A XV. kerület viszont vállalta a politikai kockázatot, ráadásul az érintett útszakasz távol van a kerület lakott területeitől. A szomszédos kerület szélén lakók ezt kifogásolják. "Nagyon zavar, mert régebben arra jártam munkába is, illetve az unokám mindig megkérdezte, amikor arra mentünk, hogy miért vannak itt a lányok. Hogyha nappal mentünk, akkor azt mondtuk, hogy mert napoznak" – mesélte egy hölgy. A türelmi zónák létrehozásáról szóló törvényt 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. Türelmi zónát ott kell, illetőleg lehet létrehozni 50 ezer lélekszám feletti települések esetén, ahol tömeges a prostitúció. Senki nem gondolta a kodifikáció időszakában, hogy ezt bárki vitatni fogja. A kezdeti optimizmus után kiderült, az önkormányzatok is örülnek, hogy végre megoldás született, de prostituáltakat ezután sem akarnak látni a területükön sehol.
Eddig, hiába az ezt előíró törvény, nem jelöltek ki türelmi zónákat. A lap szerint egy piros lámpás negyed kialakításának a kérdéseivel is foglalkoznak majd. Csak törvénytelenül dolgozhatnak a prostituáltak A Legfelsőbb Bíróság szerdán úgy döntött, nem kötelezhető a Fővárosi Közigazgatási Hivatal arra, hogy összeállítsa a prostituáltak elől elzárt, védett övezetek listáját. A türelmi zónák kijelölése mellett ez lett volna a másik lehetőség arra, hogy a prostituáltak törvényes keretek között dolgozzanak. Az LB döntése előtt közleményt adott ki a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom, amely szerint a türelmi zónák kijelölése és a prostitúció törvényesítése a szervezett bűnözés érdekeit szolgálja. Polt Péterhez fordulnak a prostituáltak Polt Péter segítségét kérik a prostituáltak helyzetük rendezése érdekében. Azt szeretnék, hogy a legfőbb ügyész indítson törvényességi vizsgálatot azoknál az önkormányzatoknál, amelyek elszabotálták a türelmi zóna kijelölését. Legutóbb az ombudsman állapította meg az önkormányzatok törvénysértését.
A hatóságilag engedélyezett, területen, amely még nem türelmi zóna, a lányok felajánlkozhatnak, megköthetik az üzletet, de nem viselkedhetnek és öltözhetnek kihívóan, és a pásztorórát is máshol kell eltölteniük. Földi Ágnes, a prostituáltak egyesületének elnöke kevésnek tartja a XV. kerület ajánlatát. Viszont ha a többi kerület is hasonlóan kompromisszumkész lenne, és mindenhol javasolna az önkormányzat szabad területet a lányoknak, akkor az érdekvédelmi szervezet megfontolná a javaslatot. A XV. kerülettel szomszédos Újpest önkormányzata kérdőíven tudakolta a lakosság véleményét a prostituáltak megjelenéséről. Földi Ágnes uszítónak tartja azt a levelet, amit Derce Tamás polgármester küldött az újpestieknek. A kerület első embere azt kérdezte a választóktól, egyetértenek-e azzal, hogy az utcájukban " a prostituáltak szokásos tevékenységet folytassanak ". Derce arra is kíváncsi volt, egyetért-e a levél címzettje, hogy "az önkormányzat minden lehetséges eszközzel tiltakozzon", s hogy megtagadja a hatósági bizonyítvány kiadását.
Nincs azonban felhatalmazása a képviselő-testületnek arra, hogy a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, aljegyzőnek, valamint egyes vezetőknek a köztisztviselőinél magasabb, eltérő mértékű különjuttatást állapítson meg. A differenciálás e tisztségviselők között az illetményükben van. A háromtagú tanács azt is kifejtette, hogy törvényi felhatalmazás alapján a képviselő-testület kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhatja az adott kérdést, azaz a kereteket túllépő szabályozás ellentétes a törvénnyel. Egyébként a megsemmisített rendelkezések alapján többek között a polgármester és a jegyző évente különjuttatásként hathavi, az alpolgármester és az aljegyző öthavi illetményre lettek volna jogosultak. Hasonló tartalmú döntést hoztak az alkotmánybírák november 13-án, amikor is a XI. kerületi önkormányzat szabályozását találták alkotmánysértőnek. Ők egyébként a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek és az aljegyzőnek is egyaránt hathavi illetménynek megfelelő évi különjuttatást állapítottak meg.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2016. július 28. csütörtök 20:00 A Szent István-terem rekonstrukciója mérföldkő a budai Vár megújításában. A színpompás terem kultúrtörténeti és turisztikai jelentőségéről, a felújítás menetrendjéről a roppant összetett munkálatokat koordináló Rostás Péter művészettörténészt, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettesét, a Kiscelli Múzeum igazgatóját kérdeztük. – Mit kell tudni a Szent István-teremről? – 1897-ben Zsolnay Vilmos felségfolyamodványt nyújtott be a királyhoz, mert szeretett volna az épülő királyi palotában egy tisztán majolikaburkolatú termet kiépíteni. A kérvény a főépítész Hauszmann Alajoshoz került, akinek nem tetszett az ötlet, hogy az általa tervezett palotában egy stiláris enklávé jöjjön létre, ezért a várépítési irodának tartotta fenn a tervezést. Az általa, illetve helyettese, Györgyi Géza által tervezett terem neoromán–szecessziós stílusú volt, s nem egyetlen műfajra támaszkodott, hiszen a kerámia mellett a fafaragványokkal gazdagon díszített falburkolat és az elsőrangú textil is egyenrangú szerepet kapott benne.
Jelenleg már elkészültek a karosszékek, a faragott díszítésű konzolasztal, valamint a hat zsámolypad is, melyek még az aranyozóműhelyben várják, hogy elnyerjék végleges formájukat. Az újjászülető Szent István-terem augusztus 20-án nyílik meg a Budavári Palotában, az első napokban ingyenesen lesz megtekinthető.
– Mikorra időzítik az átadást, s mire használják majd a termet? – 2018 elején szeretnénk átadni. A Szent István-terem már a keletkezése idején is jelentős iparművészeti alkotásnak számított: ezt a megkapó vizuális és térélményt szeretnénk felidézni. Ma az Oroszlános udvarba évente milliónyi látogató jön, ám egyetlenegy termet sem talál az egykori királyi palotából. Ha az újjáépítés befejeződik, maradandó élményt nyújt magyaroknak és külföldieknek egyaránt. A terem környezetében pedig bemutatjuk a megmaradt részleteket, dokumentumokat, rávilágítunk a felújítás anyagi és szellemi kontextusára, s kitérünk a rekonstrukció menetére is. Ha évente csak pár tízezer látogatóval számolunk, akkor úgy öt-hat év alatt megtérül a beruházás, s a múzeumnak lesz egy folyamatos vonzerőt jelentő kiállítása. Rostás Péter 1972-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen külgazdaságtanból és filozófiából diplomázott, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténetből és esztétikából szerzett diplomát.
Forrás: Szent István-terem a Budavári Palotában
A parketta a századfordulón a Neuschlosz fivérek gyárában készült, most a szakemberek ezt is az eredetivel megegyezően készítették el háromféle fából. A rendkívül összetett intarziás padló fő motívuma a sárkányforma, az elemek minden anyaga hármas: vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszcsík kíséri. A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag első osztályú, csomómentes, előgőzölt kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak. A mennyezet igazi különlegességét adják a kazettákba illesztett Zsolnay pirogránit lapok, amelyek különálló képekként is értelmezhetők. A terem rekonstrukciójának következő szakaszában a pazar falburkolatot alakítják ki: a 2, 4 méterig magasodó faragott díszítéses, aranyozott faburkolatot a felső sávban aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki egészen 5 méteres magasságig.