Amennyiben a jóváhagyott, a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékról a tag lemond a társaság javára, akkor a kötelezettségként előírt osztalékot elengedett kötelezettségként ki kell vezetni a könyvekből a rendkívüli bevételekkel szemben, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv. ) 86. § (3) bekezdés h) pontja értelmében. Amennyiben a kötelezettség időközben elévül, akkor az elévült kötelezettséget szintén rendkívüli bevételként kell elszámolni az elévülés időszakában. Az elengedett osztalékot, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékkal szemben lekönyvelni. Az Sztv. 86. § (4) bekezdésének c) pontja szintén lehetővé teszi, hogy a tagok által nyújtott tagi kölcsönt – amelyet a társaság anyagi fedezet hiányában nem képes visszafizetni a tagok részére a megszűnés során – a társaság elengedett kötelezettségként vezesse ki könyveiből a rendkívüli bevételekkel szemben. Az adóhatóság gyakorlatában előfordult olyan eset, hogy egy társaság a tag pótbefizetési kötelezettségének beszámításával kívánta rendezni a kötelezettséget.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A NAV honlapján olvasható közlemény a tagi kölcsön és fizetendő osztalék címén nyilvántartott kötelezettség rendezésének egyes eseteit ismerteti a végelszámolás alatt álló társaságoknál. A végelszámolási eljárás befejezéséhez a társaságoknak rendezniük kell kötelezettségeiket. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolást addig nem lehet befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Amennyiben a végelszámolás alatt álló adózónak tagi kölcsön vagy fizetendő osztalék címén nyilvántartott kötelezettsége van, az a végelszámolás zárásáig rendezhető – többek között –oly módon, hogy a tagok a társasággal szemben fennálló követelésükről lemondanak, illetve azt elengedik. Az ellenszolgáltatás nélkül történő lemondást be kell jelenteni a NAV felé ajándékozási illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül.
399/2015/4. ] A határozat rögzíti, hogy a végzését az "illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv. ) 1. §-ában, 2. § (4) bekezdésében, 3. § (2) bekezdés b) pontjában, 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 102. § (1) bekezdés d) pontjában, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 579. §-ában, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv. ) 94. §-ában, a gazdasági társaságokról szóló 2006. törvény (a továbbiakban: Gt. ) 108. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. A tagi kölcsön, mint követeléselengedés tárgya az ajándékozási illetéknek, a követelés elengedésével ugyanis a társaság vagyona gyarapodik. A felek valós akarata a végelszámolás befejezésére irányult, és a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége keletkezett. " 2. A tagi kölcsön követelés apportálása A NAV álláspontja szerint önmagában a cégbírósági változásbejegyző végzés nem teszi a tőkeemelést adójogi szempontból jogszerűvé, ha maga a tőkeemelés az Art.
Ráadásul a megoldás nem működik általánosan. Csak olyan társaságoknál van az alkalmazásának helye, amelyek veszteség okán sajáttőke-hiányosak. Továbbá a pótbefizetésről a legfőbb szerv a Ptk. előírásai szerint (pl. kft. -knél társasági szerződés alapján) dönthet. Kft. -knél a Ptk. 3:183. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét, e szerint a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére szolgáló pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetést tehát a tagok nem véglegesen bocsátják a társaság rendelkezésére, hanem csak ideiglenesen, amíg a pótbefizetés előírását kiváltó ok, a veszteséges helyzet meg nem szűnik. A pótbefizetéssel kapcsolatos, hogy az Szt. 38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál (szövetkezeteknél is) a veszteségek fedezetére a tagoktól kapott összeget, annak visszafizetéséig.
Az olyan üzlet, amely nem rendelkezik vásárlótérrel, abban az esetben tarthat nyitva, ha az üzlet üzemeltetője, illetve vezetője gondoskodik arról, hogy a sorban álló várakozók – a közös háztartásban élők kivételével – egymástól 1, 5 méteres távolságot folyamatosan tartsanak. A tervek szerint a szolgáltatások is nyithatnak majd húsvét után, amikor már eléri a beoltottak száma a 2, 5 millió, a vendéglátásban viszont minden marad úgy, ahogy eddig volt. (Forrás: Magyar Közlöny)
13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: " 13. § (1) Az e rendelet alapján kiadott külön nyitvatartási engedélyben foglaltakat megszegő Kereskedőt – az egyéb jogszabályban meghatározott szankciók mellett – a hatóság részére a jogsértő magatartás megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg bírságot szab ki.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel égészül ki: "(3) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja. " 14. § A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti országok területéről" szövegrész helyébe az "A külföldről" szöveg lép. 15. § Hatályát veszti a Korm. rendelet 4. Koronavírus-járvány: ezek az üzletek maradhatnak nyitva három után a kormány rendelete alapján - részletek - Blikk. § d) pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök Szólj hozzá!
Délelőtt jelentette be Orbán Viktor, hogy új intézkedések lépnek életbe Magyarországon, amiket mostanra kormányrendeletben is foganatosítottak. Üzletek nyitvatartas rendelet 2. Orbán Viktor délelőtt jelentette be a magyar Parlamentben, hogy a járványhelyzet szintet lép hazánkban, aminek okán a következő intézkedéseket vezeti be a kormány: Válassz személyre szabott személyi kölcsönt kalkulátorunkban! "Magyarország határait a személyforgalom előtt lezárják, csak magyarok léphetnek be az ország területére" - mondta el Orbán Viktor; a rendezvényeket általánosan betiltják ma éjféltől, sportrendezvények maximum zártkapusak lehetnek, de a kormányfő szerint inkább meg sem kellene tartani őket; a szórakozóhelyeket, mozikat bezárják, kulturális intézményeknél látogatási tilalmat vezetnek be; 15:00-ig lehetnek nyitva az éttermek, kávézók, boltok Magyarországon. Viszont a drogériák, patikák, élelmiszerboltok továbbra is normálisan nyitva lehetnek. A legfontosabb intézkedések, és más kiegészítések most megjelentek a Magyar Közlönyben, úgyhogy mátol a következő redneletek érvényesek Magyarországon.
Az üzletek és az üzletek teraszainak éjszakai kötelező zárva tartási rendjének meghatározása. A 24 és 6 óra közötti külön nyitva tartási engedély kiadása területi hatályának megállapítása. A 24 és 6 óra közötti külön nyitva tartási engedély kiadásának részletes feltételeit megállapító rendelkezések. A 24 óra és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedélyben foglaltak megszegésével összefüggő különös rendelkezés. A 24 és 6 óra közötti külön nyitvatartási engedély szüneteltetésére vonatkozó feltétel megállapítása. Hatályba léptető rendelkezés. Üzletek nyitvatartas rendelet 1. Hatályon kívül helyező rendelkezés. Hatályba léptető rendelkezés.
A koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet enyhítése érdekében megjelent a kereskedelmi és vendéglátó üzletek korlátozott nyitva tartásáról, a szórakozóhelyek bezárásáról, valamint a rendezvények betiltásáról szóló kormányrendelet. Kereskedelmi üzletek korlátozott nyitva tartása: A kereskedelmi tevékenységet folytató üzletben 15. 00 óra után 06. 00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tartózkodni tilos. Módosuló nyitvatartási idő - Csillag Center. KIVÉTELT KÉPEZNEK EZ ALÓL: az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet, az üzemanyag-töltőállomás és a dohánybolt. Vendéglátó üzletek korlátozott nyitva tartása: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) 15. 00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni. A vendéglátó üzletben 15. 00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából ésidőtartamára korlátozódóan megengedett a tartózkodás.