2020. január 13. A tőzsdén jegyzett ingatlanos cég, az Appeninn Holding bejelentette, hogy megvásárolja a balatonfüredi kikötőt üzemeltető társaságot, a Solum-Investet, de nem egyedül. Az Appeninn egyik nagyrészvényese a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group. A bejelentés szerint a múlt héten kötötték meg azt az adásvételi szerződést, melynek értelmében az egykor a Simicska Lajos-féle Közgéphez tartozó Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. többségi tulajdonrészét megszerezte az Appeninn Nyrt., a kisebbségi, 24 százalékos üzletrész pedig az építőiparban érdekelt Bayer Construct Zrt. egyik tulajdonosához, Balázs Attilához kerül. Mint közleményében az Appennin fogalmaz: "a társaság a kikötő magas színvonalú üzemeltetésével és a partnerével közösen tervezett jövőbeni fejlesztésekkel új, magas minőségű termékkel jelenik meg a balatoni turisztikai piacon". A cégregiszter szerint a Solum-Invest eddigi tulajdonosa a Jellinek Dániel többségi tulajdonában álló Indotek csoporthoz tartozó Geraldton Invest volt.
A felcsúti dollármilliárdosnak Biharkeresztesen tetszett meg egy kisgépes repülőtér. Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozónak március 17-én jegyezték be a Kutas Management Kft. nevű vagyonkezelő cégét, amely a KUTAS '95 Mezőgazdasági Zrt. -n keresztül tulajdonosa lett a Bihar Airport Kft. -nek - írja a. A cég résztulajdonosa a Bihar Airport Kft. -nek, amely Biharkeresztes, 0197/2 hrsz alatti területen IV. osztályú, nem nyilvános repülőteret üzemeltet. - szerepel a repülőtér fejlesztésének várható környezeti hatásait vizsgáló, 2020-ban készített dokumentumban. A repülőteret alapvetően kis gépek és ultrakönnyű légi járművek használatára tervezték. Másik tulajdonosa a Bayer Construct Építőipari Zrt. A cég azt írta oldalán, hogy a munkák előzményeként egy 860 méteres füves leszállópályára már megszerezték az engedélyeket, ugyanakkor a Bihar Airport a pálya lebetonozása mellett döntött, ennek kivitelezése 2019 őszén kezdődött el. A leszállópálya mindössze egy kilométer távolságban fekszik a biharkeresztesi Ipari Parktól, ahol a cégcsoport három üzeme található.
Engedélyezte a Pest Megyei Kormányhivatal, hogy Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége kavicsbányát nyisson a Kiskunlacháza és Délegyháza közötti területen – írja a Népszava. A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. nyerte el tavaly nyáron zárt állami pályázaton, most ennek jogutódja, a Lacházi Kavicsbánya Kft. kapott engedélyt a bányanyitás első ütemére. Mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt. Július elején a kormány ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a "Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics" védnevű bányaterület hasznosítását, ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár, és ennek köszönhetően az egyszerűsített eljárását is csupán egyszer kellett végigjátszani.
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. lett a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont új tulajdonosa, ugyanis a cég megvásárolta a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft. -t – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Appeninn. A kikötőt üzemeltető vállalatot a cég Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. részvényesével karöltve vásárolta meg, Balázs 24 százalékot kapott a Solum-Investből. A kikötős cég amúgy korábban Simicska Lajoshoz tartozott, 2013 és 2018 között a Közgép és Fonyó Károly tulajdonában volt. Az Appeninn ingatlankezelő cégben 2017 nyarán vásárolt meghatározó befolyást a Mészáros-cégbirodalmat összefogó Konzum Nyrt. egyik alapja, majd majdnem napra pontosan egy év múlva jött a bejelentés, hogy a Konzum stratégiai partnerséget kötött Tiborcz István ingatlanos cégével, a BDPST Zrt. -vel, amelynek értelmében a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő Konzum PE Magántőkealap eladja a miniszerelnök vejének az Appeninnben lévő részesedésének több mint 20 százalékát.
De azt is megemlítette, hogy 6 percenként fordulnának a 30 tonnás teherkocsik hétvégenként is, miközben a közelben van lakott tanya. A kormányhivatal kikérte a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, amely első körben visszautasította a Kvarchomok bányanyitási kérelmét. A cégből erre kivált egy új társaság, a Lacházi Kft., amely egyeztetést kezdeményezett a hatóságokkal és kiegészítő dokumentációt nyújtott be idén január 17-én. A cég által megrendelt szakvélemény szerint a közeli településeken első körben legfeljebb 5-15 centiméteres talajvízsüllyedés várható (bár a végére 20 centiméternél többel is csökkenhet), a klímaváltozás szempontjából a gyorsan párolgó tóvidék keletkezésével pedig a bányanyitás még jót is tesz. Az ügyfélként bejelentkezett környékbeliek és a Levegő Munkacsoport észrevételeit azzal söpörték le, hogy elsősorban a tervezett beruházás ellen tiltakoznak és tartalmilag közel azonosak, a kötelező közmeghallgatást a veszélyhelyzet miatt személyes megjelenés nélkül tartották meg, az érintett települések településrendezési szabályzataival való ütközést pedig azzal oldották fel, hogy kiemelt beruházás esetén ezeket nem kell figyelembe venni.
Ez jelentős bevételkiesést okozott Zuglónak, melynek ellensúlyozására a kerület kezdeményezésére a Főváros jóváhagyta, hogy július 20-tól a Kerepesi út – Vezér utca – Ond vezér útja – Örs vezér tere – Bánki Donát utca – Padlizsán utca által határolt területen a parkolási díj 175 forintról 265 forintra emelkedjen. A képviselők emellett arról is határoztak, hogy a jövőben lakásonként két gépjármű várakozhat díjmentesen a parkoló zónában.
Egy héten belül megoldást kell találnia a szlovák állami ércbányavállalatnak a Sajóba szivárgó szennyeződés kiszűrésére A Sajó szlovákiai szakaszán történt szennyeződést vizsgáló szlovák környezetvédelmi felügyelet (SIZP) elrendelte, hogy a szlovák állami ércbányavállalatnak egy héten belül megoldást kell találnia a folyóba szivárgó szennyeződés kiszűrésére – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák hatóság közlésére hivatkozva csütörtökön. A Sajó szlovákiai szakaszán először február közepén észlelték a folyó vizének vöröses elszíneződését. Az ügyben indult vizsgálódás során kiderült, hogy a szennyeződést az egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányából a folyóba kerülő szennyezett víz okozza – írta a szlovák hírügynökség. Veszélyben a Sajó folyó - videó. Az ügyben vizsgálatot indított a szlovák környezetvédelmi felügyelet, amely miután a héten helyszíni szemlét tartott a folyó érintett szakaszán elrendelte, hogy az állami ércbányavállalat egy héten belül álljon elő a Sajóba folyó bányavíz tisztítására vonatkozó műszaki megoldással, valamint ez alatt az idő alatt folyamatosan biztosítsa a víz összetételének elemzését.
Bibliográfiai feldolgozás Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy szlovák oldalról Rozsnyó és Dobsina környéke ércbányászat, a Dernői Andrássy Öntöde, a Hisnyóvízi Öntöde, a Csetneki Öntöde és fegyvergyártás, a Kuntapolcai Öntöde és Vasgyár, a Sajó völgye vashámorai, a beretkei vasgyár, a pelsőci vas-és szöggyár, a rozsnyói ércdúsító(pörkölő), a csucsomi antimonit bányászat, a Rimamurány-Salgótarjáni Részvénytársasághoz tartozó üzemek (Vashegy, Szirk, Rákosbánya stb. ), valamint a rozsnyói céhek, manufaktúrák, az egyéb nyersanyagok bányászata Felső-Gömörben (magnezit, gipsz, mészkő, zsírkő, kőtörők) kell, hogy szerepeljen az ipartörténeti feldolgozámány Károly bányamérnök, Lorincik Szilvia betléri múzeumi osztályvezető, Sylvia Holeckova történész és Hernélyi Géza gépészmérnök feladata lesz elsősorban, hogy a novemberi újabb közös tanácskozásra gyűjtsön össze és dolgozzon fel minden bibliográfiai anyagot a Szepességtől, Gömörtől Ungvárig. Tóth Lajos bejelentette, hogy a közös munka végeredményeként kiadásra kerül egy ipartörténeti kötet magyar és szlovák nyelven, valamint egy színes állítás nyílik majd a Vasipar a művészetben-Művészet a vasiparban címmel a Miskolci Kohászati Múzeum, a Rozsnyói Bányászati Múzeum és egyéb múzeumok, képtárak anyagából, tudományos konferenciával összekötve.
Becslések szerint 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán, és hosszú évekig tartott, amíg az élet visszatért a folyóba. Sajó szlovák nevers. A tragikus történetben ugyanakkor fontos körülmény volt, hogy információk szerint feltehetően már február 23-a, 24-e óta szennyezheti a folyó vizét az egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányától beömlő zagy. Sőt, időközben az is világossá vált, hogy a szlovák hatóság már végzett is a helyszínen mintavételt február 24-én, amelyből kiderült, hogy a konkrét szennyvízben mért arzén 187-szer magasabb értéket mutatott a Szlovákiában megengedett mennyiségnél, a folyóba keveredve, felhígulva pedig 21-szer magasabb értéket produkál, mint a szennyezés előtti állapot. A magyar szakaszon már határérték alattira hígul a szennyeződés Mint arról portálunk is beszámolt, a magyar vízügyes szakemberek folyamatosan monitorozták a Sajó magyarországi szakaszát, Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság sajtófelelőse pedig kiemelte, hogy a készenlét mellett egyelőre várják a szlovák fél tájékoztatását is.
Fekvése Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a Sajó jobb partján terül el; Ózdtól 12, Putnoktól 10 km távolságra. A község szlovák határ menti oldalát dombok övezik, másik oldalán folyik a Sajó. A település főutcája a 25-ös főút, amely végighúzódik a lakott területén. A főútból, annak 77. kilométerénél, már Sajópüspöki és Sajónémeti határán ágazik ki egy öt számjegyű mellékút, a 25 124-es út, amely ez utóbbi település központjába vezet. A község területét vasútvonal nem érinti, de nagyon közel húzódik hozzá a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek három megállóhelye ( Bánréve vasútállomás, Bánrévei Vízmű megállóhely és Sajónémeti megállóhely) is legfeljebb 3–4 kilométerre található. Sajó szlovák neve em. A Sajó-völgy településeként a felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és glaciális vályog fedi. Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé meleg igényes kertészeti növények termesztését részesítik előnyben.
A magyart nemcsak a finnel, hanem a koreaival és a japánnal is rokonnak tartják, s ezek mind a világ legnehezebb nyelvei közé tartoznak a "nyelvészek" sajátos kritériumai szerint. Az említett nyelvek – a perzsával egyetemben – mind ragozó típusúak. Úgy látszik, a ragozó nyelvek nem szimpatikusak a számukra. Sajó szlovák neve 1073. De a magyarnak van számos előnye. Giuseppe Mezzofanti (1774-1849) bíboros, aki élete vége felé ötvennyolc nyelven írt és százhárom nyelven beszélt, arra a kérdésre, hogy melyik nyelvet tartja a legszebbnek, saját anyanyelvét nevezte meg elsőnek. Majd hozzátette, hogy az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, egy kevéssé ismert nyelv, a magyar az, amelyet legkifejezőbbnek tart. "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar…" Egy osztrák költőnek pedig ezt mondta: "Tudja melyik nyelvet tartom az olasz és a görög után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek?