Piacra mentek, közösen énekeltek, vendégül látták az unokákat. Minden reggel egy telefonhívással kezdték a napot. Egymást hívták, csak hogy hallhassák a szeretett testvér hangját. Korábbi nyilatkozataikból kitűnik, az ikrek legnagyobb büszkesége, hogy szerető családban nőhettek fel és élhettek egészen életük végéig. "Úgy neveltük a gyerekeket, hogy ők is összetartóak legyenek" – mondták az ikrekre jellemző nagy összhangban. Nem beszéltek mellé, az általunk megkérdezett ismerősök is azt mondták: Edit és Teréz a végsőkig összetartottak, soha egy rossz szó nem hagyta el szájukat a másikkal kapcsolatban. Együtt jöttek, s majdnem együtt is mentek. Magyarország legidősebb embere. (Ez is érdekelheti: Misztikus kötelékről számoltak be a magyar ikerpárok) ikrek házasság Blikk extra testvérek halál
Egyikünk ezért tavasszal ment férjhez, a másikunk meg ősszel" – nyilatkozták a tévének szinkronban. Mintha csak összebeszéltek volna, de nem erről volt szó. Pontosan tudták, mire gondol a másik. A KÖD jelenti közösségi oldal szerint a lányok apja a vasútnál volt fűtő, majd a malomban lett portás. A lányok is ott dolgoztak egy ideig és búzát forgattak, szellőztettek. Ott ismerték meg leendő férjeiket a két Ladányi testvért. Fekete menyasszonyi ruhában mondták ki a boldogító igent 1945-ben, a háború után kialakult szokások miatt. Mindketten fekete menyasszonyi ruhát viseltek esküvőjükön /Fotó: Ceglédi Panoráma A háborús évek után Teri néni az Utasellátótól, Edit néni a postától ment nyugdíjba. Családjuk a hosszú évek során egyre csak gyarapodott: négy gyermek, hét unoka és tizenegy dédunoka gyászolja most őket. A legidősebb fa Magyarországon és a világon. - Mosthallottam.hu. A család két olyan fáradhatatlan lelke ment el, akik hiába taposták már lassan 100. életévüket, szemüveg nélkül horgoltak, aktívan főztek. Ameddig csak tehették, mindent együtt csináltak.
Nemzetközi kupát azonban nyert a Vasassal: 1956-ban és 1957-ben is tagja volt a Közép-európai Kupát (KK) megnyerő együttesnek. A magyar válogatottban kétszer lépett pályára: 1955-ben Svájc és Svédország ellen is a győztes nemzeti csapat tagja volt. Játékos-pályafutását 1963-ban fejezte be, ezt követően mellékállásban edzőként is dolgozott, Illovszky Rudolf segítője volt a Vasasnál, amellyel 1977-ben bajnoki címet nyert – a klub legutóbbi bajnoki aranyérmét. Dolgozott még edzőként a Csepel Autónál, az ÉGSZÖV MEDOSZ-nál és Szigetszentmiklóson. A Vasas felidézi, hogy az elmúlt évtizedekben is folyamatosan a Vasast szolgálta: Markovits László elnök 2013-ban tiszteletbeli, később örökös tiszteletbeli elnöknek kérte fel. 2012-ben Papp László Budapest Sportdíjat kapott, 2021-ben pedig a Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíját. Raduly Józsefet a Vasas saját halottjának tekinti. (Borítókép: Raduly József 2019. július 5-én. A legidősebb magyar 2020. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
2021-05-05 Kilencvennégy éve született a magyar futball- és Vasas-legenda, Raduly József. A Puskás Intézet fotóival, tárgyaival ma Őt köszöntjük a születésnapján. Raduly József 1927. május 6-án született Budapesten. Gyerekként a Kőbányai TC-nél, majd a Fűszértben focizott. Felnőtt pályafutását a Gamma FC-nél kezdte el, ám a második világháború miatt 1944 végétől katonai szolgálatra hívták be. Harcokban nem vett részt. Rövid amerikai fogság után hazatérhetett volna, azonban 1945 tavaszán szovjet hadifogságba esett és a GULAG-ot is megjárva, csupán 1951-ben szabadulhatott. A futball lassan ismét az élete részévé vált. Kisebb csapatok edzéseit látogatta, majd 1952 februárjától a Baróti Lajos edzette Postáshoz került. 1953-tól Baróti átvitte magával a Vasashoz, ahol 1962-ig játszott, ezalatt 133-szor lépett pályára és 21 gólt szerzett. Meghalt a legidősebb magyar huszár | Magyar Hang | A túlélő magazin. Tagja volt az angyalföldiek első Magyar Népköztársasági Kupa-győztes alakulatának (1955), az első bajnokcsapatának (1957 tavasz), majd kétszer is elnyerte a csapattal a Közép-Európa Kupát (1956, 1957).
Meghalt két fertőzött, így a koronavírussal összefüggő halálesetek száma 534-re nőtt idehaza. 2190-en viszont már meggyógyultak, az aktív fertőzöttek száma 1207-re csökkent. A betegek 41 százaléka budapesti, 59 százaléka vidéki. 414 koronás beteget még kórházban ápolnak, 24-en vannak lélegeztetőgépen, mint tegnap. Elhunyt a legidősebb magyar válogatott labdarúgó - Infostart.hu. Müller aztán arról beszélt, hogy kedvező tendenciát lát az idősotthonokban. A koronavírussal érintett idősotthonok száma az országban 33, és ez jó ideje nem emelkedik, a betegek pedig gyógyulnak. Mint mondta, az 5991 idősotthonban ápolt főből az egész járvány alatt 899-en kapták el a vírust, 468-an pedig már felgyógyultak belőle. Az országos tisztifőorvos kiemelte, hogy a járványhelyzet kedvező hazai alakulása ellenére a betegség még mindig itt van velünk, és a világ számos részén sokkal rosszabb a helyzet. Fel is sorolt néhány globális adatot a fertőzöttek számáról, ezzel is csak azt igyekezett aláhúzni, hogy nekünk sem kéne könnyelműnek lennünk, bármennyire is javul a helyzet itthon.
Alaptörvény-ellenes a vízgazdálkodási törvény módosítása Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. Május 8-án megalakul az új Országgyűlés A köztársasági elnök összehívta az új Országgyűlés alakuló ülését. Nőttek Áder megtakarításai Áder János köztársasági elnöknek 2017-ben az előző évhez képest több mint 6 millió forinttal nőttek a megtakarításai, amelyek összértéke szerdán nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján mintegy 65 millió forint. Áder nem írta alá a kéményseprésről szóló törvény módosítását A Kéményseprők Országos Szakszervezete közleményében üdvözölte Áder János köztársasági elnök döntését, miszerint aggályosnak tartja a napokban elfogadott kéményseprésről szóló törvény módosítását és azt megfontolásra visszaküldi az országgyűlés elé.
Róna Péterrel, a baloldal köztársaságielnök-jelöltjével kapcsolatban is a részletekben búvik meg az ördög. Azt érdemes előrebocsátani, hogy a baloldalnak a végeredmény szempontjából lényegében fölösleges államfőjelöltet állítani, hiszen a kormánytöbbség nyilván semmiképpen nem szavazná meg. Novák Katalint, saját jelöltjüket ugyanis még feles többséggel is meg lehet választani, miközben a kormányoldalnak akár kétharmada is van hozzá. Rónának semmiképpen nincs tehát esélye, ahogy Áder János megválasztásakor Majtényi László balos aspiránsnak sem volt. Ez az egész hercehurca csak arra jó, hogy a választáskor a baloldal jelöltjének is van 15 perce a parlamentben, amelyet olyan tartalmú felszólalással tölt ki, amilyennel óhajt. Kicsi az esély rá, hogy az Orbán-kormány politikáját fogja magasztalni. Addig persze lehet vele kampányolni. Például azzal, hogy mit gondol a baloldal botrányos gondolatáról, az Alaptörvény és a népszavazással felülírható alkotmány viszonyáról. Mielőtt azonban erről beszélnék, érdemes felidézni, hogyan vélekedett a Márki-Zay Péter által is támogatott Róna Péterről Király Júlia, az MNB volt alelnöke, aki a Kapitány stábjában – szintén Márki-Zay által fölkérve – gazdasági tanácsadóként szerepel.
Áder kinevezte az MNB új alelnökét Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé nevezte ki Patai Mihályt szerdán Budapesten. A számvevőszékről szóló törvényről és a tranzakciós illetékről is tárgyalt a törvényalkotási bizottság Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága módosítani javasolja az Áder János köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt. A testület rábólintott arra a gazdasági bizottsági javaslatra is, hogy ne maximálják a tranzakciós illeték mértékét a 20 ezer forint feletti átutalások esetén. Áder aláírta a munka törvénykönyve módosítását A köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát. A munka törvénykönyve módosítása ellen tiltakoznak Ádernél a szakszervezetek A munka törvénykönyvének módosítása ellen tiltakozó levelet adott át a Köztársasági Elnöki Hivatalnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szombaton Budapesten.
És ha már módosítottak, faragtak egyet az Alkotmánybíróság lehetőségein is. Az elnök magánya © Stiller Ákos Itt Sólyom László korábbi államfő is felemelte a hangját, aki szerint a módosítással az alkotmányos ellenőrzés olyan szinten sérült, hogy az már a hatalommegosztás elvének sérelmét jelentette. Azt írta, Áder vétója az egyetlen lehetőség: "A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést". Áder pedig döntött: aláír. A köztévé Híradóját megszakító beszédében részletezte, miért teszi ezt. Azzal érvelt, az Alaptörvény betűje szerint nincs mozgástere mérlegelni. A törvényeket és alkotmányos rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania, különösen fontos ez egy államfőnél – tette hozzá. "Mert ha az államfő úgy döntene, hogy megengedhető az alkotmányellenesség útjára lépni, annak csak egyetlen következménye lehetne. Amit egyikünk sem kíván. Káosz. Zűrzavar. Törvénytelenség. " Szabó Máté Dániel összességében úgy látja, Ádernek nem volt annyira meggyőző az ellensúlyszerepe, ebből következően függetlennek sem lehet nevezni.