Később 1907-ig Szedres tér a neve, ettől kezdve Batthyány tér. Az 1800-as évek első felében ezen a tájon volt Czech János polgármester fácánkertje, ami arról is nevezetes volt, hogy sok kőemlékét hordták itt össze a régi Győrnek. A Szedres észak felől (Képeslap, postabélyegzés 1916) A város közgyűlése Batthyány Lajos (1806—1849) születésének 100 éves évfordulója alkalmával nevezte el az akkori Szedres parkot az első független magyar kormány miniszterelnökéről. Győr,Batthyány tér térképe. Győr képeslap (postabélyegzés 1912) 1907-ben elkészült a tér parkosítása. Elültetésre került 5000 db díszcserje, 130 db díszfa, sorfa, 100 db élősövény, 120 db fenyőfa, 400 db Mahónia örökzöld és 300 bokor rózsa. A Batthyány tér keletkezésének története az alábbi képre kattintva olvasható: A "Batthyány tér a város tüdeje" Képeslapok a Battyhány térről: A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1913) A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1916) A Battyhány tér (Képeslap) A Battyhány tér (Képeslap, postabélyegzés 1921) Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9.
A Reflex Környezetvédő Egyesület legújabb kampány ában a győri Batthyány-teret jelöltem meg az egyik győri természeti értékként. A város egyik legnagyobb és legrégebbi, a mai napig eredeti formáját őrző parkja különös helye a városnak. Fotó forrása: Régi Győr Szedres kert A város tüdeje – így is nevezték egykor Győr egyik legnagyobb parkját, melynek területe 19 842 négyzetméter. Nevezték Ferenc térnek, Új térnek, Új piac térnek, majd 1907-től napjainkig Batthyány-térnek. Az egykori Új-bástya és a Közép-bástya közötti várfalszakasz előtti részen alakult ki, amikor 1820-ban megkezdődött bástyabontás. A város reneszánsz bástya-rendszerét 1817-ben kezdték el bontani, s a falak vizesárokba döntése egészen 1851-ig húzódott. Több elképzelés is született a szabaddá vált területek hasznosítására, végül – minden bizonnyal azért, hogy az elbontott délkeleti sarokbástya helyére ne kerüljenek új épületalapok – a piactér kialakítása mellett döntöttek. Batthyány tér, Győr. Használták a kezdetekben lovaglótérként is, majd az 1860-as években két átlós utat alakítottak ki és szederfákat ültettek, végül 1907-ben kezdődött meg a komolyabb méretű parkosítás.
2019-03-08 A Batthyány tér, "a város tüdeje", Győr belvárosának egyik legnagyobb parkja. Területe 19 842 négyzet méter. A tér egykori elnevezései: Országút utcai tér — Ferenc tér — Új tér — Új piac tér — Szedres tér — Batthyány tér. Győr város 1893-as térképének részlete Története: Az egykori Új-bástya és a Közép-bástya közötti várfalszakasz előtti részen alakult ki. Valószínű azért tervezték és alakították ki térnek, hogy az 1820-ban megkezdődött bástyabontás során megzavart talajra ne kerüljenek új épületek. Az idők folyamán a teret külön böző célokra használták fel. Győr, Batthyány tér 23. | Otthontérkép - Eladó ingatlanok. Az északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, majd kertek (szedres) voltak rajta, azután pedig piac. Az 1907-ben megkezdett rendezés és parkosítás előtt állatvásártér volt. A tér neve is többször változott. A városrésznek Ferenc városra történt elnevezése idején, a XIX. század első negyedében Ferenc tér, de Ország út utcai tér nek is hívták. Az 1848—1849-i szabadságharc idején a győri okmányok Új tér vagy Új piac tér nek tüntették fel.
Tenyészettek itt selyemhernyókat, az elöregedett szederfákat akácokkal pótolták, majd az évek során több más fajtát is hoztak ebbe a kis közösségbe a juhartól a japán akácon át a diófákig. A XX. század elején, amikor felvetődött a terület rendezése, sok terv és elképzelés született a térrel kapcsolatban. Felvetődött korcsolyapálya, sport-tér, vendéglő, vagy vásárcsarnok létesítésének gondolata is, de végül két új lehetséges funkció maradt az asztalon. Az egyik szerint egész területet a gyerekek kapják meg, a másik pedig a kor igényeinek megfelelő park kialakítását szorgalmazta. Ahogy azt ma is láthatjuk, az utóbbi lett végül a befutó, de Szauter Ferenc előterjesztésében kikötésként szerepelt, hogy "onnan a gyermekek ki ne zárassanak", s lám, ez az elmúlt száz év alatt így is lett, sőt, ma is külön, modern játszótér, és KRESZ-park szolgálja a gyerekek önfeledt szórakozását a parkban. Érdekes momentuma Győr történetének, hogy bizonyos hiányosságai évszázadosak. Erre a közgyűlési jegyzőkönyveinkben számos bizonyíték sorakozik, ilyen az az 1905-ös bejegyzés is, mely szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel. "
Nyitólap | Magyarországi települések irányitószámai | Budapest irányitószámai | Miskolc irányitószámai | Debrecen irányitószámai Szeged irányitószámai | Pécs irányitószámai | Győr irányitószámai | Irányítószámok szám szerint Győr irányítószámai Győri utcák kezdőbetűi: A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | W | Y | Z | 9022 Pszichológus Veszprémben
A győri parkok közül nekem ez a személyes kedvencem. Nincs rá magyarázatom, miért. Ugyanúgy kedvelem a Bisinger-sétányt, csodálom az ottani szobrokat, megállok az országzászló tövében, és szinte bármelyik győri parkban ugyanolyan jól érzem magam, de a Batthyány-tér valamiért több. A hely szellem is máshogy és mást susog a fülembe a fák lombjain keresztül. Talán ezért is esett a választásom erre a helyre akkor, amikor először ültettem fát a városban 5 éve. Akkor egy fehér szederfát ültettünk el Gárdonyi szobrának közelében, mely szépen erősödött az elmúlt években. Idén pedig a madarak és fák napja alkalmából újabb lakót hoztunk e közösségbe egy három méter magas juharfa személyében, mely a park közepén ültettünk el. Szeretem Győrt. Szeretem a természetet. Nem kell ennél több ahhoz, hogy az ember kitartóan küzdhessen a szülővárosáért. Kovács László
A törvényhatósági bizottság 1906-ban a régi vásártér egy részét valamint egy másik belvárosi területet is játszóhelynek jelölt ki, így végre megoldódott a Szedrestér ügye. 1907. január 1-jén Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottsága elfogadta a Kirchlechner-féle II. tervet, "amely a város egyik négy holdas belső területét átvarázsolja kedves üdülőhellyé". Kirchlechner elképzelése szerint két hullámos, átlós irányú fasor, két ellipszis alakú sétány és egy szerpentin út adna lehetőséget a parkban a sétára. A belső kisebb ellipszis alakú sétány rendeltetése, hogy nagyobb tömeg befogadásával a körséta olyan helyen legyen lehetséges, ahol a zene még hallható. A szerpentin út a sétautak meghosszabbítására valamint változatossá tételére szolgál. A tér közepén lévő köröndöt szökőkút díszíti. A parkban egy gyermek játszóhely és két teniszpálya is elhelyezésre kerül. A bejáratok a tér négy sarkán helyezkednek el. 1907. február 15-én volt a magyar szabadságharc egyik legnagyobb alakjának, gróf Batthyány Lajos születésének 100. évfordulója.
Tudom, rövidebb is lenne a film, kb. 1 órával, ha használatba lenne véve a kard, ugyanakkor van egy pont, ami után semmi sem indokolja, hogy ne legyen állandóan Arthur kezében a fegyver. Mondjuk a vicces az, hogy mindez fel sem tűnt nekem egészen addig, amíg meg nem említették ezt az apróságot a film közben. Szóval igen, nem kell aggódni, nem teszi tönkre a filmet ez a kis apróság, hiszen fel sem tűnik, ha éppen nem szeretnénk szőrszál hasogatni. Összegzés Azt kell mondjam, hogy az Arthur király - A kard legendája az év egyik legjobb filmje lett (a számomra). Arthur király a kard legendája teljes film. Kihívok persze akadnak bőven az idén, ugyanakkor Guy Ritchie különleges stílusa mély nyomott hagyott számomra, ezért nem kérdés, hogy ez a film számomra kimagaslik a képregényfilmek és a drámák közül. Tökös fantasy, tökös karakterekkel, marha jó zenével, így kell ezt csinálni.
Wood azt állítja, hogy nem is a tények valóságtartalma a fontos, sokkal inkább az, hogy a mondakör hogyan tudott ennyire megragadni a kollektív emlékezetben. "Ezek a mítoszok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy újra és újra előjönnek a különböző kultúrákban, mivel nagyszerű történetekről van szó" – mondta el a történész. "Azt sugallják, hogy volt egy olyan aranykor, amely elvesztette ártatlanságát. Velünk élő történetek, amelyek összekapcsolják az embereket. Örökzöld téma – a hős, aki a sötétség, a gonosz hordák ellen küzd" – tette hozzá. Arthur király: A kard legendája (Blu-ray). 1191-ben papok jelentették be, hogy valószínűleg Artúr király földi maradványait sikerült megtalálniuk a Glastonbury apátságnál. Hét évvel korábban tűz ütött ki az apátságnál, de a restaurálási munkáltok szinte azonnal megkezdődtek. A zarándokok számának megcsappanását visszafordította a bejelentés, miszerint itt temették Artúr királyt, a város pedig nem más, mint a legendában szereplő Avalon. A helyet szinte elözönlötték a turisták, s egy csapásra a brit miszticizmus központjává avanzsált.
Mert Ritchie ebben az alvilági közegben él igazán, olyannyira, hogy képes ezért még az Artúr-legendát is a saját képére formálni, és ezt meg kell hagyni, jól csinálja. Minden jellegzetes elemet megkapunk itt az őrült tempójú vágásoktól a vizuális gageken át a nyers humorig a szokásos formában, de működik, ahogyan a hangulatteremtés is. A karakterek bár egy-egy szóval jellemezhetők, de ennek ellenére is simán kedvelhető és autentikus figurák (olyan "gájricsisek", na), és ez a miliő könnyen elbírja a vaskosabb humort és a vagánykodást. Arthur király legendája teljes film magyarul. Ám a nagyívűnek szánt, mi több, egy tervezett többrészes filmes univerzum felvezetéseként szolgáló történet és a mitológia felfestése feltűnően zavarta Ritchie-t. Nem is tudott mit kezdeni vele, láthatóan nem érzi igazán a műfajt, fantasyhez illő grandiózusságról, erős karakter- és világépítésről egy pillanatra sem beszélhetünk, így szét is hullik a film. Egymást követik a logikai bukfencek, a teljesen funkciótlan (Arthur beavatása a szörnyek szigetén... ) vagy súlytalan jelenetek, az események forgatagában pedig totálisan elvesznek az addig megkedvelt szereplők, olyannyira, hogy csak a végén döbbenünk rá, hogy a Charlie Hunnam által egész karizmatikus módon megformált Arthur mellett vállvetve küzdők tényleg a kerekasztal későbbi lovagjai lettek.
08. 23 Cikkszám: 1238811