súlyosan fogyatékos, hogy a megrendelő pár már nem tartott rá igényt.
Vagy vegyük a történetet, ami nagyon jól példázza azt, hogy a tudomány nem az állandóságról szól, hogy az ellentmondások azok, amik előre viszik azt, és hogy néha kínos vagy mulatságos szituációkhoz vezethet az, ha két világ találkozik. Csányi Vilmos egyszer az Orvostudományi Kutatóintézetben tartott előadást a tudomány természetéről, és a hallgatóság egyszer csak hangosan kuncogni kezdett, mint kiderült, azon mulattak olyan jót, hogy néhány héttel korábban ugyanitt az atomfizikai tanszék vezetője arról beszélt, hogy a természeti folyamatokat törvények szabályozzák, amiket fel kell fedezni, míg ő arról beszélt, hogy nincsenek törvények, csak modellek. Csányi Vilmos (Fotó: / Pál Anna) Vannak olyan történetek is, amelyek egyszerre mulatságosak és kissé ijesztőek is. Az, hogy a politika igyekszik saját szolgálatába állítani a tudományt, nem újdonság, ezt Csányi Vilmosnak is volt módja megtapasztalni. Az egyik eset, amit megemlít, amikor kandidátusi disszertációja megszerzéséhez marxizmusból is vizsgáznia kellett, ám ehhez először egy tudományos esszét kellett írnia, ő pedig – tudván, hogy nagyobb baja nem lehet belőle – egy paródiának beillő cikket írt.
Az érvek közül Cicero szerint legtanácsosabb először említeni a legfontosabbat (lejtéses szerkezet), mások szerint a fokozatosság elve a meggyőzőbb, amikor is a lényeget utoljára mondjuk ki (fokozásos kifejtés). A beszédek harmadik, befejező része az epilógus, (berekesztés). Itt vonjuk le a tanulságokat, foglaljuk össze az elmondottakat, s fokozzuk az érzelmi, indulati hatást. (Gyakran a túlzás és nagyítás eszközei segítségével. ) Az is lehet, hogy éppen itt teremtjük meg a gondolati és érzelmi egyensúlyt. A befejezésnek erénye a rövidség. A szónoki beszéd megszerkesztésének menete: Témaválasztás és címadás: Inkább témajelölő, mint szenzációvadász legyen. Szövegtípus kiválasztása (elbeszélő, leíró, érvelő) + a kommunikáció körülményeinek feltérképezése Elővázlat A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Beküldte: niciland A szövegszerkesztés általános szabályai, pl. egy szónoki beszéd megszerkesztésének menete, a téma kijelölésétől a szóbeli vagy írásbeli megfogalmazásig • témaválasztás, ha szükséges, címadás, a cím a globális kohézió legfőbb eszköze (az élőszóbeli szövegeknek nem szokás címet adni) • szövegtípus, műfaj kiválasztása (a kommunikációs helyzet figyelembe vételével, kinek, milyen alkalomból stb. alkotjuk a szöveget, pl. ünnepi alkalomra szánt köszöntő, ballagási búcsúbeszéd, pohárköszöntő stb. ) • elővázlat készítése a legelső lépés • anyaggyűjtés nagyon lényeges (két fő útja van: tapasztalat és okoskodás, saját tapasztalatok, utazás, kísérlet, élmények, megélt élethelyzetek; mások tapasztalatai, könyvek, folyóiratok, vagy akár élőszóból is, nyomtatott sajtó, elektronikus média, mérvadó személyek állásfoglalásai, megfontolással) • a mondanivaló előzetes kialakítása (nézőpont, saját vélemény, közlendő körvonalazása, az összegyűjtött anyag rostálása. Mire van szükségem?
A stílus a nyelv használatának jellegzetes módja, mindig választás és elrendezés eredménye. A hivatali élet stílusa a közéleti stílus, ennek írott változata a hivatalos stílus, beszélt változata a szónoki beszéd, az előadás, felszólalás és a hozzászólás. A szónoki beszédet szónoklattannak, ékesszólásnak, vagy retorikának nevezzük. A szónoki beszéd egy szónok (rétor) által ünnepi körülmények között, nagy nyilvánosság előtt elmondott politikai vagy ünnepi beszéd. A szónoklattan célja a meggyőzés, a rábeszélés, a hallgatóság támoga5tásának elnyerése, a tájékoztatás, az ünnepi beszédek esetében a gyönyörködtetés és az érzelmi kifejezés. A szónoklat tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg, amelyet nem magáncéllal fogalmazunk, hanem nyilvánosságnak szánunk. A nyilvános beszéd esetében meghatározóak a kommunikációs tényezők: - hallgatóság összetétele a szöveg témája közös nyelv közös előismeret beszédhelyzet az előadó és a hallgató között kialakult kapcsolat A szónoki beszéd nyelvi jellemzői: figyelemfelkeltő és választékos szóhasználat pontos és világos tagolódás szóképek és alakzatok használata A szónoki beszéd típusai: Tanácsadó vagy politikai beszéd: A szónok valamilyen ügynek a hasznos vagy káros voltát igyekszik bizonyítani.