2022. márc 12. 12:23 Kádár Jánosnak nem volt ellenfele - vagy mégis? Kádár jános élete képekben. / Fotó: Fortepan / Székely Tamás Kilencven fölött még a fiatal demokratákat erősítette az Országgyűlés korelnöke A magyar parlament legjeit bemutató sorozatunkban Horváth Jánosról akár három rész is szólhatna, hiszen 1945-ben ő volt az Országgyűlés legfiatalabb tagja, élete alkonyán a legidősebb, s a két mandátum elnyerése között 51 esztendő telt el, ami ugyancsak rekord a maga nemében. Horváth János 1921. november 7-én született, fél évszázaddal később azt mondtuk volna, jeles napon (mármint annak az évfordulóján, amikor Oroszországban a bolsevikok magukhoz ragadták a hatalmat), de mivel a kommunistáknak mindig is ádáz ellenfele volt, az ő életében a születésnapja emiatt biztos nem volt piros betűs ünnep. Horváth János volt a parlament korelnöke - és rekordere is Fotó: Ringier archív Politikai pályafutását a Kisgazdapártban (1942) és a Magyar Parasztszövetségben (1943) kezdte. 1944-ben a Szabad Élet Diákmozgalom nyomdásza lett, százezres példányban nyomtatott a nyilasok ellen, a függetlenségért kiáltó írásokat.
Nem egyértelmű, kik voltak a nevelőszülők. Kádár az Arcképvázlatban úgy emlékszik vissza, hogy Sándor bácsi volt a nevelőapja, akivel nagyon meleg, szeretettejes volt a viszonya, apjának tekintette. Huszár azonban megállapítja, hogy Bálint Sándor egy középkorú férfi volt, ágyhoz kötött, betegeskedő feleséggel, gyerek nélkül, valószínűbb, hogy a nevelőszülőséget az öccse, Bálint Imre és felesége vállalták, akik fiatalabbak voltak és három gyereket neveltek. Bögözi Kádár János – Wikipédia. Aztán a világháború miatt a család férfitagjai bevonultak, így a kisgyerek János több időt tölthetett Sándor bácsinál. Fontos, hogy ők nem a mai értelemben vett nevelőszülők voltak, nem a gyámhivatal jelölte ki őket, Csermanek Borbála fizetett a fia ellátásáért, az egyik nevelt testvér visszaemlékezése szerint havi tíz koronát, és ő fizette a tejet és a babaruhát. Évi néhány alkalommal meg is látogatta a gyermeket. Kádár idillként emlékszik vissza a Somogy megyei faluban töltött évekre, de ezt beárnyékolja, hogy idegensége, törvénytelen származása miatt nem fogadják el teljesen, már kisgyerekként sem.
1958. május végén, június elején mintegy 70 tanút hallgattak ki negyedórás váltással. Ekkor már a vádlottakat vitaminnal etették, napi háromszor mehettek sétálni a börtönudvaron, hogy a perről készült filmen - amit a Kádár melletti propaganda szolgálatába terveztek bevetni - jól mutassanak. A több tíz órányi filmanyagot azonban végül 1961-ben megsemmisítették, mindössze egy fél órás összevágott anyag maradt fenn - tette hozzá. Eörsi László történész hangsúlyozta: a Nagy Imre-per azért volt koncepciós, mert a vádlottak ellen azt hozták fel, hogy előre megfontolt szándékkal akarták megdönteni a népköztársaság hatalmát, arra már évek óta készültek, holott erről szó sem volt. Az 1956-os történések tényét a per kitervelői nem kérdőjelezték meg, csak olyan megvilágításba helyezték, hogy az Nagy Imréékre terhelő legyen - hangsúlyozta. Kádár jános elite team. Nagy Imrét 1958. június 15-én Vida Ferenc bírói tanácsa szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával, a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélte, s másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték.
A megadott felhasználhatóságtól eltérően használnád a fájlt? Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől!
(1833, Homburg vor der Höhe - 1904, Budapest) Festő. Német apjának korai halála után magyar származású anyja hazajött kisgyermekével szülőhazájába, Magyarországra. Szobrásznak készült, majd festeni tanult Marastoni Jakabnál és Weber Henriknél. 1852-ben Bécsbe ment, ahol K. Rahl tanítványa, majd munkatársa lett. Mesterével együtt számos falképet festett főúri és nagypolgári palotákban. 1864-ben részt vett a bécsi Fegyvermúzeum lépcsőházának kifestésében. Lotz Károly (1833 - 1904) - híres magyar festő, grafikus. Itthoni korai képeit az Alföld romantikája ihlette, később nagy falkép feladatokhoz jutott. 1864-ben a Vigadó lépcsőházának falfestményeivel nagy sikere volt. Ezután számos főúri, állami és egyházi megrendelést kapott. 1873-ban a Vigadó éttermének 28 medaillonját készítette. 1874-ben Than Mórral együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának festését. 1883-ban a Mintarajziskola tanára, 1896-tól pedig a második festészeti mesteriskola vezetője. A királyi palota elpusztult Habsburg-termének mennyezetét 1903-ban már betegen festette.
1874-ben Than Mórral együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának festését. 1883: Mintarajziskola tanára. 1896 -tól pedig a második festészeti mesteriskola vezetője. 1903: A királyi palota elpusztult Habsburg-termének mennyezetét már betegen festette. Korának egyik legfoglalkoztatottabb freskófestője. Az alak- és aktábrázolásban, a portréfestésben, a tájkép- és állatábrázolásban egyaránt megcsillogtatta tehetségét, készségét, képzelőerejét és mesterségbeli tudását. Merített az ókori mitológiából, a Bibliából, s ihlette a magyar paraszti táj, melyet plein air stílusban ábrázolt. A barbizoni iskola utódja és a nagybányai iskola elődje volt e téren. Egyik jeles tanítványa Stein János. Freskói a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. Időtállóbbak finom színezésű vázlatai, vonzó arcképei és mitológiai tárgyú festményei. Ezeken gyakran nevelt leányai, Ilona és Kornélia voltak modelljei. Kornéliáról festette lányaktjait is. Lotz károly festmenyek . Számos képmása és aktja a Magyar Nemzeti Galériában található.