Konyhabútor elemek Alsó elemek 2 ajtós alsó konyhabútor elem bruttó 39 050 Ft/db -tól 2 ajtós alsó konyhabútor elem összeszerelve 2 ajtós alsó elem részletes tulajdonságai Típus N/A Magasság 73cm Szélesség 60cm, 70cm, 80cm, 90cm Mélység 53cm Elhelyezés iránya N/A Fiók típusa N/A Ajtó típusa N/A Ajtónyitás iránya N/A Cikkszám Nézd meg a cikkszámok fül alatt! Mennyiség 1 db Ár bruttó 22 110 Ft/db-tól Tedd a kosaradba Használd a kép melletti űrlapot! 2 ajtós alsó elem cikkszámai Cikkszám Szélesség Magasság Laminált 1. Árkat. 2. 3. Alsó elemek – Császár Konyhastúdió – Konyhabútorok széles választéka. 4. Antikolt A-2A-60 60 73 39 050 Ft 52 510 Ft 67 610 Ft 81 600 Ft 74 050 Ft 85 030 Ft A-2A-70 70 73 42 500 Ft 58 620 Ft 76 110 Ft 92 360 Ft 83 630 Ft 96 560 Ft A-2A-80 80 73 45 650 Ft 64 480 Ft 84 340 Ft 102 830 Ft 92 920 Ft 107 830 Ft A-2A-90 90 73 48 930 Ft 70 440 Ft 92 670 Ft 113 410 Ft 102 340 Ft 119 220 Ft
A lábazat magassága: 100 mm A szekrénytest magassága: 722 mm A munkalap vastagsága: 28 vagy 38 mm A szekrénytest mélysége ajtó, fiókelő nélkül: 505 mm A munkalap mélysége: 600 mm Az ajtós modellek lehetnek jobbos és balos nyitásirányúak.
Adatvédelmi áttekintés Weboldalunkon a zavartalan működés és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket (cookie) használunk. A cookie-k vagy sütik kis adatfájlok, amelyeket a böngésző helyez el a felhasználó számítógépén vagy eszközén. A weboldal működéséhez szükséges adatokat tárolnak, információt gyűjtenek a látogatók szokásairól, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára.
Iványi Grünwald Béla (Somogysom, 1867 – Budapest, 1940): Virágot szedő nők. Olaj, karton, 78 × 60 cm. Jelezve jobbra lent: Grünwald Béla. VÉDETT (47798/72) Szerepelt a BÁV 28. festményárverésén, 1972. szeptember (128. tétel). Kikiáltási ára: 2. 000. 000 Ft Iványi és a posztimpresszionizmus Iványi-Grünwald Béla festészetében már a római tanulmányút során, 1904-ben jelentkeztek azok a stílusjegyek, melyek megelőlegezték a művész plein airtől való eltávolodását. Iványi Grünwald Béla - Dornyay Béla Múzeum. A szecesszió, a dekorativitás s legfőképp Rippl-Rónai József hatása a finom érzéki stilizálás irányába terelték piktúráját. 1906-ban a Nemzeti Szalonban megrendezett egyéni kiállítása kapcsán Rózsa Miklós is felfigyelt a változásra: "Impresszionizmusa rohamosan közeledik a neo-impresszionizmus felé, mely nem elégszik meg már a természeti hűség puszta visszaadásával, hanem egyben azt a benyomást is reprodukálni kívánja, amit az illető táj a művészre gyakorolt. Ez a művészet már korántsem hat olyan naturalisztikusan, mint Iványi eddigi oeuvre-je, mert erősen transponált (…)".
Alapító tagja vagyok a Szinyei Merse Pál társaságnak, birtokosa a Corvin-rend koszorújának, stb. Képeim vannak: ő felsége az olasz királynál, Benito Mussolini őkegyelmessége fivérénél, néhai Arnaldo Mussolini úrnál, a budapesti Szépművészeti Múzeumban, több olasz múzeumban és a belgrádi múzeumban. Résztvettem többször a Carnegie kiállításokon Amerikában. Hálával emlékezem meg e helyen Gerevich Tibor egyetemi tanárról, a római magyar akadémia kurátoráról, aki a magyar-olasz szellemi kapcsolatokat mélyíti ki. Iványi-Grünwald Béla - Szabó László - Régikönyvek webáruház. 1932. november hó. " Forrás: Képek forrása: Életrajz pontosított adatokkal - Forrás: Lenkey Tibor helytörténész Életrajz - Wikipédia
festőművész Született: 1867. május 6. (Osztrák-Magyar Monarchia, Somogysom) Meghalt: 1940. szeptember 24. (Magyarország, Budapest) Festőművész. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál, Lotz Károlynál kezdte tanulmányait, majd kortársaihoz hasonlóan Münchenben folytatta. 1887 őszén már Csók Istvánnal, Ferenczy Károllyal együtt Párizsban dolgozott a Julian Akadémián. Innen ismét Münchenbe ment, ahol Hollósy köréhez kapcsolódott. 1896? Iványi-Grünwald Béla: Virágszedő nők. 1909-ig Nagybányán dolgozott. Próbálkozott szimbolikus-történelmi témákkal (Hadúr kardja, 1890; IV. Béla király visszatérése a tatárjárás után, 1896, mindkettő Magyar Nemzeti Galéria), a sötét belső tér szűk körében világító fényforrás festői lehetőségeivel (Nihilisták, 1893), Csókhoz, Ferenczyhez, Glatzhoz hasonlóan nála is megjelent a Bastien-Lepage-ra utaló gyöngyházfényű "finom" naturalizmus (Ave Maria, 1891; Holdkelte, 1897, mindkettő Magyar Nemzeti Galéria). Sok illusztrációt készített Kiss József verseihez, Bródy regényéhez. Hatásokra igen fogékony festészetében a 20. század első éveitől az erős fény-árnyékra épülő nagybányai kolorizmus uralkodott (Bércek között, 1901; Itatás, 1902; Ruhaszárítás, 1903, mindhárom Magyar Nemzeti Galéria).
Stílusának áthangolásában azonban mégsem Róma és Rippl festészete jelentette a legfőbb impulzust. A Nemzeti Szalonban 1907-ben megrendezett Modern francia nagymesterek tárlata, Courbet, Cézanne, Van Gogh és főként Gauguin alkotásainak hatása igazi lavinát indított el művészetében; Iványi érezte, a nagybányai, közel tízéves impresszionizmus eredményein túl kell lépnie. Kivételesen nyitott szemléletét mutatja, hogy első generációs nagybányai alapítóként képes volt az új impulzusok hatására újraértékelni addigi festészetét: a látványelemek hangulati-atmoszférikus festőiségétől egyre inkább a stilizált vonalritmus felé mozdult el művészete. Az 1908-as első igazán fauve-os alkotásoktól az 1909-ben a gellérthegyi Révai-villa halljába készült Tavasz ( Vendégség) című, a második világháborúban elpusztult pannón keresztül vezetett az út. A fiatalok által felszabadított színvilágát ez idő tájt a kései szecesszió vonalkultuszából származtatott kontúrozása fogta míves keretek közé. Iványi grünwald béla bartók. Iványi-Grünwald Béla: Virágszedő nők, 1910 körül A kecskeméti korszak kezdetén Már az utolsó nagybányai években erőteljesen foglalkoztatta Iványit a tájban elhelyezett női figura festői problémája.
Iványi Budapesten ismerkedett meg Kada Elekkel, Kecskemét művészetet kedvelő és pártoló polgármesterével. Ekkor beszélték meg egy Kecskeméten létesítendő művésztelep létrehozását, ami 1911. őszére el is készült. Az Iványi vezette művész társaság birtokba vette a telepet, s ezzel megnyílt a kecskeméti Szabadiskola. A művészek megbízást kaptak az új kecskeméti középületek díszítésére. Iványi 1914-ben Fényes Adolffal Velencében járt, ahol megcsodálhatta Tintoretto művészetét. 1920. után Munkácsy Mihály és Paál László tradíciójához kapcsolódó képeket festett, de festményeinek minősége egyre jobban hanyatlott. Trianon után ismét a somogyi táj vonzotta magához, Balatonlellén, a Kandó villában élt és alkotott, felváltva Budapesttel. Családi nevének Iványi-Grünwaldra való módosítását a Magyar Királyi Belügyminiszter 252. 379/VIII. 1929. számú rendeletével engedélyezte, ami 1929. X. 23-án került anyakönyvi bejegyzésre, de már 1906-tól használja képei aláírásánál. 1930-ban Corvin-koszorút kapott munkásságáért.
Iványi itt inkább a színek érzéki társításával és folthatásokkal játszik, melyek részben a "neós"-ok, részben pedig Rippl-Rónai kukoricás képeinek pettyegetett ecsetkezelését idézik. Kerüli a diagonális szerkesztést, a bonyolult térviszonyokat, s a képsíkkal párhuzamosan helyezi el alakjait a festményen. A szecesszióra jellemző finom, érzéki, a kép terét szinte homogén, dekoratív színfelületekre bontó komponálási mintát használ. A négy karcsú figura színben kibomló ritmusa, az alakokat körülölelő mező motívuma észrevétlen harmóniát teremt az alkotáson. A Virágszedő nők Iványi 1909-től kezdődő kecskeméti periódusának jellemző darabja. Mintha csak e képet látva írná elragadtatottan az alábbi sorokat a kecskeméti művésztelepre látogató Farkas Zoltán: "A természet erre a képre a maga festékes tubusából keveretlenül, vakító erejükben rakta fel a maga színeit; nem a megszokott alföldi nagyszerű egyhangúság ez, hanem valóságos Szinyei-utánzat. Annak, aki itt éli művészetét, nem kell messzire cipelnie festőkészségét, csak kiül a kertbe, s bármerre fordul, máris fösthet.