Május 8-án 19 órától az 56A villamos újra a teljes vonalon, Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik. Közlekedés az 59-es és az 59A villamos vonalán Május 7-én (szombaton) és 8-án (vasárnap) egész nap az 59-es és az 59A villamos nem jár. A Széll Kálmán tér M és a Mindszenty József bíboros tér között pótlóbusz közlekedik 59-es jelzéssel.
A 2-es metró, valamint a 4-es és a 6-os villamos menetrend szerint, zavartalanul közlekedik majd. Változik a villamosok közlekedése mellett a közúti forgalom rendje is: a Krisztina körút-Szilágyi Erzsébet fasor csomópontjának közlekedése jelentősen átalakul. A jelenlegi Krisztina körút-Széll Kálmán tér-Szilágyi Erzsébet fasor fő csomópont helyett ideiglenesen három kisebb, jelzőlámpás alcsomópont létesül a jelenlegi mellett a buszparkoló területén, valamint a Széll Kálmán tér északi útpályáján. A Széll Kálmán tér felújítására mintegy nettó 5, 3 milliárd forintos kormányzati, uniós és saját forrás áll a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésre. A teljes rekonstrukció 2016 tavaszára fejeződhet be, a munkák több építési ütemben, forgalomkorlátozásokkal zajlanak.
A Széll Kálmán tér felújításának egyik utolsó munkafolyamataként befejezik a tér vízelvezető-rendszerének kiépítését. Ezért a május 7-én (szombaton) egész nap és 8-án (vasárnap) egészen este 19 óráig az 56A villamos rövidített útvonalon a Széll Kálmán tér M és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik. Hűvösvölgy felé az ezen a szakaszon sűrűbben közlekedő 61-es villamossal lehet továbbutazni. Aki a 61-es villamossal a Széll Kálmán tér érintésével utazik, annak a téren rövid gyaloglással egy másik 61-es villamosra kell átszállnia. Az 59-es és az 59A villamos szombaton és vasárnap egész nap nem közlekedik; a Mindszenty József bíboros tér és a Széll Kálmán tér M között pótlóbusz viszi az utasokat 59-es jelzéssel. Közlekedés a 61-es villamos vonalán Május 7-én (szombaton) egész nap, valamint 8-án (vasárnap) egészen este 19 óráig a 61-es villamos teljes útvonalán, Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér M között közlekedik, azonban aki ezzel a járattal a Széll Kálmán téren átutazik, annak a téren rövid gyaloglással egy másik 61-es szerelvényre kell átszállnia, mert a villamosjárat két szakaszra osztva közlekedik, mind Hűvösvölgy, mind a Móricz Zsigmond körtér M felől is csak a Széll Kálmán térig jár.
Logisztika 2021. 06. 25 | Szerző: MTI/VG 2021. 25 | Szerző: MTI/VG Pályafelújítás miatt változik a villamosok közlekedése június 26-a és július 5-e között – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A közlemény szerint több helyen is felújítják a villamospályát a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér között, ezért június 26-a, szombat és július 5-e, hétfő között változik a Krisztina körúton, illetve az Alkotás utcán át járó villamosok közlekedése. A 17-es villamos a Bécsi út-Vörösvári út és a Széll Kálmán tér, illetve a Déli pályaudvar és Savoya Park között jár, de az Alkotás utca helyett a Krisztina körúton közlekednek a szerelvények. Fotó: BKK Az 56-os villamos rövidített útvonalon, a Városház tér és Újbuda-központ között jár a szokásos módon a hétköznapi csúcsidőszakokban, az 56A villamos közlekedése ideiglenesen szünetel. Az 56-os és az 56A villamosok helyett a Krisztinavárosban a 17-es villamos közlekedik – tették hozzá. A 61-es villamos csak Hűvösvölgy és a Széll Kálmán tér között, az 56-os és a 61-es villamos közös "követési gyakoriságával" jár Közölték azt is, a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér között az Alkotás utca – Villányi út útvonalon a 17-es és a 61-es villamosok helyett a 61-es pótlóbusszal lehet utazni.
Pótlóbusz jár a 17-es villamos helyett a Széll Kálmán tér M és a Budaörsi út/Villányi út között, az 56-os villamos helyett a Budagyöngye és a Döbrentei tér között, az 59-es villamos helyett a Széll Kálmán tér M és a Márton Áron tér között, a 61-es villamos helyett pedig a Budagyöngye és a Budaörsi út/Villányi út között áramellátási hiba miatt - közölte a BKK. Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!
Indulás előtt érdemes tájékozódni a pillanatnyi közlekedési lehetőségekről és a tervezett változtatásokról is. A oldalon valós idejű közúti közlekedési információk érhetőek el. A fővárosban közlekedő autósok interaktív online térkép segítségével tájékozódhatnak arról, hogy hol milyen fennakadásokra kell számítaniuk. Az előre tervezett forgalomkorlátozások már napokkal az életbe lépésük előtt elérhetők a webes felületen. Budapest, 2016. május 6. Budapesti Közlekedési Központ
A terület így alkalmassá vált arra, hogy kialakítsák azt a közlekedési csomópontot, amelyen keresztül össze lehetett kapcsolni a Hegyvidékről, a Nagykörútról és Buda déli részéről érkező villamos- és buszjáratokat. Az építkezés 1939-ban kezdődött. A munkálatok során nemcsak egy új villamos-végállomás épült az egykori sportpályák helyén, de elkészült a Vérmező felé vezető bevágás és az itteni alagút is, amely Sávoly Pálnak, az Erzsébet híd későbbi tervezőjének munkája volt. Ekkor épült az a gyalogos-felüljáró is, amely a legutóbbi átépítésig a tér meghatározó eleme volt. A tér 1941-es terve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1941. július) A téren két, egyenként 100 személy befogadására alkalmas várócsarnokot is kialakítottak, és egy árusítópavilont is építettek, amelyet a Magyar Építőművészet 1941. évi 7. számában így jellemzett Zlinszky István: "Az árusítópavillon háromlevelű lóhere alakú építmény, melynek egyik szárnyában IBUSz-árusítófülke, dohánytőzsde, rendezőfülke, két telefon fülke, férfi és női toalett nyert elhelyezést, a másik szárny fűthető váróhelyiségül szolgál, a harmadik szárnyban pedig a Stühmer-cég cukrászdát és espressót rendezett be.
Ám ezután ismét a szemük elé került a szárazföld. Kelet felé hajózva eljutottak a mai Groote-folyóig, ahol Diaz a térképek alapján kikövetkeztette, hogy hiszen így már túl kellett jutniuk a legdélibb ponton. Megállapította, hogy megtalálta az 1470-es évek óta keresett utat, India felé. Mivel azonban a friss ételek hiánya miatt a legénység skorbutot (a krónikus C-vitamin hiánytól keletkező, sorvadásos betegséget) kapott, így Diaz kénytelen volt visszafordulni, és elindult visszafelé. Egy következő hajósra várt, hogy végigmenjen az általa felfedezett úton – ez volt Vasco da Gama. Vasco da Gama (1460 v. 69 – 1524. ) Hogyan jutottak el Indiába? A későbbi portugál hajós fiatalkorában valószínűleg matematikát és hajózást tanult. Amikor a spanyol zászlók alatt hajózó Kolumbusz 1492-ben eljutott Amerikába, amit akkor még egy ideig India fölfedezésének hittek, a portugál udvar úgy érezte, hogy lépéshátrányba került. Ezért mindent megtett, hogy összeállhasson egy olyan flotta, amely most már egészen biztosan eljut egy rövidebb úton át Indiába.
Bartholomeu Dias 1488-ban elérte a Jóreménység-fokát, és bizonyságot nyert arról, hogy elérte Afrika legdélebbi pontját. Az ő expedíciója után tíz évvel indult meg Vasco da Gama felfedezőútja, melynek célja már nem kevesebb volt, mint Tengerész Henrik álmának beteljesítése, azaz a fűszerekben gazdag India elérése. A sietséget Kolumbusz 1492-es útja is indokolta, ugyanis ekkor még messze nem volt egyértelmű, hogy a spanyol expedíció Amerikát, és nem Indiát fedezte fel, így Mánuel joggal tartott tőle, hogy a katolikus uralkodók – Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella – konkurenciát támasztanak neki az Indiai-óceánon. Ennek megakadályozására indult meg 1497. július 8-án a négy hajóból – Sao Gabriel, Sao Rafael, Berrio és egy ismeretlen nevű teherhajó – álló flotta India felé. Az expedíció élére Mánuel Vasco da Gamát állította, egy délnyugat-portugáliai lovag, Estevao Gama fiát, aki anyja révén távoli rokonságban állt Duarte (ur. 1433-1438) egykori uralkodóval. A felfedező fiatalkoráról keveset tudunk: vélhetően matematikai és tengerészeti tanulmányokat folytatott, hiszen a 15. század végi Portugáliában ez – és a jó udvari összeköttetés – volt a legjobb kitörési lehetőség.
Öt esztendővel később a lisszaboni kikötőből valóban ki is futott a Vasco da Gama irányította hajóraj, és elindult a Diaz térképeiről ismert úton. 1497 decemberére hajói Afrika keleti partvonalánál elérték azt a pontot, amelyen túl addig még nem jutott el felfedező, és kitartóan hajóztak észak felé. Mozambikba érve láthatták, hogy az arabok élénk kereskedelmet folytatnak az óceánon Indiával: az előttük elvonuló hajókon aranyban, ezüstben, fűszerekben, gyöngyben és rubinban gazdag rakomány volt. A muszlimok többnyire ellenségesek voltak a keresztény hajósokkal, olykor meg is támadták őket. 1498. áprilisában azonban Mombasában barátibb fogadtatásra találtak, és az ottani szultán egy olyan navigátort adott a számukra kísérőnek, aki megbízhatóan elvezette őket Indiáig. (A teljes útvonalat itt nézheted meg) Így ők lehettek az első európai hajósok, akik Afrikát megkerülve vízi úton érték el Indiát. A calicuti uralkodóval Vasco de Gama szerződést kötött, és ennek jegyében értékes fűszerekkel megrakodva indult vissza Európába.
→ Mezőgazdaságilag rendkívül fejlettek voltak, sűrűn lakott településekben laktak. A tűzfegyvereket vesztükre nem ismerték. A spanyolok gyarmatokat hoztak létre, megindul a nemesfém kiáramlása. Indiánokat dolgoztattak hal álra, majd 1562-től afrikai négereket hurcoltak be. → Rabszolga kereskedelem. Magyarország helyzete A nemzetközi munkamegosztás következtében Magyarországon is a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ez káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is → agrárkonjunktúra[9] → a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a robotot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a második jobbágyság[10] → növekedett a főnemesség hatalma. V. További következmények és a világgazdaságra gyakorolt hatása: 1. Átalakul a kereskedelem, a világkereskedelem kezd kialakulni Európa a világkereskedelem központja lett! 2. A népesség növekedése felgyorsul köszönhetően az új növényeknek, melyek gyorsan elterjedtek: kukorica burgonya paprika paradicsom élvezeti cikk: dohány 3.