A Nagy Zöld Fal feladata a gazdaságfejlesztés és az elvándorlás megelőzése A projekt jelentősége tehát jóval túlmutat a környezetvédelmen, egyben a helyi gazdaságot is erősíti, sőt hatásai akár Európában is érezhetők lehetnek. Nem kérdés az, hogy a több 100 milliósra duzzadó, már most is éhínségektől szenvedő népesség jelentős hányada el fog vándorolni, ha nem változik a régió helyzete. Ez pedig be is fog következni beavatkozás nélkül, hiszen a klímaváltozás miatt egészen biztosan még nehezebb lesz az élet a Száhelben. A fásítás a régió gazdaságát is megmentheti – Fotó: "Amikor nem voltak fák, a szél akadály nélkül erodálta a talajt, most viszont már jóval védettebb. A fák leveleiből komposztot készítünk, a lombok pedig hűtik a környezetet és árnyékolnak, így öntöznünk is kevesebbet kell. – nyilatkozta egy szenegáli gazda. A januárban bejelentett támogatás mögött nem nehéz észrevenni azt a szándékot, hogy élhető környezet kialakításával egyben az emberek helyben maradását is támogatni akarják.
A Nagy Zöld Fal Afrikában épül, 20 ország vesz részt az előremutató és nemes, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezésben. Ez egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta hatásokat, és hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét. Az élő fal ötlete először az 1970-es években vetődött fel Afrikában. Azóta ennek érdekében több 10 millió fát ültettek el, főleg lakott városokban és gazdaságoknál. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést élesztette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben aztán az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezéshez akkor 11 ország csatlakozott (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg pedig már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben, írja az MNN cikkére hivatkozva a A Nagy Zöld Fal az elsivatagosodott területeket töltené meg újra élettel és vízzel Az érintett terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (más néven éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagjának, a Szaharának a déli részén található.
Pedig a Száhel egyes vidékein már régen is ismertek voltak olyan megoldások, melyek elősegítették a talajok regenerálódását. Helyi módszerek és érdekelté tett helyiek Ilyen például a Burkina Fasoban tradicionálisan használt, és az elmúlt években több környékbeli országban elterjesztett módszer, a Zaï. A technika lényege, hogy 20-30 cm hosszú és közel egy méter mély gödröket ásnak, amelyben egyrészt koncentrálódik a nedvesség, másrészt komposzt kerül bele, ennek eredményeképp pedig a talaj termékenysége és nedvességtartalma látványosan megnő. A Zaï a burkinai gazdák számára lehetővé tette, hogy növeljék jövedelmüket és megerősítsék az ország élelmiszerbiztonságát. A nomád állattartókat is be kell vonni a projektbe, hogy az fenntartható legyen A Nagy Zöld Fal program eddigi kudarcai kiválóan mutatják, hogy általában mennyire hatékonytalanok azok a segélyezési projektek, melyeket a helyiek bevonása nélkül hoznak létre. Ahogy egy szakértő megjegyzi, a helyiek jelentős része nomád pásztorkodásból él, nekik pedig elemi érdekük, hogy legeltetni tudják az állataikat.
A Nagy Zöld Fal projektre megítélt támogatások azonban új reményt hozhatnak a térség fejlődésében. Az összefogás története Afrika álma a Nagy Zöld Falról az 1970-es évekig nyúlik vissza, mert az egykor zöldellő régió, amely generációk óta milliók számára biztosított megélhetést, egyre szárazabbá és kopárabbá vált az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a fenntarthatatlan földgazdálkodási gyakorlatok együttes hatása miatt. Az évek során ez súlyos táplálék- és vízhiányt, a csökkenő természeti erőforrások miatt ismétlődő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszerű migrációt váltott ki. Az egyre nehezebb körülmények között a közösségek vezetői és a politikusok egyaránt hosszú távú megoldást kezdtek keresni. Végül 2007-ben a régió országai közül 11 létrehozta a Nagy Zöld Fal projektet, amelyhez mára több mint 20 ország csatlakozott. A lokális együttműködés fontossága A most megítélt támogatás segítségével tovább folytatódhat a projekt, amely illeszkedik az ENSZ 2030-ig ütemezett globális menetrendjéhez.
A One Planet Summit klímacsúcson több mint 14 milliárd dolláros támogatást szavaztak meg a 11 afrikai ország részvételével zajló programnak. Amennyiben sikerül befejezni a szárazságtűrő növényekből – többek közt akáciafélékből, gyümölcsfákból és zöldségfélékből – kialakított "zöld falat", ez közel 8000 km-es hosszával és átlagosan 15 km-es szélességével a világ legnagyobb, ember alkotta "építménye" lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosától) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosáig) fog húzódni. A "Remény fala" megoldást jelenthet a szegénység, az éhezés és a migráció problémájára, legalábbis jelentősen hozzájárulhat ezek mérséklődéséhez. A biodiverzitás megóvása mellett új munkahelyeket teremt, növeli a Szaharától délre eső térségben a gazdasági lehetőségeket, és fenntartható fejlődési pályára állíthatja a világ egyik legszegényebb régióját. A projekt megvalósításához olyan országok összefogására van szükség, amelyek között sok konfliktus volt, háború dúlt. Ez a projekt remélhetőleg a békét is elősegíti a térségben.
A szakember szerint a projekt sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy a fal létrehozásakor a megfelelő fafajokat válasszák ki. Hasonló faültetési kísérletek korábban éppen a miatt hiúsultak meg, mert idegen fafajokat ültettek, amelyeket a kíméletlen sivatag gyorsan kipusztított. A sivatag terjeszkedését meggátoló fal ötletét először Olusegun Obasanjo nigériai elnök szorgalmazta 2005-ben, amit két évvel később az Afrikai Unió is elfogadott. Mind a 11 érintett ország, amely elfogadta a tervet, elkötelezte magát, hogy anyagilag támogatja a projektet. A kezdeti lelkesedés azonban hamar megtorpant. A szükséges 7000 kilométer hosszú fasorból ez idáig néhány, mindössze 525 kilométer összhosszúságú szakasz valósult meg, valamennyi Szenegál területén. Koppenhágában Wade hangsúlyozta, hogy a fal ügyét prioritásként kezelik, és már felkérte a projektben dolgozó tudósokat, hogy olyan szívós fajokat válasszanak ki, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek átvészelni a szárazságot. "Az elnök egy dologhoz ragaszkodott: a munkát azonnal el kell kezdeni.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette: köszönhetően az itt gazdálkodók szorgalmának és munkájának, a bácskai térség mindig is az ország egyik legnagyobb éléskamrája volt. Megélhetésük, és a bajai Sugo Food Kft. -nél dolgozó több mint 100 munkavállaló és családja szempontjából is fontos volt, hogy ez az élelmiszeripari vállalkozás talpra álljon és megerősödjön. A vállalat tájékoztatása szerint, a Sugo Food Kft. elődje 1966-ban kezdte meg működését az állami tulajdonú "Mirelit" egyik gyáregységeként. A vállalat több tulajdonosváltáson is átesett, legutóbb 2019-ben. Belga és magyar milliárdokból fejlesztik Baján a lisztériás botrányban érintett üzemet - Magro.hu. A belga érdekeltségű Greenyard vállalat ugyanis 2019-ig Greenyard Frozen Hungary Kft. néven üzemeltette a céget. A tulajdonosváltás hátterében a 2018-ban kirobbant európai lisztéria-botrány állt. A Roger & Roger 2019 májusában vásárolta meg az akkor éppen bezárás előtt álló bajai üzemet. A Roger & Roger egy snack-gyártó vállalat, amely 1999-ben alakult.
Hosszútávú stratégiaként a Sugo Food Kft. tulajdonosa, a belga Roger & Roger csoport a 2020 és 2024 közötti időszakban egy 16 millió 500 ezer euró értékű, háromelemű beruházás során új tortilla chips gyártó-csomagoló üzemet, zöldség fagyasztósor- és fagyasztott termék-portfólióbővítést, valamint új fagyasztó raktárépületet valósít meg bajai székhelyén. A fejlesztés első fázisa, a 6 millió euróból kialakított és 50 új munkahelyet teremtő tortilla chips gyártóüzem februárban kezdi meg a működését. Eladja a Greenyard a bajai hűtőházát. Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kifejtette: köszönhetően az itt gazdálkodók szorgalmának és munkájának, a bácskai térség mindig is az ország egyik legnagyobb éléskamrája volt. Megélhetésük, és a bajai Sugo Food Kft. -nél dolgozó több mint 100 munkavállaló és családja szempontjából is fontos volt, hogy ez az élelmiszeripari vállalkozás talpra álljon és megerősödjön. A vállalat tájékoztatása szerint, a Sugo Food Kft.
A csoport tíz gyára egyébként évente összesen 450 ezer tonna fagyasztott élelmiszert állít elő. A G7 rögtönzött piaci körképe alapján a magyar boltok többsége egy hónap alatt nagyjából túljutott a bajai üzem problémáin. Vannak olyan láncok, amelyek eleve nem is kaptak árut Bajáról, mások kénytelenek voltak alternatív beszerzési forrásokhoz fordulni, tapasztalataink szerint több-kevesebb sikerrel. Mivel az árukra általában éves keretszerződéseket kötnek, és a gyártókapacitások le vannak kötve, év közben nem könnyű egy nagy piaci szereplő kiesését kezelni. Különösen akkor, ha az árut például egy boltlánc saját márkás csomagolásában szeretnék a polcokon látni. A piacvezető Tesco azt mondta a lapnak, hogy a Greenyard cégcsoport más európai üzemeiben is gyártanak neki sajátmárkás termékeket, és a bajai forrás kiesése után ezekből továbbra is kapnak árut. Az Aldi bízik benne, hogy néhány héten belül zökkenőmentes lesz az ellátás. A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát.
szijjártó péter / galériával 2021. 01. 11. 13:04 A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó Sugo Food Kft. 5, 4 milliárd forintból valósít meg fejlesztést bajai székhelyén. A fejlesztéshez a magyar kormány 1, 7 milliárd forint támogatást biztosít – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Baján. A kiskunhalasi Merkbau Zrt. 580 millió forintos fejlesztéséhez a kormány 287 millió forintos támogatást nyújtott. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó Sugo Food Kft. 5, 4 milliárd forintból háromelemű beruházást, első ütemben új tortilla chips gyártóüzemet valósít meg bajai székhelyén. A fejlesztéshez a magyar kormány 1, 7 milliárd forint támogatást biztosít – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Baján. Szijjártó Péter elmondta: az élelmiszeripar remekül helytállt a világjárvány idején. A magyar élelmiszeriparban működő vállalatoknak és dolgozóiknak köszönhetően Magyarországon semmilyen ellátási probléma nem adódott, sőt a tavalyi év első 10 hónapjában további 8 százalékkal tudott növekedni az ágazat teljesítménye, és ma már 147 ezer embernek biztosítanak megélhetést az élelmiszeripari vállalkozások – fogalmazott a miniszter.
A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát. Ilyen volt például a Spar, amely különösen szerencsésen úszta meg a lisztériabotrányt, hiszen amint közölte velünk, eleve nem is állt szerződésben a Greenyarddal. Az egyébként kiválóan teljesítő diszkont láncok (Aldi, Lidl és Penny Market) üzleti modelljére viszont pont az jellemző, hogy csak ésszerűen korlátozott termékkört tartanak és a saját márkás csomagolásokat helyezik előtérbe, vagyis sokkal nehezebben tudnak reagálni egy ilyen mértékű termékvisszahívásra. Hogy honnan pótolták a bajai kiesést az üzletek, az üzleti titok. Ezt azért lehetetlen felfedni, mert a csomagoláson lévő információkból nem lehet biztosan következtetni a gyártás helyére. Ha például csak a forgalmazó neve van feltüntetve, akkor a vásárlónak esélye sincs megtudni a termék eredetét, de ha a gyártót nevesítik, akkor sincs feltétlenül könnyebb helyzetben.
Emellett a vevők számára vonzó lehetett a csemegekukorica biznisz is, mivel Magyarország a csemegekukorica-termelésben "nagyhatalomnak" számít, az előállított gyorsfagyasztott hűtőipari kukoricatermékek pedig sikeres exportcikkeknek számítanak. Bár a Roger & Roger termelése egymagában is nagyobb, mint a teljes magyar hűtőipar teljesítménye, a befektetők a bajai hűtőház megvásárlásával itteni viszonylatban jelentős kapacitásokhoz jutottak, és hazai szakértők szerint ezek fenntartására, illetve működtetésére továbbra is szükség van az iparágban. Az új tulajdonosok az akvizícióról nemrég kiadott belgiumi közleményben az üzem további fejlesztését is ígérik, de konkrétumokat nem hoztak nyilvánosságra. A lisztériaügy elmúlt év eleji kirobbanása után a bajai üzemben sorozatos vállalati és hatósági intézkedéseket hajtottak végre, amelyek nyomán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a hűtőház higiéniai állapotát már 2018 nyarán kifogástalannak minősítette, és – hatósági kontroll mellett – elkezdődhetett a próbatermelés is.