Nem semmi mázlija volt a horgásznak: fotón mutatjuk a gigantikus harcsát 19:30 | HelloVidék - EMMI horgász Meglepte a horgászt, ilyen óriási csukák is élhetnek a kiskőrösi vízben. Fárasztás közben először azt hitte, hogy harcsával akadt dolga. Nem mérték, de 15 kilósra saccolják ezt a csukát. Barátnőjével indult pergetni Oszoli István október 11-én, hétfőn. Jó barátja a kiskőrösi Ökördi Szigetes-tó tulajdonosa, Bogáromi Ádám, ő hívta meg horgászni. A horgász maga sem hitte, hogy egy több mint 120 centiméteres csukát kerít horogra.
Nem semmi mázlija volt a horgásznak: fotón mutatjuk a gigantikus csukát HelloVidék 2021. 10. 15. 19:00 Meglepte a horgászt, hogy ilyen óriási csukák is élhetnek a kiskőrösi vízben. Oszoli István október 11-én, hétfőn, maga sem hitte, hogy egy több mint 120 centiméteres csukát kerít horogra.
Legyen a Vendégünk! Tisztelettel: A Széki-tavi Horgász Egyesület vezetősége és 1000 tagja. A Széki-tó a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Somló-hegy lábától nem messze terül el.
Fia Pál (1685-1621), akinek a fia István közép-szolnoki főispán volt. Ennek fia ismét Pál, az erdélyi bujdosó kurucok vezére. Pálnak Béldi Zsuzsannától született fia István (1674-1734) a Habsburgok híve volt, jelentős tisztségeket töltött be Erdélyben. Két fiában, Ferencben (1705-1775) és Istvánban (1708-1757) két ágra válik a család: a hadadira és a zsibóira. A hadadi ág Wesselényi Rózával (1846-1926) ( Bánffy Béla képviselőházi elnöknek, majd – ennek halála után – Szereday Aladár képviselőnek a feleségével) halt ki. [1] A zsibói ág – és egyben a Wesselényi család – utolsó tagja Wesselényi Miklós (1911-1980) újságíró, egykori párizsi követségi tanácsos, a Magyar Külügyi Intézet Külpolitikai Iskolájának igazgatója, a Budapester Rundschau című hetilap főszerkesztője volt. A család ismertebb tagjai [ szerkesztés] Anna (1584–1649/1650) a Csáky-család "ősanyja" Ferenc ( 1540 - 1594) kincstárnok, a bárói rang megszerzője. Neje: Sárkándy Anna Ferenc ( 1605 – 1667) nádor és gróf. Wesselenyi miklós gyermekek. Neje: 1. Bosnyák Zsófia, 2.
u., Kölcsey u., Lakatos u., Major u., Mester u., Mikes K. u., Mónus I. köz, Mónus I. u., Nemes u., Orgona u., Perczel M. u., Petőfi S. u., Radó A. u., Rákóczi u., Rózsa u., Szabadság tér, Szt. Borbála u., Szondi Gy. u., Tábor u., Tőröspuszta, Újlak u., Vasút u., Vasúti őrházak, Vásár tér, Velegi út, Virág u., Vörösmarty u. Wekerle S. u Az óvodák szeretettel várnak minden gyermeket!
Törvénytelen gyermekek A báró korának egyik legnagyobb nőfalója volt. Szeretőivel való viszonyáról főként saját naplójából tudunk, amit több mint két évtizeden át vezetett. Ebben rendszeresen feljegyezte a nőkkel való találkozásait és a szexuális aktusok számát. A nők nevét nem írta le, hanem egy-két betűs rövidítéssel jelölte őket. Megtörtént, hogy egyszerre több mint tíz lánnyal is testi kapcsolatban állt, és egy nap többel is szeretkezett. Barátja, Újfalvi Sándor emlékiratai szerint Wesselényinek tizenhárom törvénytelen gyermeke volt. Mint írta: Függetlensége s szabadsága túlfeszített elhittségiben különböző aljas nőktől tizenhárom fattyú gyermekkel szaporítá a születés által már céltévesztettek számát. A zsibói és pesti református egyházközségek nyilvántartásai szerint három törvényes gyermeke született: 1845. december 13-án Miklós, 1847. március 11-én Béla Pál és már halála után, 1850. május 16-án Heléna. 1832. április 12-én kelt végrendeletében öt meg nem nevezett gyermekről, míg 1848. Wesselényi Miklós - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. március 25-i testamentumában négy törvénytelen utódról tett említést, akikre halála után egyenként tíz-tízezer pengőforintot hagyott.
Wesselényit aggasztotta a névadás e módja, melyről jószágigazgatójának és barátjának, Kelemen Benjáminnak 1835-ben így írt: Gyermekeimnek név kell, nem lehetnek mint az agár kölykök, a hány annyi név alatt, – ha a törvény nem ád is szegényeknek nevet, azért gondosságom s szeretetem kell hogy ezt tegye. A törvénytelen gyermekek végül a Wersényi nevet kapták, amelyet 1836-tól használhattak. Az anyakönyvet csak 1848-ban módosították, amikor a báró hivatalosan is a Wersényi nevet ruházta négy gyermekére (Rozáliára, Katalinra, Istvánra és Lászlóra), akiket el is ismert saját utódainak. Wesselényi miklós gyermekek jogai. A névadással kifejezte szándékát az aktív apai szerepvállalásra, intézkedett életkezdésük anyagi hátteréről és neveltetésükkel is törődött. Nagy hangsúlyt fektetett a nyelvismeretre, testedzésre, különösen a lovaglásra, az úszásra és a vívásra. A fiúk számára az általános műveltség elsajátítása mellett egy mesterség megtanulását is előírta, ugyanakkor támogatta a gyermekek önálló pályaválasztását. A Pesten taníttatott lányok esetében a megfelelő kiházasítást tartotta szem előtt, de mindennapi életükben is aktívan részt vett, főként 1835 és 1839 között.
Wesselényit Estei Ferdinánd erdélyi gubernátor utasítására perbe fogták, és bár a nagy tekintélyű Kölcsey