Tanmese a szeretetről, az érzésekről. Hoztam egy újabb különleges tanmesét Bruno Ferrerotól. "Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás és még sok más, így a Szeretet is. Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed. Ezért valamennyien előkészítették hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni. Mielőtt a sziget elsüllyedt, a Szeretet segítségért imádkozott. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a szeretet mellett. Tanmese az időről és a szeretetről - Asajah. A Szeretet megszólította: – Gazdagság, el tudnál vinni magaddal? – Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely számodra. Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett: – Büszkeség, kérlek! El tudnál engem is vinni? – Nem Szeretet, nem tudlak elvinni. – Válaszolt a Büszkeség, – itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak. Hát, a Szeretet megkérdezte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el: – Bánat, kérlek, vigyél el magaddal.
A Mátrix Közhasznú Alapítvány Mesedoktor programja a támogatókkal közösen könyvekkel segíti a gyermekkórházakat, könyvtárakat, iskolákat. Újabb 80 gyermekkórház és gyermekeket gyógyító intézmény kapott segítő támogatást a Mesedoktoroktól. Több ezer minőségi mesekönyv, édesség és írószerek (másfél tonnányi mennyiségben) kerültek a gyermekek gyógyítását támogató céllal az intézményekbe. Tanmese a szeretetről | Alita ásvány ékszer. A Szeretetcsoki program a Mátrix Közhasznú Alapítvány jótékonysági - támogató programja. Az évente több ezer jótékonysági támogatás a közösség ereje révén sikeres, köszönjük! Családtámogatási programunk Mikulás idején is nagyon hasznos volt. Segítőink, támogatóink, önkénteseink nélkül nem lehetett volna ekkora siker.
Csak a király nem, akinek saját kútja volt. Nem sokkal a tragédia után, a bolond városlakók beszélni kezdték, hogy a király különösen viselkedik, az ítéletei nem helyesek, és a bölcsessége színlelés csupán. Néhányan azt is feltételezni merték, hogy a király megőrült. Népszerűsége hamarosan szétfoszlott. Berlin magyarul: Hazám, hazám. Az emberek már nem hoztak neki ajándékokat, nem ünnepelték a születésnapját. A hegy tetején élő magányos királynak nem maradt senkije. Egy nap elhatározta, hogy lemegy a hegyről és ellátogat a városba. Meleg nap volt, ezért ivott egyet a város kútjából. Aznap éjjel hatalmas ünneplés volt a városban, az emberek boldogok voltak, hogy imádott királyuk visszanyerte a józan eszét.
Helen, az anya ( Kováts Adél) már pontosan tudja, hogy lánya, Jo ( Mészáros Blanka) élete száguld a kisiklás felé. Valahogy mégis érzéketlennek tűnik a lánya önsorsrontása iránt. Máskor viszont összeborulnak, és olyan szorosan ölelkeznek, hogy azt hinnénk: ez az erős szeretet és kötelék mindent képes legyőzni. A képlet viszont – akárcsak a való életben – nem ilyen egyszerű. Helennek is megvan a maga baja, ha más miatt nem, hát az általa remekül megválasztott férfi, a kisstílű bűnöző Peter ( Rusznák András) miatt, aki nála jóval fiatalabb, és aki szintén csak főleg magával foglalkozik a legtöbbet. Tanmese az időről és a szeretetről. Ez nagyjából minden szereplőre elmondható egyébként, kivéve egyet: a második felvonásban feltűnő Geof ( Porogi Ádám) karakterét, aki nehezen találja meleg férfiként a helyét a világban. Bár látszólag hozzászokott a bántásokhoz és a legváltozatosabb megaláztatásokhoz, amiket nem másért, csupán azért kell elviselnie, aki. Pedig Geoff tökéletes ellentéte Jo nagy szerelmének, a lány hasára lyukat beszélő roma fiúnak ( Baki Dániel).
– Nincsenek már ágaim sem – folytatta a fa- nem tudlak már hintáztatni. – Túl vén vagyok már ahhoz, hogy faágakon hintázzam. – Nincs már törzsem sem, amelyre felmászhatnál. – Túl öreg és fáradt vagyok már a fáramászáshoz. – Nagyon el vagyok keseredve – sóhajtotta a fa -, annyira szeretnék neked valamit adni, de már semmim sincs, amit adhatnék. Öreg fatönk vagyok immár. Igazán sajnálom. – Most már nincs sok mindenre szükségem, csak egy csendes nyugodt kis helyre vágyok, ahol leülhetnék és megpihenhetnék. Igazán elfáradtam már. – Nos hát – mondta a fatönk, úgy kihúzva magát amennyire csak tudta -, íme itt egy öreg tuskó, épp arra jó, hogy ráülj és kipihend magad. Ülj le hát és pihenj meg nálam. Az öregember így is tett. És a fa boldog volt… Forrás: Shel Silverstein – Az adakozó fa Ha tetszett, oszd meg másokkal is!
Abstract: Jelen munkámat e lófajta bemutatásának szentelem. A bevezetőt a keleti és a nyugati típusú ló összehasonlításával kezdem, majd bemutatom az akhal teke történetét a türkmén nép életében. Ezután rátérek arra, hogyan került be a fajta az oroszországi lótenyésztésbe, majd pedig a honfoglalásban betöltött szerepét szeretném tisztázni. A bevezetőt a tenyésztési irányzatok és a híres, jelentős sporteredményeket elért akhal tekék említésével fogom zárni. Egy különleges szépségű ló, az Akhal-teke | Érdekes Világ. Ezt követően bemutatom a fajta küllemi tulajdonságait, temperamentumát, mozgását, színváltozatait és a küllemi bírálatot. Folytatásképpen a magyarországi helyzetbe szeretnék egy rövid bepillantást nyújtani, aminek keretén belül tömören ismertetem a magyarországi tenyésztés történetét, bemutatok részletesebben két magyar tenyészetet és említés szintjén felsorolok még néhányat, felvázolom a tenyészcélokat és a párosítási eljárásokat, végül az Akhal Teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesületéről és a fajta jelenlegi helyzetéről, illetve jövőbeli kilátásairól szeretnék egy általános képet adni.
Bukephalosz, mint ahalteke mén elképzelhetőleg eddig a leghíresebb ló a világon. Leírások bizonyítják, hogy Bukephalosz vérvonalát Krisztus után még 1500-ban számon tartották, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 1800 évig jegyezték ennek az egyetlen ménnek a vérvonalát. Ez már önmagában véve egy rendkívüli tény! Nincs több ilyen ló a világon! Feltehetőleg nem is lesz, talán csak a mitikus Árész lovai. Jellemzői: Az akhal-tekini általában erős akaratú és élénk, karcsú testű ló. Jellemzői a kicsi fej, a hosszú, egyenes orrhát, a kifejező szem, a széles érzékeny orrlyuk és a hosszú fül. A mar magas, a far gyenge, a farok alacsonyan tűzött. A lábak hosszúak és izmosak. A sörény ritka, az üstök gyakran hiányzik. Tipikus nomád ló, nagy kitartásáról ismert. Néhány országban ma már versenylónak is használják. Az Akhal teke ló Magyarországon. Marmagassága 145–157 cm között van, színére az aranysárga, a szürke, a legjellemzőbb, a pej kevésbé elterjedt. Magyarországon jelenleg: Mára az Akhal állománylétszáma már nagyon kicsi, főként Európában.
A mi feladatunk ennek a fajtának a megismertetése, elsősorban tudatosítani, hogy közünk van ennek a nemes, ősi lónak a történetéhez, illetve a lónak a történelmünkhöz.
Ezután el kell távolítania a nedves és piszkos ágyneműt az egész felületről, gondosan meg kell nézni az összes sarkot, hogy ne maradjon piszkos ágynemű az istállóban. Ha szükséges, fertőtlenítőszert kell használni. Miután az összes eljárást elvégeztük és a felület teljesen megszáradt, új alátétet lehet fektetni. Higiénia. A sörényen lévő hajat, valamint a farkát naponta gondosan ki kell fésülni. Ezenkívül naponta háromszor meg kell tisztítani a bőrt: nedves, meleg szivaccsal, a szem és az orr. Körülbelül hetente egyszer meg kell tisztítani az állatot egy ecsettel és, ha szükséges, egy fésűvel. Pofa gondozása. Az állat kényelmének biztosítása érdekében kompetens kovácsot kell találnia. Jobb, ha nem cipelsz egyedül, mert csak tapasztalt kézműves képes hozzáértően, az állat károsítása nélkül. Főoldal - Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes. A patkókat cserélik, általában hathetente. Figyelem! Az alapvető biztonsági szabályokat be kell tartani (ne üljön a ló lábai mellé; mozogjon simán és óvatosan, hirtelen mozgások nélkül, amelyek megijeszthetik az állatot stb.
AKHAL-TEKE LÓ Közép-Ázsia legszebb, legnemesebb lófajtája az Akhal-teke (további elnevezés Akhal-tekini és Ahal-teke. ) hajdani lovas hadak lóállományának nagy részét képezte, a világ legősibb kultúr-lófajtájának tekinthető. E lovakról Kr. e. első évszázadból származó kínai krónikák megemlítik, hogy Közép-Ázsiában csodálatos "vért verejtékező mennyei lovakat" tenyésztenek. A ló kifejezetten vékony bőre alatt a megerőltetéstől, például vágta után, a vékony erek kidagadnak, vérbővé válnak. Ez tajtékzáskor – különösképpen a világos színű egyedeknél – olyan látszatot kelt, mintha a ló vért izzadna. Nem csoda, hogy a kínaiak egész hadjáratokat indítottak a "mennyei" lovakként emlegetett, gyönyörű fémesen ragyogó szőrű paripák megszerzéséért. A lófajta 3000 éves múltra tekint vissza, bár eredetét homály fedi, ám a kutatók abban az egyben mégis egyetértenek, hogy az Akhal-Teke neve a türkmenisztáni sivatagos tartományokhoz fűződik. Az sem lehet tudni, hogy a helyiek tenyésztették-e ki, vagy hogy egyenes leszármazottja lenne-e az egykori türk lónak, melyet a mongolok a 13-14. században használtak.