Székesfehérvár 13 km, Mór 11 km, Bakonykúti 9 km, Isztimér 8 km távolságra található. A település nevezetessége a klasszicista stílusú, 6000 m² - es Károlyi - Kastély,... Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Az egykori grófi rezidenciában a nagyközönség előtt is megnyílt a gyulai Almásy-kastély a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épületben különleges kiállítás kapott helyet. Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék.... Gyulavári Kastély A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Eredeti pompájában nyit meg a BOTANIQ Turai Kastély - Botaniq. Azaz úgy ismertessük... Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély Az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyön található. A kastély legrégebbi épületrésze 1735-ben épült barokk és neobarokk stílusban.
Még a legegyszerűbb, "superior" szobáért is 103 ezer forintot kérnek egy éjszakára június végén, de 82 ezer forintos kedvezményes szobát is találtunk. A nagyon lerobbant állapotú kastélyt 4, 5 milliárd forintból újították fel, és tavaly tavasszal az Index is részt vehetett egy bejáráson, amikor még tartottak a munkálatok. Az épület egyébként szép lett, és minden műemléki értékét megtartotta. A hotel honlapjára feltöltött képek tanúsága szerint egyébként a szobák teljesen modern berendezést kaptak, a belsőépítészet nem próbálja azt az illúziót kelteni, mintha az épület érintetlenül vészelte volna át a 20. századot. De mennyit láthatnak belőle azok, akik nem tudnak kifizetni ennyit egy szobáért? A hotel honlapján most már megjelent egy látogatói tájékoztató is: A csodálatos kastélykert mindenki számára látogatható, előzetes bejelentkezés alapján, meghatározott időben. A látogatói jegy 2500 forint, mely a helyszínen váltható ki és magába foglal egy csésze kávét vagy teát, melyet a séta után a Pálmaházban szolgálunk fel.
Az aktuális időpontokról és a foglalással kapcsolatban telefonon érdeklődjön. Ezek szerint az épület nem lesz teljesen zárt, kívülről egy drágább múzeumi jegy áráért megtekinthető marad, és a kávé révén a leghíresebb helyiségébe is be lehet lépni, bár az majd a gyakorlatban derül ki, hogy mennyire lesz könnyű a telefonos foglalással a vezetett sétákra bejutni. Július 19-én vasárnap egyébként a turai lakosok ingyen is bejárhatják a kastélyt, sőt, ők még a szobákat is megnézhetik a település honlapján megjelent közlemény szerint. Ezen a túrán viszont kizárólag turai lakcímkártyával rendelkezők vehetnek részt. A normális látogathatóság egyébként azért lényeges kérdés, mert a turai Schossberger-kastély a fővárostól keletre eső vidék egyik legjelentősebb épített kulturális értéke, és örökségturisztikai szempontból szinte elveszne, ha csak egy kerítésen túlról lehetne a távolból megnézni.
A kék korszak ( spanyolul: Período Azul) egy kifejezés, amelyet Pablo Picasso spanyol festőművész 1901 és 1904 között készített műveinek meghatározására használtak, amikor lényegében monokromatikus festményeket festett kék és kék-zöld árnyalatokban, csak időnként más színek melegítették fel. Ezek a komor művek, amelyeket Spanyolország ihletett, és Barcelonában és Párizsban festettek, most a legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak, bár akkoriban nehezen adta el őket. Picasso kék és rózsaszín korszaka · Denys Chevalier · Könyv · Moly. Ez az időszak kiindulópontja bizonytalan; 1901 tavaszán Spanyolországban, vagy az év második felében Párizsban kezdődhetett. A szigorú szín és olykor szörnyű témák - prostituáltak, koldusok és részegek - kiválasztásakor Picassót befolyásolta egy Spanyolországon át vezető utazás, valamint barátja, Carles Casagemas öngyilkossága, aki a párizsi L'Hippodrome kávézóban lövöldözött. február 17 -én, bár maga Picasso emlékezett vissza: "Akkor kezdtem el kékkel festeni, amikor értesültem Casagemas haláláról", Hélène Seckel művészettörténész ezt írta: "Bár lehet, hogy igazunk van, ha megtartjuk ezt a pszichológiai indoklást, nem szabad szem elől tévesztenünk az események időrendjét: Picasso nem volt ott, amikor Casagemas öngyilkos lett Párizsban... Amikor Picasso májusban visszatért Párizsba, elhunyt barátja műtermében maradt, ahol még néhány hétig dolgozott, hogy kiállítását előkészíti Vollard számára ".
Ebben az időben Picasso szélsőséges szegénységet tapasztalt - tehetetlennek érezte magát és pesszimista kilátásokkal rendelkezik az életre. A festmények ebben az időben prostituáltak, koldusok, fogyatékkal élők és cirkuszi előadók voltak. Picasso "Kék periódusa" valóban volt az első áttörése, mint befolyásos művész, ezt követte a "Rózsa időszak", majd még később a "Kubizmus". A Kék-korszak (1901-1904) legismertebb festményei a "The Old Guitarist" (1903) és a "Woman ironing" (1904). Érdekes, tudományos szempontból és történelmileg is, hogy ezeket a festményeket "az alapra festett" vázlatokra festették. Picasso kék korszak. A pontos okok nem ismertek. A "Fiú csővel" vagy "Garcon a la Pipe" (1905) festmény a Picasso Kék Időszakából származik, és 2004-ben 104 millió dollárért adták el, ami az aukción eladott festmény rekordját eredményezi. Az író és a művészeti gyűjteménygyűjtő, Gertrude Stein Párizsban élt, és sziréákat tartott a korabeli írókkal és művészekkel - köztük Picassoval, aki 1905-ben festette portréját -, a Kék időszak végére és a Rózsa időszak kezdetére vette figyelembe.
Ahogyan a műalkotásokról szóló írásait áthatja egyfajta líraiság, úgy versein érződnek a festészet hatásai. Ez a törekvése nyilvánul meg szimultanista költeményeiben, beszélgető verseiben és kalligrammáiban. Picasso kollázstechnikájához hasonlóan Apollinaire is "az ollót és a ragasztót alkalmazta" egyes verseinek megírásakor. A megcsalt szerető dalá ba például 1901-ben írt verseiből tett be részleteket. Ha nem is ollóval és ragasztóval készültek, de a kubista kollázsokhoz hasonló hatásúak Apollinaire úgynevezett beszélgető versei (poème-conversation), mint a Hétfő rue Christine. A költő a Christine utca egyik kis kávézójában, ceruzával jegyezte fel barátaival, Jacques Dyssord-ral és Peter Madsennel folytatott beszélgetését. Ám a vers egy minden logikai összefüggést nélkülöző beszédfoszlányok reprodukálása lett. Festői lakberendezés – Így csempészd be a lakásba Picasso stílusát. Olyan, mintha nem is egyetlen társalgásból ragadta volna ki a költő a mondatokat. " Elutazom 20 óra 27-kor Hat tükör szemez ott egymással szüntelen Azt hiszem még jobban belezavarodunk Kedves uram Maga egy nyamvadt lingár Ennek a hölgynek olyan az orra mint egy galandféreg Louise otthonfelejtette a bundáját Nekem nincs bundám mégse fázom A dán cigarettázik és a menetrendet böngészi A macska átmegy a sörözőn" (részlet, Vas István fordítása) Apollinaire a festészet és a költészet megújításának nyitját a váratlan, a meglepő elemekben látja.
Negrista periódus (1907-1909) Mindössze két esztendőig tartott a következő meghatározó periódus, amelyben Picasso a védjegyévé vált erős és határozott vonalakat helyezte művei középpontjába. Az afrikai szobrászat inspirálta leginkább, de hatással volt rá Cézanne művészete is. Ezekben az alkotásokban kezdett el kiteljesedni Picasso egyedülálló látásmódja. Picasso kék korczak.fr. Negrista korszakának – de sokat szerint egész munkásságának – legjelentősebb alkotása az Avignoni kisasszonyok. Ez volt az első olyan festmény, amellyel Picasso szinte teljesen eltávolodik a hagyományos európai festészettől, és a primitivizmust, valamint a kétdimenziós ábrázolást jelenítette meg. A művet nehezen fogadta és még nehezebben értette meg a közönség, de még a barátok is, azonban ez a fajta új ábrázolás utat tört Pablo számára: elvezette őt a kubizmushoz. Kubizmus (1909-1919) Picasso eddigi művészetétől radikálisan eltért a következő tíz év munkássága. Ebben az időszakban már kényelmes és nagy műterme volt. Itt jelenik meg először a kollázs technika, valamint a valóság és az illúzió kettőse.