Érdemes megemlíteni, hogy a hatályos Tny. nem tesz különbséget férfiak és nők öregségi nyugdíjkorhatára között. A Tny. 18. § (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Gyakran felmerülő kérdés, hogy védett korú munkavállalónak minősül-e az a nő, aki már legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, és öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá 40 év jogosultsági idő megszerzése esetén. Szabályok: egy nyugdíj előtt álló munkavállalót így lehet szélnek ereszteni - Napi.hu. A kérdésre a Tny. § (2a) bekezdése ad választ. Eszerint az a nő, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, öregségi teljes nyugdíjra válik jogosulttá életkorától függetlenül. Megállapítható, hogy ez a jogosultság független az öregségi nyugdíjkorhatártól. Tehát a nők a 40 év jogosultsági idő megszerzését megelőző öt évben nem minősülnek védett korú munkavállalónak, és ennek megfelelően nem illetik meg őket a védett korú munkavállalókat megillető kedvezmények. Milyen védelemben részesül a védett korú munkavállaló?
A felmondási korlátozással azonos célú szabály az emelt összegű végkielégítés. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a munkaviszony végén végkielégítésre jogosult, úgy annak törvényi mértéke 1-3 havi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszonya a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Minél hosszabb volt a munkaviszony tartama, annál magasabb összeggel emelkedik a végkielégítés mértéke is. Például, 20 év munkaviszony után a védett korú munkavállaló nem öt, hanem 8 havi távolléti díjra jogosult végkielégítésként. A korábbi szabályokkal szemben, az emelt összegű végkielégítés akár több ízben is járhat, ha ebben az öt éves időszakban többször szerez végkielégítésre jogosultságot a munkavállaló (pl. mert két egymást követő munkaviszonyát mondják fel). Előfordulhat, hogy a munkavállaló már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt is részesül valamilyen nyugellátásban. A nyugdíjtörvény szerint esetében a nyugellátást szüneteltetni kell, ha a munkaviszonyból eredő jövedelme elér egy bizonyos mértéket.
További észszerű korlát pedig a joggal való visszaélés tilalma. Tehát a fenti szabályra hivatkozással a munkáltató egyoldalúan nem jogosult megspórolni az indokolási kötelezettséget, nem térhet el a felmondási indokok lehetséges körétől vagy a formalitásoktól, nem csökkentheti a felmondási időt, ahogy arra sem jogosult, hogy a felmondási időre járó távolléti díjat vagy a végkielégítést saját döntése alapján ne fizesse ki.
Az ultrahang vizsgálat a magzat rendellenességének felderítésére is használják. A 12. héten célzottan vizsgálják például a magzatnál a nyaki redő vastagságát, mely egy bizonyos vastagságon felül felveti a kromoszóma rendellenesség gyanúját. De minden ultrahangvizsgálatnál nézik a kromoszóma rendellenességre utaló jeleket. Ön tudta? Egy 2002-ben, az Egyesült Államokban megjelent tanulmány szerint a Down-szindrómások születéskor várható élettartama 49 év, míg ugyanez 1980-ban csak 25 év volt! Vérvétel Az anyai vérből számos magzat által termelt anyag mutatható ki. Down-szindróma - A szülők tökéletes világot álmodnak gyermeküknek - Napidoktor. Ezeknek a vizsgálati eredményeiből, a kismama súlyát, magzatok számát, dohányzást, terhességi kort is figyelmembe véve számítógép segítségével kockázatbecslés történik. A terhesgondozás során kombinált teszt esetén a 12-14. héten, integrált teszt esetén a 12-13., valamint a 16. héten végeznek anyai vérből vizsgálatot. Az előbbi már a 14-15. terhességi héten eredményt ad, de a Down-szindróma csak hozzávetőleg 90%-át képes kiszűrni.
A további teendőket feltétlenül beszélje meg a genetikai tanácsadó munkatársával! Pozitív eredmény esetén diagnózist adó vizsgálatot javasolt végeztetni. A negatív eredmény nem jelenti azt, hogy biztosan egészséges a magzat, hanem a rendellenességek nagyon alacsony kockázatát jelzi. A petesejt és hímivarsejt genetikai állománya (a kromoszómák) megtermékenyítéskor létrehozzák az utód génállományát. A szülőktől örökölt gének határozzák meg például a szemünk színét és azt is, hogy később milyen betegségre leszünk hajlamosak. Előfordul, hogy a petesejtben, vagy hímivarsejtben található kromoszómák rendellenesek. Ilyenkor az utódnak kromoszóma-rendellenessége lehet. Az ilyen magzatok (embryok) nagy része nem születik meg, a terhesség vetéléssel végződik. A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenesség a Down-szindróma. Ez a betegség a 21. A Down-szindróma. kromoszóma többletére vezethető vissza és jellegzetes külsővel járó értelmi fogyatékosságot okoz. Emellett a Down-szindrómás emberek közel felének szív fejlődési rendellenessége, további 15%-uknak másfajta szervi rendellenessége is lehet.
Nagyon gyakran terhes nőt küldünk a Down-szindróma elemzésére, és ritkán senki sem magyarázza el, mi okozta ezt a szükséget. Érdemes megjegyezni, hogy az orvostudomány fejlődése csak a közelmúltban lehetővé tette az ilyen típusú magzati kutatásokat. Korábban csak a Down-szindróma szűrését végezték el, ami az ilyen magzati patológia jelenlétének közvetett jeleit mutatta. Jelenleg sokkal több módja van egy ilyen diagnózis felállítására. A Down-szindróma genetikai elemzése A kisgyermek viselésének folyamata során a nőnek nagy számban kell elvégeznie a vizsgálatokat, és számos tanulmányon át kell haladnia. Az egyik ilyen a Down-szindróma vérvizsgálata. A Down-szindróma és ami mögötte van - Napidoktor. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk annak fontosságát, mert nem mindannyian ismerjük a genetikai öröködésünket, és nagy felelősséget vállalunk a meg nem született gyermek jólétéért. Ha egy ilyen vizsgálat eredményei nem megnyugtatóak, és a genetikus a patológia megnyilvánulását feltételezi, akkor érdemes lenne vizsgálni a Down-szindrómát. Ez magában foglalja a gyermek biológiai anyagának, vagy a magzat folyadéknak az anya hasfal falán keresztül történő összegyűjtését és a későbbi vizsgálatot.
Egyre később vállalnak a nők gyereket, s mire eljutnak odáig, egyre több nehézséggel kell szembenézniük. Ezek közül az egyik, hogy az évek múlásával egyre nagyobb esély van arra, hogy gyermekük Down-szindrómával születik majd. Ez az egyik legismertebb genetikai elváltozás, amely több szervrendszert érintő anatómiai rendellenességet és változó mértékű értelmi fogyatékosságot eredményezhet. Pontos felmérés nem készült arról, hogy hányan élnek jelenleg ezzel a szindrómával Magyarországon, de körülbelül ezer újszülöttből egy baba lesz Down-szindrómás, ha ezt a számot igaznak fogadjuk el, akkor hazánkban mintegy 1800-2000 gyermeket érint. Ma van a Down-szindróma világnapja, ezért a napi rovatában ma ezzel foglalkozunk azért, hogy megismerjük a betegséget és megszűnjön a körülötte kialakult homály. Megpróbálunk a legfontosabb kérdésekre választ keresni. Tartsanak velünk! Mi a Down-szindróma? Talán ez az elváltozás az egyik legismertebb genetikai rendellenesség, hiszen szinte mindannyiunk környezetében élnek olyan emberek, akik Down-szindrómások.