Vácrátóti Arborétum - látogatás a Nemzeti Botanikus Kertben Budapest északi határától alig több, mint 30 kilométerre található a csodaszép magyar település Vácrátót, ahol egész évben látogatható a természetvédelmi oltalom alatt lévő romantikus tájképi kert, mely 13000 növény fajtájával hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A községbe érve nem kell sokat keresgélni, hisz a főútvonal mellett parkoló autókról és kis büfé épületről könnyű észrevenni a kert bejáratát. A belépésért a felnőtteknek 1000, a nyugdíjasoknak 500 Forintot kell fizetni. A kert nyitvatartási ideje április 1. Vácrátóti arborétum kutya 4. – és október 31. között 8:00-18:00, az év többi időszakában 8:00-16:00 óráig. Mit lehet megnézni a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben? A bejárat mellett található Berkenyeházban a gyermekeknek mutatják be a természet értékeit és a növények világát. A kert területén keresztül szépen gondozott tanösvényeken haladva lehet felfedezni a nyitott virágágyakat és a vízfolyás melletti parkokat és a különleges növényeket.
Bár a kemény mínuszok hátráltatták kicsit a természet ébredését, az arborétum a tavasz közeledtével lassan új életre kel, amiről egyértelműen tanúskodik, hogy a téltemetők, a hóvirágok itt-ott már kezdik bontogatni szirmaikat. Ha a helyszín jelenleg nem is elérhető a nagyközönség számára, feltétlenül helye van a bakancslistán, érdemes a jövőben betervezni egy túrát ide. Busszal mindössze egy óra alatt elérhető a fővárosból akár közvetlen járattal is, de vonattal Vácig, majd onnan egy rövid buszúttal vagy kerékpárral is megközelíthető. Bámulatos élmény, ahogy átsétálsz a hídon Akár egy-egy falu vagy város közepén, egy bájos tanösvényen vagy egy idilli arborétumban is lehet olyan mesébe illő hidat találni, melyen átsétálva igazán különleges pillanatokban lehet része a kirándulónak. (Képek: Indafotó/ szalay3, Fortepan/Lencse Zoltán. Vácrátóti Arborétum - látogatás a Nemzeti Botanikus Kertben. )
Valószínűleg Géczy István referendárius, Vácrátót akkori birtokosa a 18. század végén épült magyarországi angolkertek mintájára építtette. 1846 őszén az eladósodott Géczy család a vácrátóti birtokot 300 000 pengő forintért eladta nagyszentmiklósi Nákó Sándor grófnak, majd a Nákó család 1852-ben a bécsi skót bencéseknek. A birtokot 1871-ben vásárolta meg Vigyázó Sándor gróf, aki az akkoriban Alcsúton dolgozó Jámbor Vilmos kertészt bízta meg a felújítással. Az ország legnagyobb botanikus kertje – Vácrátóti arborétum | Élő Értékek. A munkákat 1872 tavaszán kezdték el a cseh Band Henrik irányításával, aki haláláig 1913-ig volt a birtok főkertésze. Vigyázó Sándor úgy végrendelkezett, hogy ha a család fiú utód nélkül maradna, akkor a hatalmas vagyon örököse a Magyar Tudományos Akadémia legyen. Apja halálának évében, 1921-ben így rendelkezett Vigyázó Ferenc is, aki nem alapított családot és 1928-ban elhunyt. A kastélypark ekkor került a Magyar Tudományos Akadémia birtokába, de ők nem vállalkoztak a fenntartására, hanem a köteles rész fejében visszaadták Vigyázó Sándor unokájának, Bolza Mariettának.
A páratlan angolkerti környezet számos gyönyörű magyar filmnek és sorozatnak helyszínt adott. Itt forgatták többek között az 1977-ben bemutatott Abigél egyes részeit, amelyben a Matula Leánynevelő Intézet kertjévé vált a környék, és az 1973-es A palacsintás király jeleneteit is. De A Pál utcai fiúk híres füvészkerti kültéri jeleneteit is ez a csodás helyszín tette igazán emlékezetessé, melyet 1969-ben mutattak be a nézőknek. Az arborétum biztosította a hátteret az 1939-es Halálos tavasz egyes részeihez, illetve az 1980-as Psyché különleges, álomszerű felvételeihez. A 27 hektáros terület nem véletlenül lett olyan közkedvelt: a kert évtizedek óta tündérmesébe illő látvány, ideális díszlet a legszebb magyar filmekhez. Vácrátóti arboretum kutya . Jelenleg csaknem 13 ezer növényfajt vonultat fel, ezzel pedig az ország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Bár a koronavírus-járvány miatt a botanikus kert még zárva tart a látogatók előtt, az élet télen sem állt meg, a hófödte természet látványa igéző volt az elmúlt időszakban is.
Garamszegi László Zsolt, az ÖBI igazgatója már a program kezdetén eloszlatott minden olyan romantikus elképzelést, miszerint a madarak időnként saját szórakozásukból vagy a szépre való törekvésükből dalolnak. A kutya szaglászással ismerkedik és ugatással védekezik, az ember pedig szép szavakkal, gesztusokkal csábít és udvarol, valamint fegyverrel védi területét. Vácrátóti arborétum kutya karmai. A madaraknak a hangjuk a fegyverük és a csábító erejük, céljuk mindezzel pedig, mint minden más fajnak is, az önfenntartás. Bischof Péter arra világított rá, hogy ugyan a természetnek nem számít egy hang vagy dallam esztétikuma, az ember alkotta zene mégis természeti hangokból eredeztethető, és valahol mindig is a természet hangzása jelentette az etalont az emberi zenének. Véleményét szemléletes példával támasztotta alá: Szálinger Balázs, Bősze Ádám zenetörténész és Garamszegi László Zsolt a vácrátóti fesztiválon különböző madarak rendes sebességű és lelassított tempójú hangfelvételét, valamint vibrafonos átiratát játszotta le a közönségnek.
Az osztályzással könnyebben összemérhető a tanulók egymáshoz viszonyított teljesítménye. A tanárnak sokkal több munkát jelent egy valóban személyre szabott, szöveges értékelés elkészítése, mint egy jegy beírása. Ötfokú skálán nem lehet elég differenciáltan kifejezni a tanulói teljesítményt. Az osztályozás növeli az értékelés amúgy is szubjektív jellegét. Az osztályzat nem tartalmaz elegendő segítő információt a továbblépéshez. Magyar elsők / Az első magyar ejtőernyős ugrás. Ha osztályoznak, a gyerekek egy idő után nem a tudásért, hanem a jó jegyek megszerzéséért tanulnak. A szülők egy részét is csak a gyerek jegye érdekli. Az osztályozással kapcsolatos félelmek, izgalmak kiválthatnak pszichológiai túlterhelést. Hat-nyolc éves korban a tanár minősítése jelentősen befolyásolja a gyerek önképét, ezért egy rossz jegy rossz hatással lehet a diákra. Az osztályzatot gyakran használják büntetésre, fegyelmezésre. Gyakori jelenség az iskolában, hogy a rossz magatartású tanulók roaszabb jegyeket kapnak, azaz a jegy nem feltétlenül a tudást fejezi ki.
Kapcsolódó kérdések:
Ekkor mindig, még nagyon megdícsérem őket, kiemelem a teljesítményt az egész csoport vagy osztály előtt, és kap egy csillagot a neve mellé a gyermek. A saját gyerekeim pedig eldönthették, hogy hová menjünk kirándulni, vagy hogy milyen sütit süssek nekik. Érdekes módon a negatív kártyák mindig kisebbségbe kerültek, így nem kellett soha megvonnom semmit a gyerekektől. Egy pedagógus mindig tud okot találni arra, hogy megdícsérhesse, megjutalmazhassa a tanítványát, gyermekét. A cél az, hogy a gyerekek noszogatás, veszekedés és szájhúzás nélkül, örömmel végezzék a feladataikat, és ezzel mindenki életét megkönnyítsük. Fiatal pedagógusként még magam rajzoltam, színeztem, vagy ragasztottam ezeket a jutalomkártyákat. Ma már sokkal könnyebb helyzetben vagyok, hiszen jobbnál jobb web2-es alkalmazások állnak a rendelkezésemre. Az egyik ilyen kedvencem a Badgemaker. Itt különféle jelvényeket készíthetünk, nem csak jutalmazásra. Például osztálykirándulásokhoz remek lehetőség egységes jelvényt készíteni a tanítványainknak ahhoz, hogy a tömegben is könnyen megtaláljuk őket, vagy ők egymást.