Sárga arany, piros-fehér köves fülbevaló. Stekkeres kapoccsal ellátott. Átmérője:1 cm, súlya:2, 1 gr, finomsága:14k. Érvényes magyar fémjellel ellátott.!!! Figyelem Akció!!!! 50. 000 Ft feletti vásárlás esetén a szállítási költséget átvállaljuk!!! Kérem nézze meg többi termékünket is! Ékszer, óra, porcelán, festmény között is válogathat!
Katt rá a felnagyításhoz Ár: 33. 600 Ft 16. 800 Ft (13. 228 Ft + ÁFA) Anyag ezüst Finomság 925 Cikkszám: AG309821 Elérhetőség: Raktáron Várható szállítás: 2022. április 12. Szállítási díj: 1. 170 Ft Kívánságlistára teszem Leírás és Paraméterek Zár típus francia záras Szín Hosszúság 1. Piros köves arany fülbevaló arany. 7 cm Szélesség 0. 9 cm Kő cirkónia Kő színe fehér Erről a termékről még nem érkezett vélemény. 16. 700 Ft 8. 350 Ft 15. 900 Ft 7. 950 Ft 15. 800 Ft 7. 900 Ft Ha elsőként szeretne tudni akcióinkról, újdonságainkról, kérje értesítőnket.
Üzlet: 1087 Bp., Baross tér 9. - 061/314-1897 Cikkszám: A1-51764 Készleten: 1 db Súly: 14. 6 gramm Anyag: sárga arany Finomság: 585-14 K Méret: 50x30 Kő: szintetikus Állapot: Új Új, extra mutatós, piros és fehér kövekkel, akasztós zárral. 50 x 30 mm. teljes hossza: 70 mm. 408 800 Ft Vissza Kosárba Ajánlja ezt az ékszert ismerősének!
Ajánljuk minden olyan hölgynek vagy leányzónak, aki szeretne egy aprócska új ékszert, melyet örömmel viselhet a legkülönbözőbb alkalmakra, a legkülönbözőbb ruhákhoz és öltözetekhez. :) Ha nem megfelelő valami miatt.. vissza kapom a pénzt? Igen! Ha megkapod és nem tetszik, majd postafordultával visszaküldöd akkor visszafizetjük az összeget. Tetszett a termék? Köszönöm, ha megosztod. Piros köves arany fülbevaló (ZAL-Au 91967) (meghosszabbítva: 3131994128) - Vatera.hu. Értékelések 5 - csillag Károlyné Lajosné Péter Termékek amik érdekesek lehetnek önnek! Kérem várjon....
A fekete bojtár (2015) - Kritikus Tömeg főoldal képek (15) díjak cikkek (1) vélemények (1) idézetek érdekességek (1) kulcsszavak (11) Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Izgalmas történet az igazságról, becsületről, kitartástól, a szerelem és a költészet erejéről. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján. Szereplők További szereplők... Móricz Zsigmond adaptációk Film Év Átlag Nem élhetek muzsikaszó nélkül 1935 3, 3 (13) Hortobágy 1936 3, 8 Légy jó mindhalálig 4, 1 (84) Kerek Ferkó 1943? (8) Sári bíró 1943 (11) Forró mezők 1949 4, 5 (16) Úri muri 3, 7 (22) Ami megérthetlen 1954? (1) Rokonok 1954 3, 6 (40) Égi madár 1957 3, 5 A török és a tehenek 1959 3, 4 (10) 1960 3, 9 (173) Az asszony beleszól 1965? (3) Csiribiri (5) Barbárok 1966 (32) Pillangó 1971 (20) Rózsa Sándor (51) Móricz Zsigmond: Házasságtörés 1972?
Vitézy László: A fekete bojtár 2016. március 30. 9:00 Írta: A fekete bojtár nem jó film. Nem is biztos, hogy film. De ha film, akkor sem jó. A berni követ, a Félvilág, vagy akár A fekete múmia átka azt bizonyították: van szusz a magyar tévéfilmben, van értelme csinálni és nézni ezeket, sőt, alkalomadtán a mozis alkotásokkal is versenybe tudnak szállni, akár az "ellenfél" pályáján is – pláne, hogy ma már úgyis minden digitálisan készül, és szinte tökmindegy, hogy hol vetítik, ha működik a sztori. A fekete bojtár pedig ennek a cáfolata: egy tévéfilm, ami sem moziban, sem tévében nem működik. "Pedig az ötlet jó volt" – szokott következni általában az efféle negatív felütés után, hátha valami pozitívumot ki lehet kaparni a hamuból. Itt sajnos még ezt sem lehet elmondani. A film ugyanis két, egymással ugyan köszönő viszonyban levő, de mégis teljesen más irodalmi alkotást próbál beoktrojálni egy nyögvenyelős másfélórába: Móricz Barbárok ját és Sinka István Fekete bojtár vallomásai t. Bodri juhász helyett tehát most Sinka juhászunk van (Adorjáni Bálint), aki a (nem igazán pusztának tűnő, de egye fene) puszta kellős közepén szinte ugyanolyan ízes, 21. századi pesti (városi) akcentussal beszél, mint a film többi színésze.
A hetvennégy évet élt, hányatott sorsú költő és író legutolsó napját e meghatóan szép mondatban összegezte egyik méltatója: "A Biblia világába merülten érte a halál 1969. június 17-én este. " Ő is Nagyszalonta szülötte, amint a Toldi írója is az volt. Nem véletlen Makkai Ádám ezen megállapítása: "/Sinka István/ nyelvezete Arany János-i. Olyan tájszavakat és kifejezéseket hozott a magyar nyelvbe, mint a XX. században senki más. " Ez pedig szépen rímel rá Sinka prózában írt vallomására. Ekként fogalmazza meg költővé válásának lényegét: "A szavak harsogva szakadtak ki belőlem, s mondanivalóimhoz hegyek és síkságok kellettek népükkel együtt. " A "fekete bojtár" kifejezést Sinka ezen évfordulóján halljuk-olvassuk a róla vallók, értekezők tollából, ajkáról. E kapcsolat, amely önéletrajza címét is adta, nem feltétlenül a "fekete bárány" közhelynek az ellenpontozása. Ha már a báránynál tartunk: A kis Sinka fiú élete összeforrt a juhászokéval, sőt épp egy Petőfi-kötetért adta oda a kisbárányát.
sem csupán a szintén önéletrajzi ihletés miatt érdemes a figyelmünkre, ahogy az Érparti történet sem. Ezek a művek ma is éppúgy várják olvasóikat, mint a magyar irodalom bármely XX. századi klasszikusának legjobbjai, és nemcsak azért, mert a szegénység, a nyomor, az azzal együtt járó megaláztatottság, a hatalomnak, a rajtunk kívül álló erőknek való kiszolgáltatottság mai világunkban (ha nem is olyan mértékben) éppúgy jelen van, mint a Sinkáéban jelen volt, hanem azért, mert a költőt, ahogy kívánta, karjaira vette az idő (Végy karjaidra, idő…), versei szépségét minden korokon általrepíti hozzánk. " Féja Géza, Sinka István tehetségének egyik felfedezője és pártfogója a Viharsarok című híres szociográfiájában így ír róla: "Sinka sorsa példázza legtalálóbban, hogy a mai társadalmi és kulturális »felépítmény« mit nyújt a nép s a népi tehetség számára. Sinka a szalontai határban született, nagy birkatartó földön. Három-négy évtizede itt a földnélküli ember sorsa csakis a birka lehetett. Apja nagy állattenyésztő volt négyezer saját birkával, a dögvész azonban elsöpörte őket.
Bolti ár: 1 500 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 500 Ft Leírás SINKA ISTVÁN (Nagyszalonta, /ma Románia/ 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17. ) Kossuth-díjas (1990) költő, író. Apja juhász volt. Kora gyerekkorától dolgozott, évtizedeket töltött bojtár-, pásztor- és napszámossorban. 1934-ben került az irodalmi életbe, a népi írók közé. 1936-ban Budapestre költözött, egy ideig munkanélküli volt. A háború idején jobboldali nézetek hatottak rá. 1957 óta újra megjelennek a művei. A parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából került az irodalomba. A pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt s a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Csak fárasztó erőfeszítés árán juthatott könyvhöz: egyetlen bárányát cserélte el egy Petőfi kötetért, később az orosz klasszikusok, a Nyugat költői, Knut Hamsun, sőt a vásári ponyva ismertette meg az olvasás örömével. Ezeket a vallomásokat 1944 elején fejezte be. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai és irodalmi tilalom alatt.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem