A töltelékbe feltétlenül keverj fahéjat és vaníliát. Habos almás pite receptje Hozzávalók A tésztához 20 dkg liszt 10 dkg vaj 5 dkg porcukor 1 db tojássárga 2 evőkanál hideg víz 1 csipet só A töltelékhez 1. 5 kg alma 10 dkg cukor 1 csomag vaníliás cukor 1 teáskanál fahéj A habhoz 4 db tojásfehérje 20 dkg cukor Előkészítési idő: 25 perc Elkészítési idő: 45 perc Elkészítés: A lisztet szitáld egy tálba, keverd össze a sóval, a cukrot, add hozzá a hideg, felkockázott vajat, és morzsold össze. Dolgozd hozzá a tojássárgát, majd egy-két evőkanál hideg vizet attól függően, hogy mennyit vesz fel a tészta. Almás pite Archívum - Mártus házi konyhája. Ha összeáll, csomagold fóliába, és tedd 30 percre a hűtőbe. A töltelékhez az almát hámozd meg, reszeld le, majd szórd meg a kétféle cukorral és a fahéjjal. A hűtőből kivett tésztát nyújtsd ki lisztezett felületen, és béleld ki vele a vajjal kikent, liszttel megszórt piteformát. Villával több helyen szurkáld meg, majd egyengesd bele az almát. Told előmelegített sütőbe, és 180 fokon süsd 20 percig.
A tojások fehérjét a cukorral verd kemény habbá, töltsd át nyomózsákba, és nyomd rá a tészta tetejére. Süsd 180 fokon három percig, majd 140 fokon szárítsd még 20 percig.
Mártus vagyok, két gyönyörű kisfiú édesanyja és egy csodálatos férfi felesége. Gyerekkoromban sokat álltam nagymamáim és édesanyám mellett, tanultam tőlük a sütés-főzés fortélyait. Ma már több-kevesebb sikerrel igyekszem levenni a lábáról a családomat a főztömmel. 🙂
Hozzávalók: Tésztához 45 dkg liszt 1/2 csomag sütőpor 2 tojás sárgája 2 evőkanál cukor csipet só 25 dkg margarin 150 g tejföl Töltelék: 1, 2 kg pucolt, rezelt alma ( ez a súly már megpucolva értendő! ) 150 g cukor 1 vaníliás cukor 1 citrom reszelt héja 1 mokkáskanál fahéj 1 csomag vaníliás pudingpor 2 evőkanál zsemlemorzsa Elkészítés: A tészta összetevőiből közepes keménységű, jól nyújtható tésztát gyúrunk. és két felé osztjuk. A megpucolt lereszelt almát kinyomkodjuk. A kapott almalé egy részébe belekeverjük a pudingport, a másik részét a reszelt citromhéjjel és vaníliás cukorral feltesszük főlni. Retro Almás Pite. Amikor forr, belekeverjük a pudingporos almalevet is, és készre főzzük az "almalépudingot". Hagyjuk, hogy egy kicsit kihűljön, majd a megcukrozott megfahéjazott reszelt almához adjuk. A tésztánk egyik felét kinyújtjuk, és kivajazott lisztezett, vagy sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük. A tésztát egyenletesen megszórjuk a zsemlemorzsával ( Hogy az alma ne áztassa el). Erre rakjuk rá az almatölteléket majd a másik fél kinyújtott tésztával betakarjuk.
Domonkos János: Értékeink: A szegedi Hősök kapuja; Hangulatébresztő műemlék - vízimalom Velemben. In: Módszertani közlemények, (48) 4. pp. 188-189. (2008) Item Type: Article Heading title: Örökség Journal or Publication Title: Módszertani közlemények Date: 2008 Volume: 48 Number: 4 ISSN: 1219-0608 Page Range: pp. 188-189 Language: Hungarian Related URLs: Uncontrolled Keywords: Szeged, Velem, Művészet, Történeti muzeológia Date Deposited: 2016. Oct. 17. 09:57 Last Modified: 2021. Feb. 19. 15:36 URI: Actions (login required) View Item
Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik. A kapu létesítésének ötlete tehát eredendően Klebelsberg Kunó elgondolása volt, aki Pogány Móric neves építőművész számára adta a megbízást a tanítói internátus épületegyüttesének megtervezésére, még 1930-ban. A feladat megfogalmazása szerint az épületegyüttes feladata volt, hogy az épület egyik szárnya zárja le a Boldogasszony-sugárút Gizella térre nyíló torkolatát, úgy hogy annak forgalma azért zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. A terv elkészült még 1930-ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást.
Szeged belvárosában, a Dóm térhez közel, a Boldogasszony sugárút fölött ível át a Hősök Kapuja (Porta Heroum). Az I. világháborúban elesett 12. 000 szegedi katonáinak emléket állító neoklasszicista stílusú művészeti emlékmű freskóit Aba-Novák Vilmos készítette. Hősök Kapuja (Porta Heroum) Az emlékmű építésének gondolata Klebelsberg Kuno kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik. Az építéssel Pogány Móric építőművészt bízták meg 1930-ban. A cél az volt, hogy a Boldogasszony-sugárút felől a Gizella tér lezárt legyen. A sazrkon álló két házat úgy kössék össze, hogy a forgalom zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt. Az építkezés megkezdésekor, 1935-ben dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere kezdeményezte, hogy a különleges épület legyen a világháború hősi halottainak emlékműve is. A boltív freskóinak elkészítésével Aba-Novák Vilmos festőművészt bízták meg. A honvéd szobrok (az élő és a halott katona) megtervezésére, és kifaragtatására Lőte Éva szobrászművész a kapott megbízást.
A kivitelezési munkák az Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottovay István szegedi építész nevéhez fűződik. A leleplezési ünnepségen díszvendégként Horthy Miklós kormányzó volt jelen. A freskó A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A freskón 1945 -ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték, mivel a volt a kommunista rendszer nem tűrte. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak. Szeged, Hősök Kapuja Freskórészlet Montelló-i fa A művész három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását Szegedről. Középen, fejjel a tér felé az ítélkező Krisztus mintegy 8 méteres alakját ábrázolta, lábainál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával. Jobbja felől a "Hit" allegóriáját festette meg, a szalagot tartó főangyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az elesettekért gyertyát égető barátok csoportját, mellettük fiaikat sirató anyákat, akiknek fülébe örökké konduló lélekharang jajgat.
Forrai Kornélia: A szegedi Hősök kapuja és az Aba-Novák freskók restaurálásának története (Bába és Társai Kft., 2001) - Fotózta Kiadó: Bába és Társai Kft. Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2001 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 131 oldal Sorozatcím: A Tisza Hangja Kötetszám: 135 Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 15 cm ISBN: 963-9347-53-1 Megjegyzés: A kötetben szereplő színes fényképfelvételeket a restaurátorok és Básthy Gábor készítették. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Hősök kapuja... több, mint fél évszázadon át kényszerült vakolat alá a politikai szűklátókörűség és a magyar kultúrtörténet szégyeneként.
Hősök Kapuja - Szeged Az 1936-ban épült kapu (Pogány Móric) honvédszobrai (az élő és a halott katona) az I. világháború áldozataira emlékeztetnek (Lőte Éva, 1937). A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette. A kapu boltíveinek freskóját 1949-ben levakolták, csak a millenniumra sikerült feltárni és helyreállítani az alkotást. A Hősök kapuja eredetileg vaskapunak épült 1936-ban a vasúton érkezők számára. Az akkori polgármester ötlete alapján vált Hősök kapujává, mely 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A kapu két oldalán található honvédszobrok Lőte Éva alkotásai. A kapu boltíveit Aba Novák Vilmos freskói díszítik. Európa legnagyobb szabadtéri freskója három téma köré csoportosul: háborús emlékezés, hősi halottak dicsőítése, Horthy Miklós Szegedről való elindulása. A mű közepén az Aradi vértanuk tere felé forduló 8 méteres Krisztus képe áll. Több mint ötven évig az alkotás rejtve maradt azt érdeklődő szemek elől, hiszen 1945-ben Horthy alakját, majd négy évvel később az egészet bevakolták.