Ennek többféle oka is lehet, viszont a ténnyel tisztában lenni nagyon is érdemes. A szavazás időpontja, és a magas arányú leave szavazatok között mindenképp van összefüggés. Feltehető, hogy 2016-ban, vagy annak környékén az Unió nem volt annyira népszerű. Ennek az egyik magyarázó oka lehet a migrációs válság. A migráció mértéke Uniós szinten nőtt, és a britek részesedése az Uniós migrációból szintén nőtt. Ez nem feltétlenül magyarázó ok, de a kampányok során megjelenik, így a valós migrációs adatokra mindenképp megéri pillantást vetni. Az ország gazdasági helyzete Európai viszonylatban 2000-től 2016-ig vett időszakban 2016-ban volt a legrosszabb. Minden, amit a Brexitekről feltétlenül tudni kell | Kiköltöztünk #003. Ebben biztosan benne vannak a szavazás eredményei is, mert az adatok nem a január elsejei állapotokat tükrözik, így egyértelműen nem mondhatjuk, hogy a Brexittől függetlenül egy rossz év volt a britek számára a 2016-os. Viszont a relatív jóléti mutatók csökkenése már 2015-ben elkezdődött, így gazdasági okai is lehettek a szavazásnak. Ahogyan Magyarország londoni Nagykövetségének oldalán is olvashatjuk a Brexit 2020. január 31-én megtörtént, de átmeneti időszakban is megállapodtak, melynek az előzetes információk alapján 2020. december 31-én lesz vége.
(MTI) Brexit szavazás Theresa May bejelentés
Ezt abban az esetben alkalmaznák, ha a Brexit március végi időpontja után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre olyan átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről, amely önmagában feleslegessé tenné a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés felújítását az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán. Brexit szavazás időpontja megfelel. Ez a határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára a Brexit után, tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is. E határ szabad átjárhatóságának fenntartása sarkalatos jelentőségű, tekintettel arra, hogy a korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító, történelmi horderejű 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként szűnt meg a fizikai ellenőrzés. Az újbóli határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmust azonban súlyos bírálatok érik elsősorban a keményvonalas tory Brexit-tábor részéről.
Ennek alapján Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle "európai szuperállamnak". Cameron hivatalosan hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé a népszavazás június 23-ai időpontjáról szóló javaslatot, és ezzel az aktussal kezdődik a referendum előkészítésének törvényben foglalt folyamata.
Mark Spencer azonban a következő időszak menetrendjét ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a tervezet június eleji beterjesztéséhez, vitájához és szavazásához nem sikerült "a szokásos csatornákon" konszenzust teremteni. A tisztviselő közölte: a kormány a jövő héten kezdődő tavaszi szünet után, vagyis június első hetében tájékoztatja a parlamentet a továbbiakról. A Brexit-feltételrendszer jogszabályba iktatását célzó törvénytervezet - amelynek főbb pontjait Theresa May e héten már ismertette – előírja egyebek mellett, hogy a képviselők újabb népszavazás kiírásáról is dönthessenek, abban az esetben, ha a parlament ratifikálja a kilépési megállapodást. Átadja a Brexittel való további küszködés lehetőségét Theresa May - Adó Online. Egyöntetű értékelések szerint May ezzel a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt EU-párti képviselőinek támogatását igyekszik megnyerni a Brexit-megállapodáshoz. E záradékkal szemben azonban rendkívüli erejű ellenállás bontakozott ki, nem csupán a tory pártcsoport keményvonalas Brexit-táborában, de még a kabinet és a konzervatív frakció mérsékelt, a kormányfővel szövetséges tagjai körében is, akik szerint a kilépésről döntő, 2016 júniusában tartott első népszavazás eredményének kell érvényt szerezni.
A képviselő szerint az egész eljárás során csak arra törekedett a Fidesz, hogy fenntartsa a törvényesség látszatát, hiszen bár a jelölőbizottság májusban alakult, azóta egyetlen ülése, illetve akár csak informális egyeztetés sem volt, a mostani ülésről is csak pénteken délután fél ötkor kapott egy SMS-t. Márpedig nekik is lett volna jelöltjük a pozícióra, ám időhiány miatt nem lehetett vele egyeztetni és végigvinni a jelölését. Az Alkotmánybíróságra jeles jogászoknak kellene bekerülniük, nem kádertemetőként kellene funkcionáltatni – vélte. Handót kedden 10 órától hallgatja meg az igazságügyi bizottság. Az ötlet, hogy idő előtt megszűnik az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnökének megbízatása nem új terv. Ez – ahogy arról a beszámolt – legutóbb Stumpf István alkotmánybíró júliusi távozásakor merült fel komolyan. Eredetileg még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósult volna, ám akkor nem sikerült letörni Handó Tünde ellenállását és felfelé buktatni őt. Mindez amúgy meglehetősen nagy megütközést keltett az Ab-n is, ugyanakkor a kormány ezzel egy csapásra nyugalmat teremthetne az igazságszolgáltatásban, ami elemi érdeke, miután már Brüsszelben is árgus szemmel figyelik, mi folyik a magyar bíróságokon.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, alkotmánybíró-jelölt a meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Nagy Imre termébe 2019. október 29-én. – Forrás: Sóos Lajos / MTI Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke erről alkotmánybíró-jelöltként beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt múlt kedden. Meghallgatásán megtisztelőnek nevezte alkotmánybírói jelölését. Azt mondta, azért választotta a bírói hivatást, mert "egy bírónak csak két főnöke van, a törvény és a lelkiismeret", és ez az ars poetica határozta meg eddig is a munkáját. Emlékeztetett: bíróként két alkalommal is az Alkotmánybírósághoz fordult – egy kormányrendelet és egy jogegységi határozat miatt -, és mindkét esetben sikerrel terjesztette be a beadványokat. Közölte: bíróként folyamatosan figyelemmel kísérte az Alkotmánybíróság munkáját, határozatait. Handó Tünde szólt arról is, "különös kihívás", hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve, a Kúria ma már nem tekinthető a valódi bíráskodás legfőbb szervének, az Alkotmánybíróság "negyedik fórumként" működik.
Keresztes László Lóránt, az alkotmánybírókat jelölő bizottság LMP-s tagja közölte, az alkotmánybíró-választási folyamat megcsúfolásának tartják, hogy péntek délután kaptak meghívót a jelölőbizottság hétfői ülésére, és kifejtette, ennyi idő alatt nem tudtak jelöltet állítani. Vejkey Imre (KDNP) bizottsági elnök szerint a jelölős törvényes és demokratikus volt. Stumpf István megbízatása 2019 nyarán lejárt, nyilvánvaló volt, hogy a helyét be kell tölteni, az ellenzéknek számítania kellett volna rá, hogy jelöltet kell állítania. Az ülésen Handó Tünde kérdésre válaszolva azt mondta, az OBH elnökeként a törvényeknek megfelelően járt el. Keresztes László Lóránt felvetésére, egyetért-e Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével abban, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség, Handó Tünde kifejtette, az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy a magyar állam működése a hatalommegosztáson alapul. Jelezte, reméli, alkotmánybíróként kerülnek eléjük olyan ügyek, amelyekben dönthetnek a fékek és egyensúlyok kérdésében is.
A szavazást délután 17 óra előtt rendelte el Latorcai János levezető elnök, majd az eredetileg tervezett 18 óra helyett mintegy fél óra csúszással hirdettek eredményt. Handóra is és Poltra is 164 szavazat érkezett a titkos szavazáson. Handó Tündére 161 igen és 27 nem mellett 3 érvénytelen, Polt Péterre pedig 134 igen, 24 nem szavazat és 3 érvénytelen érkezett. A teremben helyet foglaló közjogi méltóságok, illetve a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP frakciói gratuláltak Handónak és Poltnak, az ellenzéki frakcióvezetők azonban nem üdvözölték az újonnan kinevezett alkotmánybírót és főügyészt. Délután jelezte az ellenzék egy része, hogy nem fog részt venni a szavazáson. Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs független képviselők napközben arra buzdítottak, hogy egységes ellenzéki ellenkezdeményezés híján az ellenzék ne asszisztáljon Handó és Polt kinevezéséhez, de a DK is sajtóközleményt adott ki arról, hogy nem asszisztál a "a jogállam totális leépítéséhez". Az Index információi szerint az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP döntött még úgy, hogy egyáltalán nem nyúl a szavazólaphoz, a Jobbik pedig részt vett ugyan a szavazáson, de nemmel szavazott Polt Péterre és Handó tündére is.
Az OBT nem csak azt rója fel Handónak, hogy ellehetetleníti felügyeleti jogának gyakorlását, de kritizálta önkényes bírói kinevezési és előléptetési gyakorlatát is. A bírák 2018-ban többször is tiltakoztak Handó szerintük törvénysértő ügyködésével szemben, válaszul az OBH elnöke bojkottálja az OBT ülését (pedig ezt még az igazságügyi tárca sem teszi), sőt a költségvetését is megpróbálta elkaszálni. A feszültség idén májusban odáig fajult, hogy az OBT a parlamenttől kérte Handó felmentését. A kormánypárti kétharmad ugyan megvédte Handót, de időközben az Európai Bíróság elé is került egy olyan ügy, amely közvetetten vizsgálhatja az OBH-elnök kinevezési gyakorlatát. Uniós civil szervezetek pedig az Európai Bizottságnál kérték Handó működésének kivizsgálását. Polt Péter kilencéves mandátuma idén decemberben jár le. december 6-án választotta legfőbb ügyésszé Poltot, aki 2000 és 2006 között egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Az elmúlt kilenc évben a főügyész ténykedése leginkább azért vert nagy visszhangot, mert a jogállam őreként szemet hunyt számos, a sajtó által feltárt, kormánypártok egyes képviselőit is érintő ügy felett, amelyek minimum felvettették bűncselekmény gyanúját, ezekről itt írtunk bővebben.