Bár Csűrös Karola a karriert és a színházat választotta a gyereknevelés helyett, mégis sok lurkó rohangál körülötte. Férje gyerekei és unokái pótolták az űrt. Horváth Ádámnak, Karola rendező férjének korábbi kapcsolatából születet két gyereke: egy fiú és egy lány. Lánya külföldön él, fiát azonban 10 évvel ezelőtt elvesztették... Csűrös Karola Forrás: Csűrös Karola "Nagyon szeretem őket és ők is engem, Ádám lánya már régóta Amerikában él, ő az unokákkal hazajár, sajnos a fia tíz évvel ezelőtt meghalt. Ez a tragédia rányomja a bélyegét az egész család életére. Karola Csürös - IMDb. Egy gyerek halálát soha nem lehet kiheverni, már előre félek a karácsonytól, az mindig nagyon nehéz. Ilyenkor ott vagyunk a menyeméknél, Mártinál, és végigsírjuk az egész szentestét. " - mesélte szomorúan a Bestnek a művésznő.
Mindenegyben Blog - 2021. november 25. (csütörtök), 09:25 2021 nov 25 Két és fél évvel imádott férje után ment a Szomszédok színésznője. Több, mint 50 évig éltek boldogan Horváth Ádámmal Csűrös Karolát egy ország szerette Etusért is. Két emelet boldogság, Gyula vitéz télen nyáron és több Jókai regény filmadaptációjában játszott fiatalon Csűrös Karola. 1962-től a Madách Színház művésze volt. Aztán jött a Szomszédok, amely majdnem 20 évig határozta meg férje és Karola életét is. Horváth Ádám rendezte, a színésznő Etust, a Mágenheim család roppant fiatalos nagymamáját alakította. Az Életképek sorozatban fogorvost játszhatott egészen 2009-ig. Horváth Ádám 53 évig volt a férje. A rendező 2019 nyarán hunyt el. Attól fogja Karola fájdalma nem múlt. Ma érkezett a hír: örökre lehunyta a szemét Csűrös Karola, érdemes művész. Elhunyt Csűrös Karola. Kitálalt Csűrös Karola barátnője: Valójában ebbe halt bele a színésznő Két éve várta a halált Csűrös Karola! – A férje halála óta egyszerűen nem érdekelte semmi, nem akart már élni.
Ma ünnepli 85. születésnapját Csűrös Karola színésznő, érdemes művész. Csűrös Karola 1936. november 6-án Budapesten látta meg a napvilágot, Csűrös Zoltán és Bruckner Valéria gyermekeként. Fiatalkorában táncolni tanult, majd 1959-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát, amely után rögtön a Győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. 1962-től a budapesti Madách Színház művésznője, de 1962 és 1972 között vendégszerepelt a Bartók Gyermekszínházban is. Csűrös Karola. A kezdeti naiva-szubrett szerepkörből hamarosan érett karakterszínésszé vált, alakításaira az alapos kidolgozottság jellemző. Pályafutása során olyan előadásokban láthatta a közönség, mint a Koldusopera (Betty), az Othello (Bianca), a Sybill (Sarah), a Black Comedy (Carol), az Ármány és szerelem (Sophie), a Holt lelkek (Lizocska), A Noszty fiú esete a Tóth Marival (Ilvánczyné), a Szeget szeggel (Tekeriné), A hattyú (Syphorosa), a Baby Jane (Mrs. Bates) vagy a Vörös és fekete (Derville-né). Legemlékezetesebb alakításai közé az Úri muri Rozikáját és az Ahogy tetszik Céliáját sorolják a kritikusok.
2 (magyar tévéjáték, 56 perc, 1975) Az áruló 8. 3 (magyar tévéjáték, 120 perc, 1975) 1972 Ármány és szerelem (magyar színházi közvetítés, 158 perc, 1972) 1970 Üvegkalitka 9. 3 (magyar játékfilm, 56 perc, 1970) Talpig úriasszony (magyar tévéfilm, 81 perc, 1970) 1966 1965 Róka fogta csuka (magyar zenés vígjáték, vígjáték, 68 perc, 1965) Délután 5-kor (magyar vígjáték, 52 perc, 1965) A denevér (operettfilm, 72 perc, 1965) 1961 Katonazene (magyar filmdráma, 91 perc, 1961) 1960 1960
színész, szereplő Született: 1936. november 6. (Magyarország, Budapest) Meghalt: 2021. november 24. Budapesten született 1936-ban, gyerekként táncolni tanult, 1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Tagja volt a győri Kisfaludy Színháznak és a Madách Színháznak, emellett rendszeresen fellépett a Bartók Gyermekszínházban is. Játszott egyebek mellett a Két emelet boldogság, a Kilenc perc, a Ballada egy lányról, A város peremén és a Patyolat akció című filmekben. Csűrös karola fia 2019. Több mint ötven éve házasok Horváth Ádám tévérendezővel. Televíziós szerepei: A névtelen vár, Mire megvénülünk, Beszterce ostroma, Ciklámen, Házasodj, Ausztria, Az áruló, Kisasszonyok a magasban, Széchenyi, A Tündérlaki lányok, A szabin nők elrablása, Légy ügyes a szerelemben, Talpig úriasszony, Bözsi és a többiek, Nebáncsvirág, A miniszterelnök, Az ágrólszakadt igric, Szomszédok Díjai: Erzsébet-díj (1993) Déryné-díj (1993) Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001) Érdemes művész (2006) 2004 Életképek 7.
7 színész (magyar tévéfilmsorozat, 2004) 1998 1987 Szomszédok 8. 5 (magyar filmsorozat, 30 perc, 1987) 1986 Már megint a 7. B! 6. 8 (magyar tévéjáték, 33 perc, 1986) 1985 Széchenyi napjai 10 (magyar tévéfilmsorozat, 1985) 1982 Régimódi történet 9. 1 (magyar színházi felvétel, 160 perc, 1982) A 78-as körzet (magyar tévéfilmsorozat, 1982) 1981 Mi muzsikus lelkek szereplő (magyar színházi felvétel, 66 perc, 1981) 1980 Szerelem 8. Csűrös karola fiatalon. 1 (magyar film, 105 perc, 1980) Osztrigás Mici 8. 4 (magyar zenés vígjáték, 94 perc, 1980) Gazdag szegények 8. 6 (magyar tévéjáték, 80 perc, 1980) 1979 (magyar tévéjáték, 96 perc, 1979) Ítélet nélkül (magyar tévéfilm, 69 perc, 1979) A néma levente 8. 7 (magyar tévéfilm, 103 perc, 1979) 1978 Mire megvénülünk (magyar tévéfilmsorozat, 55 perc, 1978) Második otthonunk (magyar vígjáték, 52 perc, 1978) A miniszterelnök (magyar vígjáték, 63 perc, 1978) 1977 Muslicák a liftben 7. 9 (magyar tévéfilm, 58 perc, 1977) Az elefánt (magyar tévéfilm, 50 perc, 1977) 1976 Beszterce ostroma (magyar tévéfilmsorozat, 1976) 1975 Valaki (magyar tévéfilm, 75 perc, 1975) Koplalóművész (magyar kisjátékfilm, 34 perc, 1975) Ciklámen 8.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
A koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságvédelmi akcióterv egyik elemeként jelentette be április elején Orbán Viktor miniszterelnök, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Ugyanakkor már a bejelentés idején jelezte, hogy ez nem azzal jár, hogy a nyugdíjasok valóban egy hónapnyi plusz juttatásra lennének jogosultak. Csupán annyit, hogy négy év alatt kapnak meg egy havi pluszt. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése négy 4 részletben fog megtörténni: 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül egy heti plusz nyugdíjat kapnak az érintettek. Majd 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben ugyanígy. Egy heti vagy egy havi plusz? Orbán Viktor bejelentése nem volt teljesen egyértelmű, hiszen akár úgy is tűnhetett, hogy az egy havi plusz nyugdíjról valójában szó sincs, csupán négy éven át plusz egy heti járandóságot kapnak az idősek. Elképzelhető, hogy az akkor elég kaotikus helyzetben még a döntéshozók fejében sem kristályosodott ki teljes a módszer, ám egy bő héttel később Gulyás Gergely lapunk kérdésére pontosította a Kormányinfón a visszaépítés rendszerét.
Ha kérdése van a nyugdíjával, a nyugdíjemelésekkel, a nyugdíjprémiummal, vagy az egyéb nyugdíjnövelési lehetőségekkel kapcsolatban, akkor IDE KATTINTVA tegye föl a kérdését, és méltányos díjazás ellenében az Ön személyére szabottan, az ügyintézés során felhasználható jogszabályi hivatkozásokkal együtt megválaszolom. A Portfolio gazdasági hírportál bevezetője: Már csak pár hetet kell várniuk a nyugdíjasoknak és megindul a következő 4 hónapban esedékes plusz pénzeső az érintetteknek. Cikkünkben röviden bemutatjuk, mikor hány plusz forint érkezik a nyugdíjasoknak és ezek (a nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium 2021-es összege, valamint a 13. havi nyugdíj 2022-ben várható összege) mit okoznak a nyugdíjak összegében, különböző mértékeknél.
A törvényjavaslat tehát eredetileg arról rendelkezett, hogy a 13. havi illetményt a tárgyév decemberében, először 2009 decemberében kell kifizetni. Ezt és a különböző technikai részletszabályokat helyezi hatályon kívül "a koherenciazavar megszüntetése érdekében" benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány. A kormány ebben a 13. havi bér elvételét azzal indokolja, hogy a pénzügyi válság miatt bekövetkező pénzpiaci helyzetben a közszolgáltatások kiadásainak biztonságos finanszírozása, az államháztartás stabilitási helyzetének megőrzése, valamint a 2009-re várható gazdasági visszaesés miatti bevételcsökkenés határozott lépésekre kényszerítette a kormányt. Az indoklásban azt is jelzik, hogy a 2009-es költségvetésről szóló törvényjavaslat november 25-én megszavazott főszámaiban az egyes költségvetési fejezetek, illetve az önkormányzatokat megillető központi költségvetési hozzájárulások előirányzatai már nem tartalmazzák a 13. havi illetmény kifizetéséhez szükséges forrásokat. A Fidesz kifogásolta, hogy a kormány szerintük "trükkös módon" és a házszabálynak formailag nem megfelelően nyújtotta be a 13. havi bér elvételéről szóló javaslatot.
Nem lesz jövőre 13. havi fizetés a közszférában, kivéve a bírákat és az Állami Számvevőszék alkalmazottait, miután az Országgyűlés hétfőn megszavazta az erről szóló törvénymódosítást. Az új szabály szerint 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi bért a közszférában, erre legközelebb 2010 decemberében kerülhet sor. Ezt a módosító javaslat úgy oldja meg, hogy hatályon kívül helyezi, majd újra hatályba lépteti az egyes törvényekben a 13. havi illetményre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról a Fidesz kezdeményezésére név szerint szavaztak a képviselők. A bírák és az Állami Számvevőszék dolgozói azért mentesülhettek a 13. havi bér elvétele alól, mert esetükben kétharmados támogatást igényelt volna a szabályok megváltoztatása. Ezek viszont gépi szavazással 206 igen és 174 nem, illetve 209 igen, 171 nem mellett nem kaptak kétharmados többséget. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 28-án a Nemzetközi Valutalappal kötött megállapodásról szóló ötpárti egyeztetésen jelentette be, hogy a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi béremelésére és a 13. havi bér automatikus kifizetésére.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Februárban fizetik ki a tizenharmadik havi nyugdíj első részletét. Áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, többek között elmondjuk azt is, jár-e az ellátás, ha a nyugdíjas januárban meghalt. Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy az azzal egy tekintet alá eső, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül. A tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultakon (saját jogú nyugellátásban, hozzátartozói nyugellátásban, és a nyugellátásokkal egy tekintet alá eső ellátásokban részesülők) túl részesülnek a juttatásban a tizenharmadik havi ellátásról szóló 342/2020. (VII. 4. ) Korm. rendeletben meghatározott más ellátások jogosultjai is, ha a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára részesülnek az ellátásban.
Ha a jogosult a nyugellátásokból, illetve fenti ellátásokból egyszerre több ellátásban részesül, a tizenharmadik havi ellátásra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni. A tizenharmadik havi ellátás összege azonosan a tizenharmadik havi nyugdíjjal, fokozatosan kerül kifizetésre, 2021-ben az ellátás 25%-a. 2022-ben 50%-a, 2023-ban 75§-a, 2024-ben éri el teljes összegét a juttatás. A tizenharmadik havi juttatás külön határozat meghozatala nélkül kerül folyósírásra a tárgyév februárjában. Postai kifizetés esetén az éves kifizetési naptárban február hónapra megjelölt napon történik a kifizetés a februári nyugdíjjal, egyéb ellátással együtt. Belföldi folyószámlára utalásnál február 12-én kerül jóváírásra a számlán a kifizetés a februári nyugdíjjal, egyéb ellátással együtt. Mind postai kifizetés, mind számlára utalás esetén külön kerül feltüntetésre a februári nyugdíj, illetve egyéb ellátás, és tizenharmadik nyugdíj, egyéb ellátás első részletének összege. Külföldi bankszámlára történő utalás esetében is február 12-én kerül a számlán jóváírásra a februári nyugdíjjal, egyéb ellátással együtt a tizenharmadik havi juttatás első részlete.