Nincs szilveszter Rádiókabaré nélkül. A Kossuth Rádió hagyományos évzáró műsora 1985 óta hallható. Idén szilveszterkor két adással is várják a hallgatókat, 18 órától egyórás, a közelmúlt szilveszteri pillanataiból összeállított válogatással készülnek. 21 órától pedig a közel három órán át tartó szilveszteri Rádiókabaré következik, egészen az éjféli gongütésig. A két kabaré között szilveszteri operett parádéval készülnek a hallgatóknak. A műsorban olyan legendás előadók énekelnek mint Honthy Hanna, Rátonyi Róbert, Latabár Kálmán és Feleki Kamill. Kossuth Rádió kabaré 2010.október 1 2.rész - YouTube. A Bartók Rádióban a Muzsikáló Délután jelentkezik különkiadással, 15 órától ifj. Bazsinka József műsorvezető és vendégei várják a hallgatókat, majd 22:25-től az Éjszakai jazzklub szilveszteri adásával búcsúztatják az óévet. A Dankó Rádióban már reggel 8 órakor elkezdődik a reggeli házibuli Tarnai Kiss Lászlóval és vendégeivel. Dócs Péter, Kalina Enikő, Blaskó Bernadett, Csuti Csaba, Nemes Ildikó élő produkciókkal is szórakoztatja a hallgatókat.
Az orosz-ukrán háború miatt lemond tisztségéről a moszkvai Bolsoj Színház fő-zeneigazgatója, Tugan Szohijev. Tugan Szohijev karmester személyes hangú nyilatkozatban tudatta, hogy a fegyveres konfliktus okán nem csak moszkvai pozíciójáról, de a francia Orchestre national du Capitole de Toulouse szimfonikus zenekarának vezetéséről is lemond. Rádiókabaré 2016 - paThalia Magazin - paThalia. Mint fogalmazott mindkét feladat büszkeséggel töltötte el, most pedig, hogy hazájának a művészeti élet területén is szankciókkal kell szembesülni, képtelen egyik vagy másik oldalra állni. (Via)
Felvételeink mindig a szakma legkedveltebb szerzői és előadói közreműködésével készülnek. Jegyek kaphatók a jegymester internetes oldalon, valamint a Rádió és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen (1088 Budapest, Pollack Mihály tér 8-10. tel.
A 12:30-kor kezdődő Jó ebédhez szól a nóta is szilveszteri hangulatban telik. Az este pezsgését a 23 órakor kezdődő Parno Graszt koncerttel fokozza a rádió, éjfél után pedig lendületes magyar- és cigánynóták, csárdások diktálják az újévi tempót. A Petőfi Rádió is lendületes zenékkel várja hallgatóit szilveszterkor, amelynek legújabb elektronikus zenei mixműsora, a Petőfi Elektrik egy ünnepi különkiadással jelentkezik. December 31-én 18 órától másnap hajnalig a műsor rezidens DJ-i hozzák el az elmúlt év legnagyobb klub- és fesztiválzenéit, pörgetik a jobbnál jobb mixeket. Az ország elismert lemezlovasai és producerei az általuk képviselt stílusokból válogatnak, így lesz trap, hip-hop, rnb, disco, drum and bass, house, techno és future sounds is. Érkezik Yeromos, Izil, DJ Gozth, Ian Autorun, JumoDaddy, Peter Sharp, valamint Sanfranciscobeat & Gabor Kraft is saját zenei mixükkel.
Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott, vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót. Az Alföld Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz. ). A második versszak végén a rónák végtelene a korlátok nélküli szabadságot jelenti a költő számára. A 3. versszak a látókör kiszélesedésével kezdődik: "a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe" tárul a szemünk elé. A következő versszakban az Alföld jellegzetességeit (pl. : gulya, ménes, tanya, délibáb stb. ) mutatja be, a nagyobbtól a kisebb egységek felé haladva. Az utolsó, 12. Petőfi Sándor: A puszta télen (elemzés) - Oldal 3 a 8-ből - verselemzes.hu. strófa meghitt, szenvedélyes vallomás, mely hatásosan zárja le a költeményt. A puszta, télen A puszta, télen című tájleíró költeményét 1848 januárjában írta Pesten. A címben szereplő puszta szó kettős jelentésű; főnévi értelemben a Rónaságot jelenti, melléknévi értelemben pedig a sivárságot, kopárságot.
A vers szerkezete Többféle szerkezeti felosztást is ismerünk, az alábbiakban kettőt fogok bemutatni. Az "A" variáció szerint a vers 4 egységből áll. Az 1. egység (1-2. versszak) a téli pusztát a teljes hiány világaként jeleníti meg. A 2. egység (a 3-6. versszak) az állatok és emberek életének színhelyeit veszi sorra, és a negatív tájfestés eszközével ábrázolja azt, ami nincs a téli tájban (üresek, hallgatnak, senki sem fordítja feléjük a rudat). Ami megjelenik, az mind élettelenséget, életerő-csökkenést, korlátozottságot, és a szabadabb múltba valló visszavágyódást fejez ki. Ahogy pl. a béres ráérősen pipára gyújt, az ellassúhodást, tétlenséget jelez. A 3. egység (7. versszak) a téli viharokat ábrázolja. Élet csak a levegőben van, a szelek, viharok nyargalnak, birkóznak. A 4. Petőfi Sándor 1844 A puszta télen (vers elemzés) Középszintű érettségi (Romantika) - irodalom jegyzeteim érettségi középszint. egység (8-9. versszak) az esti pusztát jeleníti meg, ahol az alkonyi köd azt a keveset is eltakarja, ami élet nappal látható volt a téli pusztán. A szállására siető betyár az üldözött, fenyegetett életet, az országából kiűzött királyként lenyugvó nap pedig a közelgő forradalmat jelképezi.
Hej, mostan puszta ám igazán a puszta! - - - - U - U U - U - U Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda; - U U - U - - - - - - U Amit a kikelet U U U U U U És a nyár gyüjtöget, - U - - U U Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli, - - - - U- - - U - U U A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli. A Puszta Télen Elemzés Érettségi – A Puszta Tlen Elemzés Érettségi O. U - - U U - - - U - U U Nincs ott kinn a juhnyáj méla kolompjával, - - - U - - - U U - - - Sem a pásztorlegény kesergő sípjával, U U - - U - U - - - - - S a dalos madarak U U - U U - Mind elnémultanak, - - - - U - Nem szól a harsogó haris a fű közűl, - - U - U - U U U - U - Még csak egy kicsiny kis prücsök sem hegedűl. - U - U - - U - - U U - Mint befagyott tenger, olyan a sík határ, - U U - - U U U U - U - Alant röpül a nap, mint a fáradt madár, U - U U U - - U - - U - Vagy hogy rövidlátó - - U - - - Már öregkorától, - U - U - - S le kell hajolnia, hogy valamit lásson... U - U - UU - U U - - U Igy sem igen sokat lát a pusztaságon. - U U - U - - U - U - U Üres most a halászkunyhó és a csőszház; U - - U U - - - - U - - Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz; - U U U U - U - - - - - Mikor vályú elé U - - - U - Hajtják estefelé, - - - U U - Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, U - U - - - U - U - - - Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.
A "fent világában" kiszolgáltatottság, a halál, uralkodik. LENT: költő világa, élettel teli, apró bensőséges részletek világa, az otthonosság, személyes emberi világmegtestesítője, a humanizmus járja át a költői nézőpontot, az életszeretet, szolidaritás jellemzi. Megjelenik a halászkunyhó, a csőszház, a tanyák (metonímia). A képek csendet, ürességet érzékeltetnek. Az ember nem szóban jelenik meg (" Hajtják estefelé ") -> 5 vsz-ban " Leveles dohányát a béres leveszi ". A 4-vsz-ban a névszói állítmányok a mondat elejére kerülnek így még nagyobb hangsúlyt kapnak. A jobb idő utáni vágy a jószágok viselkedésében is megjelenik. Az 5-vsz-ban megjelenik közvetlenül az ember, a béres alakjában. Puszta tlen elemzés . A komótos munkavégzést és a lelassult életet érzékelteti a költő. A strófa áthajlása is ezt érzékelteti. A 6-vsz-ban a hallgatag csárdákról ír, emberek is ritkán tévednek ide. Metonímia "rúd"- szekérrúdra utal. Az utolsó sor előkészíti a következő versszakot. " Hóval söpörték be a szelek az utat. " 7 vsz: Tágul a kép, a kihalt, úttalan pusztán hóvihar kavarog, ezt megszemélyesíti a költő, az igei állítmányok dinamizmust adnak a versszaknak.
… Olvastam, költőtárs, olvastam művedet, S nagy az én szívemnek ő gyönyörűsége". '(Arany Jánosnak, részlet) A válasz nem késett sokat: "Most, mintha üstökös csapna szűk lakomba, Éget és világít lelkemben leveled: Ó mondd meg nevemmel, ha fölkeres Tompa, Mily igen szeretlek Téged s őt is veled. " (Levél Petőfi Sándornak, részlet). Petőfi 1847 tavaszán jelentette meg Összes Költeményeit is, melyből már az első kiadásban 3000 példányt adtak ki, de még három alkalommal kinyomtatták sikere miatt. Versei elé mottóul a költő négy sort tűzött: "Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet. " Testileg a " nagyvárosi élet örökös zajában " él, de képzelete az alföldi rónán jár, s vándorlásában idő- és térbeli sorrendben írja le a pusztai körképet: a delelő gulyát, az apró állatvilágot, a vízparti madárvilágot, a délibáb horizontja alatti tanyákat és szántókat. A költő emlékezetében a templom és a szélmalmok maradtak meg a legjobban, amelyekről oly sok gyermekkori emlék jut eszébe.
A költő azonban erről is bizonyos évődéssel beszél, bár a strófa utolsó sorai már érzékeltetik a világtól való elzártság ot, azt, hogy most senki nem tér be a csárdába. Itt található a vers első mozgalmasságot érzékeltető igéje, a "söpörték", mintegy jelezve, hogy innentől megmozdul a tabló. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!