Hasonlóan nagy szenzáció volt az első lajhárbébi születése is, hiszen a Vadasparkban ugyan már tíz éve élnek kétujjú lajhárok, ám egészen idáig nem született új jövevény. A Vadaspark területén több tucatnyi kisdiga szaladgál és fedezi fel az új környezetet, közöttük találunk kettes és hármas ikreket is, ratjuk kívül pedig pettyes szarvasbébik, prérikutyakölykök és kis kenguruk is rácsodálkoznak a nagy világra. A látogatók és dolgozók maximális védelme érdekében a látogatás során szájmaszk viselete ajánlott, illetve a 1, 5 méteres távolság betartása kötelező. A különböző rendezvények és a látványetetések, valamint a külső kitelepülések határozatlan ideig szünetelnek. A Szegedi Vadaspark látogatási szabályzata a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet idejére 1. Szegedi vadaspark jegyárak nemzeti. A Vadaspark a Kormány és a fenntartó Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának veszélyhelyzeti intézkedéseinek megfelelően működik és fogad látogatókat. 2. A Vadaspark területén mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést – a közös háztartásban élők kivételével – a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1, 5 méter védőtávolságot tartani; 3.
A támogatások egy kalapba kerülnek, abból azon állatok is részesülnek, amelyek kevésbé népszerűek. Egy állatot többen is örökbe fogadhatnak. Zuri, a törpe víziló 2020-ban ez idáig a legnépszerűbb az örökbe fogadók körében. Nem csoda, hiszen az idei év nagy szenzációja, hogy ismét született kis víziló a Vadasparkban. A 2019-es évben a legtöbben pápaszemes pingvineket fogadtak örökbe. A Madagaszkár rajzfilm hatására a gyűrűsfarkú makik is nagyon népszerűek. Bár állatkertekben gyakorinak számítanak, vadon az egyik legveszélyeztetettebb főemlős, pár ezer egyede él már csak vadon. A csupaszpofájú tamarint kevesebben fogadták örökbe, pedig egy természetvédelmi szempontból jelentős faj, és a Vadasparkban jó eredményeket ért el a tenyésztésében. Vannak állatok, amelyeket még nem fogadtak örökbe. Pedig sok érdekes van közöttük is, mint például a guyanai krokodilteju, melynek takarmányozása nem kis kihívást jelent. Ugyanis ők főleg puhatestűekkel, kagylókkal és csigákkal táplálkoznak. Szegedi Vadaspark , Szeged - Helyszín, megközelíthetőség, Belépő / Jegyárak, Nyitvatartás. Impozáns megjelenésük, érdekes viselkedésük és a kihívásnak tekinthető tartásuk miatt kuriózumnak számítanak az állatkertek és a terraristák körében egyaránt.
A fekete halál (más néven a Pestilence, a Nagy Mortalitás vagy a pestis) volt bubópestis járvány előforduló Afroeurázsia 1346-tól, hogy 1353. [a] Ez a leginkább halálos járvány rögzített emberi történelem, halálát okozza 75–200 millió ember Eurázsiában és Észak -Afrikában, Európában a csúcspontja 1347 és 1351 között van. [1] [2] A buborékos pestist a Yersinia pestis baktérium okozza, de okozhat szeptikus és ill. tüdőbetegségek. [3] [4] A fekete halál volt a második pestisjárvány kezdete. [5] A pestis vallási, társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokat idézett elő, amelyek mély hatással voltak az európai történelem folyamára. A fekete halál eredete vitatott. A járvány Közép -Ázsiából vagy Kelet -Ázsiából ered, de első végleges megjelenése a Krímben volt 1347 -ben. [6] A Krím -félszigetről valószínűleg a fekete patkányokon élő bolhák hordozták, amelyek genovai rabszolgahajókon utaztak, és átterjedtek a Földközi -tengeren A medence és Konstantinápolyon, Szicílián és az olasz félszigeten keresztül Afrikába, Nyugat -Ázsiába és Európa többi részébe érve.
[17] [18] Korábban a legtöbb európai nyelv a járványt a latin változatának vagy elnevezésének nevezte: magna mortalitas, lit. 'Nagy halál'. [13] A Yersinia pestis baktériummal fertőzött keleti patkánybolha ( Xenopsylla cheopis), amely sötét bélben jelenik meg. Ennek a bolhának az előbélét ( proventriculus) egy Y. pestis biofilm blokkolja; amikor a bolha hírcsatornák nem fertőzött gazda Y. pestis van regurgitated a sebbe, ami fertőzést. A csontvázak a tömegsírban 1720 és 1721 között Martigues -ban, a dél -franciaországi Marseille közelében molekuláris bizonyítékokat szolgáltattak a buborékpestisért felelős Yersinia pestis orientalis törzséről. A buborékos pestis második világjárványa 1347 -től, a fekete halál kezdetétől, 1750 -ig volt aktív Európában. A pestis terjedése Nyugat -Eurázsiában, 1346–1353. Inguinalis bubo a bubónikus pestissel fertőzött személy felső combján. Duzzadt nyirokcsomók ( lágyéki nyirokcsomók) gyakran előfordulnak a nyak, a hónalj és az ágyék ( lágyéki) régiókat a pestis áldozatainak.
A kór az elmúlt húsz év során világszerte száz-kétszáz halálos áldozatot követelt. Ma olyan országokban - elsősorban afrikaiakban - tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle - állítja a Liverpooli Egyetem Michael Begon ökológus által vezetett kutatócsoportja. A pestis, amely hajdanán a kétharmadára apasztotta a középkori Európa népességét, ismét öl, ami felett nem hunyhatunk szemet - figyelmeztetnek a brit tudósok. A Yersinia pestisbaktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. "Noha a megbetegedések aránya manapság meglehetősen alacsony, hiba volna figyelmen kívül hagyni a bubópestis fenyegetését a mai emberiségre, mivel a kórokozó természeténél fogva alkalmazkodó, gyorsan terjed, a betegség gyors lefolyású és kezeletlenül most is halálos" - írták a Public Library of Science PloS Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A rágcsálók gyakorlatilag kiirthatatlanok, a világon bárhová eljutnak, így folyamatos veszélyt jelentenek.