Útközben pihenőt tartunk Chartres -ban, ahol elsétálunk a francia gótikus építészet egyik kiemelkedő alkotásához, a szinte teljes egészében eredeti állapotában fennmaradt katedrálishoz. Délután Tours-ba érkezünk és a szállás elfoglalása után sétálunk a fagerendás házakkal tűzdelt középkori városrészben, és ellátogatunk Szent Márton püspök sírja fölé épült bazilikához. Szállás: Best Western Plus Artist Hotel****. Szerettek repülővel utazni? (5534311. kérdés). október 14. péntek Reggeli, majd szabad program Tours további felfedezésére egyénileg vagy egész napos fakultatív kirándulás Chinonba és a Fontevraud-i Királyi Apátságba (80 Euró/fő, helyszínen fizetendő). Elsőként a bájos, középkori Chinonba látogatunk, mely a Vienne folyó partján, a történelmi Anjou régióban épült. A mélyen gyökerező történelem és a gazdag kultúra lépten-nyomon ránk köszön a szűk, macskaköves utcákon - ahol kávézók, boltok, galériák sorakoznak - és a meredek várfalak között, ahol II. Henrik fia, Oroszlánszívű Richárd született. Szabadidő során egyéni látogatási lehetőség a várban.
Beutazási szabályok: A beutazási feltételekről, az esetleges vízum kötelezettségekről és díjaikról információkat a Konzuli Szolgálat honlapján talál: Feltétlenül ajánlott baleset, betegség és poggyászbiztosítás megkötése! Fizetőeszköz, deviza- és vámszabályok, idegenforgalmi adó: Franciaországban az Euró (EUR) a hivatalos fizetőeszköz. Mivel Franciaország az egységes európai vámterület része, a vonatkozó vámszabályok megegyeznek az EU többi tagállamában alkalmazottakkal. Franciaország tengerentúli területei az EU részéhez tartoznak, azonban nem ÁFA-területek. 1994-ben bevezették az idegenforgalmi adót (taxe de séjour), mely az összes szállás típusra (szálloda, panzió, apartman, kemping) kivetésre került. Az idegenforgalmi adó naponta és személyenként fizetendő, melynek mértéke (0, 15 eurótól 1, 07 euróig) a szállás színvonalától függ. Utazás Franciaországba – egy hosszú hétvége Párizsban | Élő Értékek. Időeltolódás: Franciaország a GMT +1 időzónában fekszik, akárcsak Magyarország, tehát a két ország között nincs időeltolódás. (Nyáron GMT +2) Elektromos hálózat és áramellátás: Franciaországban – akárcsak hazánkban – a hálózati feszültség 220 V, a hálózati csatlakozó megegyezik a Magyarországon használttal, így nincs szükség adapterre.
A Karoling dinasztia kihalása után a Capetingek (X - XIV. század) uralkodtak és hosszú harcok árán megszilárdították a királyi hatalmat. A Capeting dinasztia kihalása (1328) után kezdődött meg a száz éves háború Angliával (1339-1453). A XVII. századra Franciaországban kialakult az abszolút monarchia, amely fénypontját XIV. Lajos uralkodása idején érte el (1643-1715), utódai azonban gyengének bizonyultak. A XVIII. századi nagy társadalmi és gazdasági változások (demográfiai robbanás, a bányászat és ipar fejlődése, a bankhálózat kialakulása, a tőkefelhalmozás és a tőkés kereskedelem és ipar kialakulása) a polgárság gazdasági megerősödéséhez vezettek. Az 1789-ben kirobbant francia forradalom eredményeként kialakult első köztársaságot Napóleon császársága váltotta fel, majd Napóleon bukása után restaurálták a királyságot, de 1870-től ismét köztársaság lett az államforma. A XIX. században Franciaország is jelentős gyarmatbirodalmat alakított ki, Nyugat-Afrikában (Francia-Afrika) és az Indokínai-félszigeten, ami a tőkefelhalmozást, a gazdaság és a kereskedelem fejlődését segítette.
Bouillabaisse: a franciák halászleve.
Minden képzési területen és szakon a hatályos jogszabályban meghatározott pontszámítási módszerekkel számítják ki a jelentkezők pontjait, az elért eredményük és teljesítményük alapján, amelyet a felvételi összpontszám fejez ki. Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), alap- és osztatlan képzés esetében kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont), gyakorlati vizsga (maximum 400 pont) valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezhetik. PTE GYTK Felvételi Portál - Felvételi követelmények. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.
A jelenleg érvényes követelményrendszert itt érhetitek el, azonban azt, hogy mi lesz pontosan a 2024-ben vizsgázók feladatlapjaiban, még pontosan nem tudjuk. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
agrár (osztatlan képzés) államtudományi, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok (osztatlan képzés és alkalmazott közgazdaságtan alapszak) jogi (osztatlan képzés) műszaki, orvos és egészségtudomány (osztatlan képzés), társadalomtudomány, természettudomány. Többletpontszámítás: A felvételi követelményként választott emelt szintű érettségiért akkor adható többletpont, ha a választott tárgyból lehet érettségi pontot számítani, és legalább 45%-os eredményű. A legalább 45%-os emelt szintű érettségi vizsgáért jár a többletpont.
TÖRTÉNELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: történelem (History) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése - végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA-) fokozat - szakképzettség: történelem alapszakos bölcsész - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Philologist in History 3. Képzési terület: bölcsészettudomány 4. Felvételi Portál - Széchenyi István Egyetem - Felvételi követelmény: emelt szintű érettségi vizsga. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit - a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék) - a szakdolgozat készítéséhez rendelt kreditérték: 4 kredit - a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit 6. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszer szerinti tanulmányi területi besorolása: 225/0222 7. Az alapképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja olyan történelem alapszakos bölcsészek képzése, akik egyetemes és magyar történelemből, a rokon és segédtudományokból, valamint a történelem alapszakhoz tartozó specializációk területén szerzett ismeretekkel rendelkeznek és képesek történelmi, illetve általános társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére.
8. 2. A képző intézmény által ajánlott specializáció a szakterület műveléséhez alkalmas, a személyes képességeket fejlesztő, az egyéni érdeklődéshez kapcsolódóan sajátos kompetenciákat eredményező elméleti és gyakorlati ismeret két típusú lehet: - a szakhoz tartozó differenciált, választható, sajátos kompetenciákat eredményező specializáció, melynek szakterületi, diszciplináris sajátosságait az intézmények saját hatáskörben határozzák meg, vagy - másik szaknak, elsősorban a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány képzési területek másik alapképzési szakjának szakterületi ismeretei. 8. Idegennyelvi követelmény Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből vagy latin nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. 8. 3. A szakmai gyakorlat követelményei A szakmai gyakorlat a szak tantervében meghatározott, a képző intézmény által ajánlott specializációhoz (levéltári, muzeológiai ismeretek) kapcsolódó tantervi egység.
- Képes az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően több stílusregiszterben, közérthetően, választékos stílusban írni és beszélni. - Képes hatékonyan kommunikálni írásban és szóban, valamint megérti a történettudományhoz kapcsolódó szakmai szövegeket. - Képes megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására. c) attitűdje - Érti és elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak. - Képviseli a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét. - Igénye van az Európán kívüli társadalmak történelmének és kultúrájának megismerésére. - Tudatosan képviseli a történettudomány és társterületei szaknyelvi és kommunikációs normáit. - A történettudomány gondolkodásmódját hitelesen közvetíti. - Mérlegeli a problémák sokoldalú módszertani megközelítésének lehetőségét. - Törekszik történeti tudásának folyamatos fejlesztésére.