Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
2019-ben egy hüttét építettek közvetlenül elé, 2020-ban pedig egy kolbászsütő bódéja került Szabó Magda szobra elé, egyenesen a moslékos hordókra tekintett. 2019: Szabó Magda és a hütte hátulja NT 2020: Szabó Magda és a moslékos hordók SM Az UNESCO 2004-ben hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát azzal a céllal, hogy erősítse a résztvevő városokkal történő, továbbá ezen települések egymás közötti együttműködését. Azok a városok kerülhetnek be a hálózatba, amelyek az UNESCO szerint a kreativitást a fenntartható fejlődés stratégiai fontosságú összetevőjének tekintik. Magyarországon jelenleg két település tagja a Kreatív Városok Hálózatának: Budapest (dizájn kategóriában) és Veszprém (zene kategóriában). A Debrecen által most megpályázott Irodalom városa cím ennek az UNESCO kezdeményezésnek a része, az elmúlt években olyan városok kapták meg, mint például Bejrút, Dublin, Edinburgh, Heidelberg, Krakkó, Lviv, Manchester, Melbourne, Milánó és Québec. A kulturális fővárosi címet korábban két alkalommal sem sikerült megszerezni Debrecennek az elmúlt években egyébként már volt két nagyszabású nemzetközi pályázata, a városvezetés 2010-re és 2023-ra is megcélozta az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt azonban előbb Pécs, majd Veszprém nyerte el.
Szabó Magda nyomába erednek a Csokonai Színház művészei, hogy egy pillanatra úgy lássuk Debrecent és a világot, ahogyan ő látta. A nagy népszerűségnek örvendő Boldogh-ház, Kétmalom utca – egy cívis vallomásai című Térey-sétaszínház után megszületett a hosszúlépés. járunk? és a Csokonai Színház második közös sétaszínháza, az Ajtónyitogató. "Te együtt élsz és együtt pusztulsz a várossal, ezt viszed magaddal, bárhová, bármire jutnál is. " Szabó Magda már budapesti íróként lett világhírű, mégis szülővárosába, Debrecenbe kell mennünk, ha igazán érteni szeretnénk a műveit és őt magát. Miként törhet fel az "elképesztő fantázia" a kálvinista szigorból? Miféle energiákat ad a rázós 20. századi élethez két, soha ki nem teljesedő szülő szeretete, és a szülőföldbe gyökerezettség? Honnan erednek a Szabó Magda-hősnők történetei? A hosszúlépés. járunk? debreceni sétaszínházán Szabó Magda írásainak, interjúinak részletei állnak össze egyetlen darabbá. A felolvasott művekben egyszerre jelenik meg a valóság és az általa inspirált Szabó-univerzum: Vitay Georgina és Agancsos, Szondy tanár úr és Zsuzsanna nővér, Winettou és Szobotka Tibor.
A darabot Kiss Eszter, a Katona József Színház művésze állította össze és rendezte, Szabó Magdát a Csokonai Színház művészei, Ráckevei Anna és Hajdu Imelda keltik életre, a díszlet pedig maga a város, Debrecen. Ráckevei Anna és Hajdu Imelda első alkalommal november 19-én (pénteken) 15 óra 30 perctől invitálják sétára az érdeklődőket, ezt követően november 20-án és 27-én játsszák az Ajtónyitogatót. Jegyeket a hosszúlépés. járunk? oldalán vásárolhatnak:
Az ágyásokban olyan helyre tervezd őket, ahol nem árnyékolnak másokat – mint a csoportképeken, a magasak legyenek hátul. Ez alól kivétel, hogyha pont az árnyékolás a célod, mert például a salátaféléket óvnád a sok nyári napsütéstől. Nálunk minden ágyásban van egy tartóoszlop az É-i oldalon, amire a paradicsom és az uborka fut. Ha macerás tartóoszlopot készítened, akkor használhatod az ősi trükköt: a hüvelyeseket futtasd kukoricára! (Tartószerkezetek bejegyzés érkezik később a blogra. ) Védőnövények: miután megvagy a nagyobb problémás zöldségek elhelyezésével, bástyázd körbe őket védőnövénnyel, ami lehet virág, fűszernövény vagy egy másik zöldség. Az amúgy is trendi ehető virágok vonzzák a beporzó rovarokat is, így a zöldségeknél a terméshozamod is rendesen megnőhet. Válaszd a sarkantyúkát, bársonyvirágot, körömvirágot a szélekre (itt is figyeld a növénytársítás táblázatot). • TÁRSNÖVÉNYEK - MILYEN NÖVÉNYEKET ÉRDEMES EGYMÁS MELLÉ ÜLTETNI A KERTBEN. A fokhagyma, hagyma is tökéletes ágyásszéli növény. Ha nem magaságyásod van, akkor ültethetsz évelőket is keretként: kakukkfű, rozmaring, levendula nemcsak hasznos, de szép is.
Ezért amikor a paradicsomot a nyílt terepre ültetjük, nem szabad mellé kukoricát és burgonyát helyezni. Mit ültessen a sárgarépa mellé, milyen növényeket ültessen sárgarépával a kertbe. A paradicsom egészséges zöldség, amelyet a kertészek széles körben termesztenek. Ha ismeri a kultúra mezőgazdasági technikáit, helyesen helyezze el az ültetvényeket a helyszínen és az üvegházakban, akkor nemcsak ezen növényeknél, hanem a szomszédoknál is magasabb hozamot érhet el. A megfelelő helyszíntervezésnek köszönhetően a növények kevésbé szenvednek betegségektől és kártevőktől.
A fokhagymát ajánlott a sárgarépaágy szélén ültetni. A fokhagyma fertőtlenítő tulajdonságai akkor is megőrződnek a talajban, ha hiányzik a kertből, így a kártevők lárvái nem jelennek meg hirtelen. Ha két növény termesztését tervezi télire, akkor a kertet előre jelölik, mert a növényeket különböző időpontokban ültetik. Októberben téli fokhagymát kell vetni, novemberben pedig a sárgarépamagokat előre elkészített folyosókba vetik. Ezt követően az egész ágyat tőzeg, humusz és komposzt keverékével mulcsozzák. Kora tavasszal, március utolsó évtizedében a fokhagyma aktív növekedésnek indul, fél hónap elteltével a sárgarépa ér hozzá. A fokhagyma júliusban érik. Cukkini mall mit ültessünk videos. A betakarítás után a sárgarépa marad a kert egyetlen termése rövid ideig. Fokhagyma Zsálya, majoránna és más aromás gyógynövények A sárgarépa jótékony hatással van az aromás gyógynövények növekedésére. A gyógynövények viszont erőteljes fűszeres illattal borítják be a sárgarépa növényeket, amelyek összezavarják és elriasztják a kártékony kártevőket.
Aranyszabályok. Vegyekultúra: ha egy ágyásban csak egyféle zöldséget termesztesz, akkor az sokkal jobban vonzza a kártevőket, úgyhogy mixelj ágyáson belül! Ez alól kivétel lehet, hogyha ugyanattól a kártevőtől védenéd meg az ágyásod, mert például egy teljes ágyás káposztaféléket termesztesz – lefeded fátyolfóliával és a káposztalepke tehetetlen. Én még így is a mixelés pártján vagyok, mert okos társítással a föld tápanyagai sem ürülnek ki. Növénytársítás. A biokertészeknél bevett gyakorlat a jó zöldségszomszédok egymás mellé ültetése. Hogyan tervezd meg az ágyásaidat? - Útmutató a zöldségsudokuhoz! • KONYHAKERTÉSZ. Hogyan tudják segíteni egymást a zöldségek? Elriasztják a másik kártevőit, odavonzzák a beporzó rovarokat, feltöltik a talajt olyan tápanyaggal, amelyikre a másiknak szüksége van a növekedéshez. A rossz növénytársítással pedig gátolni tudjuk a növekedést, mert lehetséges, hogy a két növény ugyanazért a tápanyagért harcol a talajban, vagy pont olyan tápanyaggal tölti fel a talajt, amelynek a túltengése rontja a másik megfelelő fejlődését. (A bejegyzés végén lesz egy link egy jó növénytársítás táblázathoz) Gondolj csak a saját szomszédodra és megérted, milyen fontos is ez!