29. 28 fő vett részt a kókai fészekodútelep takarításán október 20-án. Az MME Tápió-vidéki helyi csoportja az... 2012. 17. Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja odútakarítást és karbantartást végez Kókán, a Malomárok területén lévő... 2012. Pestmegye tanösvényei merre vannak? (5257770. kérdés). 09. 30. Az ősz az odútakarítás fő időszaka, ezért is hirdette meg ismét az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja a... 2012. 25. 2012. 11. Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja kirándulást szervez az Úri- és Gombai patak völgyében 2012. szeptember 15...
Törekedtem arra, hogy ha a látogatók elolvassák a tájékoztató táblákat, pozitív élménnyel távozzanak a tanösvény bejárása után. Elképzelés szerint a "Vörösvári Tanösvények" mindkét körútja a Vásár térről indulna és oda is térne vissza. Ez azért fontos, mert a tömegközlekedéshez kapcsolódna. A tanösvény jelzése fehér alapon zöld T betű. A tájékoztató táblákon bemutatnánk a város történelmi nevezetességeit – a templom, a kápolnák, a könyvtár, egyéb épületek, terek, a temető – rövid történetét, a helyi védelem alatt álló fák, fasorok fajtáit. Növények, állatok és kőzetek egyaránt szerepelnek mindkét utunkon, miközben csodálatos helyeken járunk. Az állomásokon kihelyezett táblákon, magyarázó szöveg, fotók találhatók. Egyes állomások történelmi nevezetességének ismertetéséhez Fogarasy Fetter Mihály "Pilisvörösvár története és néprajza" kötetét, valamint a Vörösvári Újságban megjelent írásokat vettem segítségül. Tanösvények pest megyében olcsón. Egy következő lépésben csatlakozhatna a Pilisi Parkerdő Zrt. által építendő "Erdei Tanösvény" – Kopárok, Iluska forrás, Vércse (Sas) szikla, Klotild barlang – elképzelése is.
Egy másik terület lehetne a "Háziréti Tanösvény", a víztározó keletkezése, vizes élővilága. A tanösvények létrehozásával városunk, annak lakói, illetve az ide látogató turisták is szellemileg gazdagodnának. Új ismereteket szerezhetnének, elvinnék a város határán kívülre is történelmünket, vendégszeretetünket. Nyágai László SzKE
2013. 10. 30. Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai által koordinált kétéltűmentési akció során 2013-ban már csaknem 31 ezer... Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja gólyafészek karbantartást végez a Tápió-vidék térségében 2013. március 9-... 2013. 03. 26. Március 23-án szombaton folytattuk a fészekodúk kihelyezését a hajdani Andrássy kastélypark 31 hektáros... 2013. 19. 2013. 04. 2013. 02. 21. A 2006-ban indult békamentési akció az idén is megrendezésre kerül a Tápió-vidéken Farmos határában a 311-es... 2013. 01. 23. A Magyar Madártani Egyesület 2013 januárjában első alkalommal szervezi meg a Dunakanyarban a bütykös hattyúk... 2013. Őszi kirándulási tipp a hosszú hétvégére » Közel és távol utazás. 16. Idei első kirándulásunkat a Duna mentén Sződliget és Vác közötti szakaszra szerveztük. A túra előtti nap még... 2012. 12. 12. Az MME Tápió-vidéki helyi csoportja új fészekodútelepet alakít ki Tóalmáson, a volt Andrássy kastélypark 31... 2012. 11. 14. November 11-én, Márton napján libát illik enni. Ha az állatbarátok mégsem vetemedtek a liba megkóstolására, a... 2012.
Több mint száz pályamű érkezett be, a nyertes pályázók 750. 000. forintot kaptak. Sajnos mi nem kerültünk fel a nyertesek listájára. A kérdés ezután, hogy hogyan tovább, honnan szerezzünk pénzt az elképzelt tanösvény építésére, megvalósítására, egyáltalán kell-e nekünk ilyen tanösvény? Környezetünkben nincs olyan képződmény, vagy ritka, védett növény, mint például a pilisi len. Így a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagy a Pilisi Parkerdő Zrt. anyagi támogatására nem számíthatunk, a pályázati kiírás pedig egyre kevesebb. Tanösvények pest megyében van. Egy sajátos városi történelmi tanösvényt tervezünk a Szebb Környezetünkért Egyesülettel, egy "Vörösvári Tanösvények" esetleges megvalósításával. Ebbe szeretnénk bevonni Pilisvörösvár Város Önkormányzatát is. A Tanösvény kifejezéshez azért szeretnénk ragaszkodni, mert ez szolgálja a turizmus, idegenforgalom és az oktatás, környezeti nevelés céljait. Az oktatás-nevelés, a természeti környezetben történő ismeretszerzés elősegítése a célunk. Sajnálatos, hogy városunk egy fehér folt a tanösvény térképen.
A 2 km hosszú tanösvény másfél óra alatt bejárható. Tanösvény-füzet kapható: a DINPI Zöld Boltjában (Budapest XII., Költő u. 21. ), és Pilisszentivánon a táblákkal megjelölt helyeken. A füzet végén található rejtvény helyes megfejtői között értékes ajándékot sorsolunk ki. A megoldás a tanösvény végén található levélszekrénybe dobható be. A tanösvény elérhető a DUNA-IPOLY MOBILAPPLIKÁCIÓBAN is!
A történetírók szerint ennek az volt az oka, hogy maga Batu kán is szerette volna elnyerni a nagykán tisztséget. Meglehet, hogy így volt, de az új fejedelem megválasztására csak 1246-ban került sor. IV. Béla királynak és Mária királynénak 1242 januárjában kislány gyermekük született, Margit néven. A királyi pár pedig fogadalmat tett, hogy születendő gyermeküket Istennek szentelik, ha eltakarodnak az országból a tatárok. Ez a felajánlás nem kevés áldozatot jelentett akkor, hiszen a királylányok fontos diplomáciai alkuk eszközei voltak. 1241 április 11.5. A kis királylányt szülei hároméves korában a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostorba adták, majd a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban élt haláláig 1252-1270-ig. A róla elnevezett szigeten a Margit-szigeten, a kolostor romjai ma is láthatók. 1943-ban avatták szentté a magyar királylányt. Margit, szülei felajánlását magáévá téve, élő áldozati adományként ajánlotta fel önmagát Istenének, az országért, a magyar népért. A tatárok kivonulása után IV. Béla király hozzáfogott az ország újjáépítéséhez.
A pusztítás mérhetetlenül nagy volt, főként a keleti országrészeken, ahol egy évig garázdálkodtak a tatárok. Bár pontos adatok nincsenek, de feltételezik, hogy a lakosságnak mintegy fele elpusztult. IV. Béla király nagyszabású vár építtetésbe kezdett. A királyi székhely átkerült Budára, ahol várat építettek. Ezt a részt hívják ma is budai Várhegynek. Okulva előző politikájából, ha mértékkel is, de folytatta apja II. A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai kontextusa. Műhelykonferencia 2019. április 11-12-én – Tatárjárás 1241. András nyomán a királyi birtokok adományozását, azzal a feltétellel, hogy várat kell azon építeni. Soha nem látott számban épültek így a várak (ennek köszönhetően a király halálakor már közel 100 kővár állott szerte az országban), azonkívül újjáépültek városok és falvak. Mesterembereket hozatott és az elnéptelenedett területekre idegenből hívott (német, szlovák, román) telepeseket. Visszahívta a kunokat is, akik az Alföldön kaptak legelőket, és akik évszázadok múltán nyelvüket is elfeledve, magyar szántóvető emberekké váltak. Fiára, Istvánra egy 28 év alatt újjáépített, virágzó, megerősödött királyságot hagyott hátra, így joggal tiszteljük második honalapítóként.
A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései projekt tisztelettel meghív minden érdeklődőt műhelykonferenciájára. Időpont: 2019. április 11-12. Helyszín: Szekfű Gyula Könyvtár, ELTE BTK, Múzeum krt. 6-8., 115.
Tatárjárás (1241-42) A közelgő veszély nagyságára a király csak Kijev eleste után döbbent rá. Körülhordoztatta a véres kardot, ezzel harcba szólítva a bárókat, servienseket, várjobbágyokat. A tatárok a Vereckei-hágónál betörtek az országba elsöpörve a magyar védelmet. Az ország külső segítség nélkül, saját erejéből szállt szembe az ellenséggel. A nép a kunoktól tartva meggyilkoltatta Kötöny királyt és kíséretét, ennek hatására a kunok elhagyták hazánkat. Ezek után magunkra maradtunk a tatárokkal szemben. 1241 április 11 mars. A tatár előőrsök a magyar fősereg elől visszavonultak. A döntő küzdelemre 1241. április 11-én Muhinál került sor, ahol a magyar csapatok döntő vereséget szenvedtek. A király el tudott menekülni, azonban az ország vezető rétege jelentősen megfogyatkozott a csata következtében. Béla nyugat felé menekült, a dalmáciai Trau várában húzódott meg. A tatárok berendezkedtek az országban, behajtották az adókat és raboltak. A tél beállta után átkeltek a Dunán. Mindenáron kézre akarták keríteni a szökött uralkodót, hogy behódoltassák, de ez nem sikerült.