A mi előadásunk többek között arról is szól, hogy hol húzódnak a színészi lét határai, az eszközei, hol nyúlunk át a magánéletbe. A Szent szörnyetegek szereplői a történetbeli magánéletükben is tovább játsszák a szerepeiket. Dér András rendezővel a Szent szörnyetegek lesz a harmadik közös munkája. Pokorny Liával, Nagy-Kálózy Eszterrel és Rudolf Péterrel érkezik a Tökéletlenek a Centrálba - Színáz.org. – Nagyon szerettem Paul Claudel Angyali üdvözlet című darabját, amellyel tíz éven át utaztunk, sok helyen játszottuk. Később a Komédiumban Ingmar Bergman Personájából készített egy adaptációt Imitáció címen, amelyben egy megnémult színésznő ápolóját alakítottam. A Szent szörnyetegek esetében Cocteau szürrealista, avantgárd látásmódja hatja át a rendezését, ami izgalmas utazást jelent nekünk, színészeknek. És reményeink szerint a nézőknek is. Szerző: Szentgyörgyi Rita
Az ő bonyolultsága közel áll hozzám, próbáltam megfejteni, megérteni. Ahogy eljátszom, talán közelebb is kerülök hozzá, kibogozom belőle, azt, ami ennyire különleges" - vélte a színésznő. Pataki Éva: Edith és Marlene Edith: Botos Éva Marlene: Nagy-Kálózy Eszter Momone: Kecskés Karina Leplée/Raymond: Marton Róbert Marcel/Theo: Nagy Dániel Viktor Zongorista: Wágner Puskás Péter Harmónikás: A gnecz Katalin/Szokolai Zoltán Díszlet: Horgas Péter Produkciós vezető: Gáspár Anna Produkciós asszisztens: Teklesz Zsuzsa Rendező munkatársa: Kis-Kádi Judit Rendezőasszisztens: Ladányi Cleo Rendező: Mészáros Márta 2015. Nagy kálózy eszter orbán. augusztus 22. (szombat) 20 óra Városmajori Szabadtéri Színpad Forrás:,
Augusztus 22-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a zenés színművet, mely Edith Piaf és Marlene Dietrich életét, barátságát tárja elénk. A darab szerzője Pataki Éva saját bevallása szerint ma már nem merne két ilyen zseniről írni. Mészáros Márta rendezésében az előadás a Nőről, a nőiességről, a két énekes-színész legendáról, valamint az őket életre keltő Botos Éváról és Nagy-Kálózy Eszterről szól. Pataki Éva szavaival az előadásról: "Különös élmény számomra, hogy bő huszonöt év után újra életre kel Budapesten az Edith és Marlene, amit Mészáros Márta biztatására írtam a Pesti színháznak, és amit ismét ő rendez. Ritkán keresnek meg – interjú Nagy-Kálózy Eszterrel | 24.hu. A darab a a prágai, a pozsonyi és a varsói bemutatók után ismét "hazatér", és megint két csodálatos színésznő lép benne színpadra. A francia Edith Piaf és a német Marlene Dietrich találkozása sorsszerű volt, a XX. század két zsenije szélsőségesen más habitust képviselt: Piaf az önpusztító szenvedély, Dietrich a végletes fegyelem és profizmus útján járt, s hogy kinek volt igaza – azt döntsék el a nézők.
Minden más, ami ehhez körítésként járul, kevéssé érdekel. Netalántán a munka után is, kikapcsolódásként színházba meg moziba jár? Nagyon sokáig ezeket a "kiruccanásokat" nem engedhettem meg magamnak, mert olyan értékesek voltak azok az esték, amiket a gyermekeimmel töltöttem ( férjével, a színész-rendező Rudolf Péterrel közös felnőtt- és kamaszkorú gyermekeik: Flóra, Olivér és Szonja – a szerk. ), hogy eszembe nem jutott, hogy elmenjek, most pedig mutatkozik egyfajta hiányérzet, miszerint egyszerűen sok mindenből kimaradtam, nagyon sok mindent nem láttam. Most már akkorák a gyerekeink, hogy akár velük, akár nélkülük, de időt szakíthatok minderre, és nekem felüdülés, amikor elmegyünk egy színházba, és látunk egy jó előadást. A gyerekei megnézik az Eszter hagyatékát? Megnézik a filmjeit? Nagy kálózy eszter orbán viktor szeretője. Biztosan. Számít önnek a véleményük? Persze, nagyon. Nagyon. S bár nem hordtam be őket naponta a színházba, azért nyilván mégiscsak ebben a "szakmai" közegben nőttek fel, másrészt ettől függetlenül mind a hármuknak közük van a művészetekhez, és igen pontosan meg tudják fogalmazni, hogy mi miért tetszik, vagy mi miért nem tetszett nekik.
Ez most mennyiben befolyásolta az önök játékát? • Rudolf Péter: Az a szakmai része, hogy a legnagyobb drámába se haljon bele lelkileg az ember, ettől ez a mesterségünk, többek között ezt tanultuk meg annak idején a főiskolán, de valójában mégis az történik. Nagyon sokat kivesz belőlünk, különösen ez a darab, amiben minden szereplőt, de még az erkélykorlátot és valamennyi kelléket is mi játszunk. Némi túlzással ez a belehalás most fizikálisan is majdnem sikerült, hiszen azért most itt mindentől függetlenül nagyon meleg volt. • Nagy-Kálózy Eszter: De érdekes módon, ebben a Rómeó és Júlia történetben, ahogy haladnak előre az események, és pontosan attól, hogy így van felépítve a dolog, egyszerűen belevonz bennünket a játékba, és egy idő után megszűnik a külvilág. Túl az Óperencián Nagy-Kálózy Eszterrel - 42. hét | MédiaKlikk. Vagyis már nem érezzük a hőséget, azt sem vettük volna észre, ha fázva léptünk volna a színpadra. Persze, kontroll mindig van, az ember mindig tudja, hogy mit csinál, de attól, hogy ez így, ilyen tempóban és ennyire kötött ritmusban zajlik és épül, el tudunk vonatkoztatni.
Nagy-Kálózy Eszter 2017 december 30. szombat, 7:01 A bulvárszínház megbecsült sztárját formálja meg Jean Cocteau Szent szörnyetegek című darabjában. Esther, a középkorú színésznő a megcsalás-szerelem-féltékenység körtáncát járja Liane, a fiatal rivális felbukkanásával, akivel késhegyre menő harcot folytat férje visszaszerzéséért. Szent szörnyetegek / Nemzeti Színház / Ács Eszter, Tóth Auguszta, Nagy-Kálózy Eszter / Fotó: Eöri Szabó Zsolt Színészileg másként kell fogalmazni egy olyan szerep esetében, amely a színházi kulisszák mögé tekint? – Igen is, meg nem is. Mindenesetre ezerszer átgondolom, hogy hogyan és mit akarok mondani önmagunkról mint színészekről, a szakmánkról. Cocteau darabja a generációs különbségekről is szól, arról, hogy jön egy új nemzedék, amelyik már más, merészebb eszközöket használ az érvényesüléshez. Esther és Florent, a férje elválaszthatatlanok, biztos alapokon áll a házasságuk, ünnepelt sztárok mindketten. Aztán egy pillanat alatt megváltozik minden, kizökken a világuk a megszokott kerékvágásból.
Máshogy is elsülhetett volna. • Nagy-Kálózy Eszter: Azt tudtuk, hogy ez egy nagyon izgalmas játék. A próbákat mi rendkívüli módon élveztük, de akármennyire érezzük mi jól magunkat valamiben, attól még nem biztos, hogy a nézőknek is tetszeni fog. Először ketten ültünk le és próbálkoztunk a megvalósítással, később kapcsolódott be Horgas Ádám, aki végül megrendezte. De az nagy rizikó volt, hogy két színész előáll egy ilyen történettel, és nagy kérdés, hogy a nézők ezzel mit fognak kezdeni? Hogy tudjuk vajon elfogadtatni? • Ráadásul ezzel a vállalással nagyon kell ismerni a darabot, nagyon kell ismerni Shakespeare-t, és nagyon kell építeni arra, hogy a közönség is ismeri. Ugyanakkor – mint valamennyi színdarab – erősen épít a nyelvre is. Ezt a darabot játszották már Dániában, Litvániában, Törökországban, igaz, ott feliratozva volt, de ember legyen a talpán, aki ezt ebben a tempóban nézve és közben olvasva követni tudja. Mi a tapasztalatuk, mennyire állt meg az idegen nyelvű közönség előtt?
Sólyom-Nagy Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti. Forrás: MTI, Színház Online, Origo
1981-től több mint két évtizeden át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó közreműködője, a Wagner-szentélyben közel 250 előadásban vett részt. A népszerű énekes olyan operafilmekben szerepelt, mint Káel Csaba Bánk bánja, Szinetár Miklós Fideliója, vagy Békés András Parasztbecsülete. Művészetét számos rádió- és több mint 30 lemezfelvétel is őrzi, többek között Liszt Krisztus és Szent Erzsébet legendája című oratóriuma, Goldmark Sába királynőjének világelső lemeze vagy Mahler Egy vándorlegény dalai ciklusa. A művész 1986 óta volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, ahol operaénekesek nemzedéke tökéletesítette tudását irányítása alatt. Munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1977-ben Érdemes Művész, 1988-ban Kiváló Művész kitüntetésben, 1998-ban Kossuth-díjban részesült. Sándor sólyom nagy. Az Opera 2007-ben választotta Örökös Tagjai és Mesterművészei sorába. Sólyom-Nagy Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti.
(Meláth Andrea, az Ének Tanszék vezetője búcsúja)
Az Operaház Örökös Tagja hetvenkilenc volt Életének nyolcvanadik évében, 2020. december 30-án elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekes, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze. A siklósi születésű művész a Zeneakadémia ének-opera szakán végzett 1966-ban Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva tanítványaként. Operaénekes és művésztanár diplomája megszerzése után az Operaház magánénekese lett, ahol Scarpia szerepében debütált Puccini Tosca című operájában, de kisebb szerepekben már főiskolásként 1964-től láthatta a közönség. A dalszínházban főként a romantikus és verista operairodalom – Wagner, Donizetti, Verdi, Puccini, Leoncavallo és Erkel – bariton szerepeiben aratott sikereket, de fellépett Monteverdi, Mozart, valamint 20. századi zeneszerzők – R. Sólyom nagy sándor. Strauss, Gershwin, Kodály, Szokolay, Balassa – műveiben is, emellett elismert oratórium- és dalénekes volt. Több mint 80 szerep eléneklése után 2009-ben vett búcsút a színpadtól. Sólyom-Nagy Sándor Nevét külföldön is jól ismerik, gyakran szerepelt Münchenben, Grazban, Bécsben, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban.
Több mint 80 szerep eléneklése után 2009-ben vett búcsút a színpadtól – tartalmazza a közlemény. Nevét külföldön is ismerik: szerepelt Münchenben, Grazban, Bécsben, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban. 1981-től több mint két évtizeden át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó közreműködője és mintegy 250 előadásban vett részt. De olyan operafilmekben is szerepelt mint Káel Csaba Bánk bánjában, Szinetár Miklós Fideliója vagy Békés András Parasztbecsülete. Solyom nagy sándor . Művészetét számos rádió- és több mint 30 lemezfelvétel is őrzi, egyebek mellett Liszt Ferenc Krisztus és Szent Erzsébet legendája című oratóriuma, Goldmark Károly Sába királynője vagy Gustav Mahler Egy vándorlegény dalai ciklusa. A művész 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként is dolgozott. Sólyom-Nagy Sándor munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1977-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész kitüntetésben, 1998-ban Kossuth-díjban részesült. A Magyar Állami Operaház 2007-ben választotta örökös tagjai és mesterművészei közé.
Több mint 80 szerep eléneklése után 2009-ben vett búcsút a színpadtól. Nevét külföldön is ismerik: szerepelt Münchenben, Grazban, Bécsben, Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban. 1981-től több mint két évtizeden át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó közreműködője, és mintegy 250 előadásban vett részt. Olyan operafilmekben is szerepelt mint Káel Csaba Bánk bánja, Szinetár Miklós Fideliója vagy Békés András Parasztbecsülete. Meghalt Sólyom-Nagy Sándor. Művészetét számos rádió- és több mint 30 lemezfelvétel is őrzi, egyebek mellett Liszt Ferenc Krisztus és Szent Erzsébet legendája című oratóriuma, Goldmark Károly Sába királynője vagy Gustav Mahler Egy vándorlegény dalai ciklusa. A művész 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként is dolgozott. Sólyom-Nagy Sándor munkásságát 1972-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1977-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész kitüntetésben, 1998-ban Kossuth-díjban részesült. A Magyar Állami Operaház 2007-ben választotta örökös tagjai és mesterművészei közé.