A Hitman Absolution javarészt lineáris játékmenetétől eltérően a kurrens epizód leginkább a Blood Money-hoz hasonlóval rendelkezik. Bármikor menthető a játék, és a minden eddiginél nagyobb bejárható területeken felül a manapság oly divatos megosztási funkciók sem maradtak ki. A fejlesztő az Io-Interactive, akik mindenképpen pirospontot érdemelnek. A játék 2016. március 11-én PlayStation 4-re, Xbox One-ra és PC-re jelent meg; írásunk kizárólag az asztali számítógépes változattal foglalkozik. Hitman absolution gépigény system. Gépigény Minimum: Intel Core i5-2500 3, 3 GHz / AMD Phenom II X4 940 3 GHz NVIDIA GeForce GTX 660 / AMD Radeon HD 7870 8 GB RAM, 50 GB tárhely, DirectX 11, Windows 7 Ajánlott: Intel Core i7-3770 3, 4 GHz / AMD FX-8350 4 GHz NVIDIA GeForce GTX 770 / AMD Radeon R9 290 8 GB RAM, 50 GB tárhely, DirectX 11, Windows 7 - 8(. 1) - 10 (64 bit) Ránézve a listára, elsőre meglehetősen érdekesnek hat. Másodikra is, főleg a minimum konfiguráció. Egyrészt a négymagos i5-2500K jóval erősebb egy és több szálon is, továbbá architekturálisan is, mint a Phenom II X4 940.
Információk a játékról Wikipedia: A Hitman: Absolution a Hitman videójáték-sorozat ötödik része. Az előzőekhez hasonlóan a játék fejlesztője az IO Interactive, de most először nem az Eidos Interactive, hanem a Square Enix cég jelentette meg (a Square Enix 2009-ben megvette az Eidost). A játékot Windowsra, PS3-ra és Xbox 360-ra szánják. A sorozat új tagja a Glacier 2 játékmotorral fut, ami egyesíti a klasszikus Hitman játékmechanikáját a vadonatúj mechanikával. A játék története tovább kutat a 47-es ügynök rejtélyes életében. Hitman: Absolution cheat kódok, csalások - X-Cheats. A játékot először az Electronic Entertainment Expo 2011-ben, Los Angelesben mutatták be.
Nem tudjuk mennyi online tartalom kerül be vagy ki, így nagyon sokat csalhatna pozitív és negatív irányban is. Keeperv85 | 2022. - 00:59
Ezek után elkezdődik maga a történet, amiben valamikor mi vagyunk az üldözők, vagy másik esetben minket üldöznek és szinte közben a kislány megmentését bérgyilkosunk már személyes ügyként kezeli, miközben a saját életéből is előtörnek régi emlékek. Biztos tudni akarod? Akkor megkapod! A Hitman: Absolution egy olyan játék, amiben (szerintem) az ember tényleg jól érzi magát. Magával ragad, akció közben néhol elgondolkoztat és figyelemre kényszerít, mintha tényleg te lennél a főszereplő! Főleg "hard" nehézségi módban. Hitman: Absolution bemutató - Ingyen Xbox játék, Games with Gold | REFPLAY. 😛 Ezek mellett a története, grafikája és a játék megoldásai a maga idejében nagyon is előnyére váltak, az érzések amikor egyedül egy kis hadsereg ellen harcolunk, vagy piactéren sétálgatunk mókusjelmezben (én ezt tettem) és logikázunk a több száz fős tömegben, még több és több eszközt felhasználva mint az előző részekben, mindeközben ismét újabb történeti szálak tűnnek fel a 47-es ügynök múltjából és vegyülnek a jelen körülményekkel, aztán akcióból is bőven kijut! Szóval ez a mostani Hitman játék, nagy vonalakban.
Az ajánlott rendszer esetében a két konkurens CPU még csak-csak megfelel egymásnak, viszont ott meg a videokártyák terén van elég nagy eltérés, az R9 290 ereje jóval meghaladja a GTX 770-ét. Októberi teljes játék: Hitman Absolution. Ezeket az apróságokat érdemes észben tartani, lesz még szerepük. Mindenesetre a játék alatt futó Glacier 2-es motor elég fejlett, jól skálázható, így szégyent biztosan nem fog okozni. A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
Igyekeztem lehetőleg egyszerűen és közérthetően jellemezni, miről is van szó, bár őszintén szólva a dolog ennél sokkal bonyolultabb. Ezeknek a képződményeknek a létezését Albert Einstein 1915-ben közreadott általános relativitáselmélete is feltételezte. Érdekes ugyanakkor, hogy John Michell (1724–1793) angol geológus már 1783-ban a Royal Societynek küldött dolgozatában felvetette azt a lehetőséget, hogy egy Nap sűrűségű, de annál 500-szor nagyobb sugarú gömb felületén a szökési sebesség megegyezik a fénysebességgel, azaz a gravitáció hatására a fény maga is visszazuhanna a testre. 1796-ban Pierre Simon de Laplace (1749–1827) francia fizikus, matematikus és csillagász is hasonló véleményt fogalmazott meg, aztán később visszavonta, így a fekete lyuk kérdése vagy 100 évre lekerült a napirendről. A Tejútrendszer magjáról készült fantáziarajz Einstein általános relativitáselmélete a fény elhajlását is tárgyalja erős gravitációs mezőben. A múlt század harmincas éveiben az indiai Subrahmanyan Chandrasekhar (1910–1995) a különböző csillagok fejlődésével kapcsolatosan fogalmazott meg törvényszerűségeket, rámutatva arra, hogy az égitest tömegétől függően alakul a "sorsa".
Ezáltal különös "fényvisszhangok" jönnek létre. Új eredmények a fekete lyukakról. Falánk ősi fekete lyukak Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévő szupernagytömegű fekete lyukak gyorsabban nőttek a múltban, mint napjaikban. Környezetszennyező fekete lyukak Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegű, a galaxisok központjában terpeszkedő fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket. Gigantikus ősi fekete lyukat találtak Minden eddig ismertnél távolabbi, hatalmas fekete lyukat találtak a csillagászok. Az objektumnak az ennyire fiatal Univerzumban való létezését nehéz a mai elméletekkel magyarázni. Az égitestet több mint 10 millió észlelt objektum között sikerült azonosítani. Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlődésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot. Két óriási ütköző fekete lyuk Egymás körül keringő nagytömegű fekete lyukakat fedeztek fel, amelyek idővel összeolvadhatnak, egy még nagyobb objektumot alakítva ki.
Noha a szupernóva-robbanáskor a nehéz elemek felépítéséhez szükséges extrém nyomás és hőmérséklet valóban adott, de a felrobbanó szupernóva által szétszórt anyag összetétele nagyobb részt mégiscsak a periódusos rendszer feléig ér. Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) Forrás: NASA/ESA/ Hubble Space Telescope Ennek az a magyarázata, hogy a szupernóva-robbanást követő gyors gravitációs összeomlás miatt az igazán "egzotikus" elemek, köztük az arany zöme is a kollapszus eredményeként keletkező neutroncsillag belsejében reked, vagy más, még szélsőségesebb esetben a szupernóva-robbanás után létrejövő fekete lyukban semmisül meg. Egy felrobbant szupernóva kidobott anyagfelhője Forrás: NASA/JPL-Caltech Ezért önmagában a szupernóva-robbanás még nem magyarázhatná meg az egykori szupernóvák által kidobott csillagközi gáz- és porfelhőkben kimutatható arany, illetve más nehéz elemek mennyiségét. Először 2017-ben derült fény egy másik kozmikus arany "keltetőre", amikor két egykori szupernóva-maradvány, vagyis neutroncsillag ütközése során nagy mennyiségű arany és platina kiáramlását figyelték meg.
2020. október 7., 07:00 Már hagyomány, hogy október második hetében naponta bejelentik azoknak a nevét, akiket abban az esztendőben Nobel-díjjal tüntetnek ki. Október 5-én, hétfőn megtudtuk, kik kapták az orvosi Nobel-díjat, kedden pedig ismertették a fizikai Nobel-díj idei kitüntetettjeit. Ritkán történt meg eddig, hogy két egymást követő esztendőben is csillagászati vonatkozású felfedezést találtak méltónak a díj elnyerésére. Ismeretes, hogy tavaly a világegyetem fejlődésével kapcsolatos új elképzeléseket (James Peebles), valamint az exobolygók felfedezését (Michel Mayor, Didier Queloz) jutalmazták a rangos kitüntetéssel. Ebben az évben a rejtélyes égi objektumok – az úgynevezett fekete lyukak – elméleti és gyakorlati kutatásáért ítélte oda a stockholmi testület a díjat. Fotó: Archívum Egy fekete lyuk fantáziaképe Mielőtt bemutatnánk a kitüntetetteket essen szó ezekről a nehezen meghatározható objektumokról. A fekete lyuk elnevezés arra utal, hogy a téridőnek ez a tartománya olyan nagy gravitációjú, hogy a "felületéről" – ezt eseményhorizontnak is nevezik – semmi, még a fény sem tud kiszabadulni, tehát lényegében közvetlenül nem lehetne észlelni, csak a környezetére gyakorolt hatásának következményei árulják el a jelenlétét.
A felfedezéssel út nyílt a korai csillagkeletkezés eddig ismeretlen korszakába. A majdnem 13 milliárd év távolságából megpillantott csillag, az Earendel fényképe. Pontozott vonallal látható a téridőnek az a fodrozódása, amelyik felnagyította a galaxis képét, lehetővé téve, hogy ilyen hatalmas távolságból pillanthassuk meg a csillagot. A gravitációslencse-hatást egy, a Hubble-űrteleszkóp és az Earendel csillag között lévő galaxishalmaz tömege okozta. (Forrás: Science: NASA, ESA, Brian Welch (JHU), Dan Coe (STScI); Képfeldolgozás: NASA, ESA, Alyssa Pagan (STScI)) " Az Earendel csillag annyira régen létezett, hogy akár nem ugyanazokból a nyersanyagokból épülhetett fel, mint amiket ma látunk magunk körül. Tanulmányozásával az univerzumunk egy olyan korszakába pillanthatunk bele, amelyikről eddig vajmi keveset tudunk, de elvezetett minket mindenhez, amit ma tudunk a csillagokról. Olyan ez, mintha egy nagyon izgalmas könyvet olvasnánk, de csak a második fejezettől kezdve; most pedig lehetőségünk nyílt visszalapozni, hogy megnézzük, hogyan kezdődött minden " – mondta Brian Welch.