A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.
A krisztusi hit elterjesztésével, a keresztény erkölcsök meghonosításával megnyitotta a keletről jött magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s államépítő munkájával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alapjait. …s a nemzet gondolatának kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen belevéste a magyar állam szuverénitásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát. " • A törvény Szent István emlékezetére augusztus 20-át minden évben ünneppé nyilvánította • A kommunizmus évtizedeiben bár augusztus 20-a ünnep volt, nem Szent István ünnepeként tartották számon • 1950-től e napon az alkotmány, illetve a népköztársaság napját ünnepelték • A rendszerváltozást követően az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította augusztus 20-át ismét állami ünneppé • Szent István tetteiről az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása is megemlékezik Forrás:
A háromnapos Szent István napi programokon gyermek és szórakoztató rendezvények, gasztroudvar, valamint remek koncertek várják az érdeklődőket. Fellép többek között a NEOTON, a BAGOSSY BROTHERS COMPANY, BERECZKI ZOLTÁN, NEMAZALÁNY, a TŰZVIRÁG TÁNCEGYÜTTES. A háromnapos programot az ISTVÁN, A KIRÁLY rockopera koncertváltozata és lézershow zárja. A belépés díjtalan. A Szent István Napok részletes programjait tartalmazó kiadványt a szervezők minden háztartásba eljuttatják.
A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az új kenyér ünnepe A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. A szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését új – szocialista – államalapításként 1949. augusztus 20-ára időzítették. Felelevenedtek a régi tradíciók A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az 1990-es első szabad választások nyomán létrejött Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23.
Amikor szentté avatták Istvánt I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. A Szent Jobb Budára kerül Mária Terézia (1740-1780) volt az, aki 1771-ben Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. Így szól a legenda A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában, és már az 1222. évi Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá.
Tisztelt Érdeklődők! Kedves leendő Diákjaink! Az elmúlt tanév után arra készülünk, hogy végre ismét megtarthatjuk népszerű nyílt napunkat 2021. november 9-én, kedden. A nyílt napra csak védettségi igazolvány bemutatása mellett lehet jönni. A közösségi tereken a maszk használata kötelező! Hangkultúra szakos hallgatóink ismét "saját produkcióként" friss bemutató filmmel készültek. Nagy sikere volt az tavalyi virtuális sétának épületünkbe, ezért az továbbra is elérhető lesz itt. A séta során megtekinthetik épületünket és benyithatnak a termeinkbe bepillantani egy-egy órába! Javasoljuk, addig nézzenek körül épületünkbe, amíg tehetik, hiszen hamarosan megkezdődik a felújítás, bővítés és egy év múlva egészen másként fogunk kinézni! A nyílt napon az alábbi programokkal várjuk leendő felvételizőinket és szüleiket: 9:00 – 10:40 – Stúdiótechnika gyakorlat 9:00 – 12:35 – Közismereti órák 13:00 – 15:00 – Zenekarok, kórusok 15:00 – 18:00 – Egyéni és csoportos órák 17:00 – Szülői értekezlet Részletes beosztás a nyílt nap óráiról
Csillagmenet, közös ünnepi megemlékezés, tűzijáték és koncertek is lesznek az elkövetkezendő négy napban. … Idén is családok és baráti társaságok töltik meg a Sárgát augusztus 20-án, azaz a Tömörkény István Üdülőtársulat egykori szabadstrandját a Maros-torkolattal szemben, ahol immár tizedjére halászléfőző versennyel ünneplik államalapításunkat. …
Ismét sikeres volt a Klubrádió őszi közönségtalálkozója. Mostantól várják a pénzbeli felajánlásokat, hogy továbbra is szólhasson ez az adó. A Klubrádiónak kétségkívül rengeteg barátja van. Kiderült ez már a korábbi években is, hiszen a hallgatók pénzbeli adományai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy még egyáltalán működni tudnak. És látható volt szombaton is az immár nyolcadik alkalommal megtartott Szörp Szóda Fesztiválon. Ez egyfajta közönség-találkozó minden ősszel és egyúttal bevezetője a túlélési gyakorlatnak. Botrányba fulladt a Klubrádió élő műsora Debrecenben. Így nevezi ugyanis Arató András, az igazgatóság elnöke azt a most indult három hetet, amikor újra várják barátaik felajánlásait. Biztos, hogy nem csak a jófajta ételek vonzzák a közönséget. Pedig ezúttal is volt főzőverseny, készült többek között pincepörkölt, babgulyás és thai leves, az utóbbit előállító csapat – Pataki Gábor főszerkesztő irányításával – szerezte meg az első helyet. Ám a résztvevők ilyenkor találkozhatnak és beszélgethetnek a népszerű műsorkészítőkkel, emellett pedig tartalmas produkciókkal is szórakoztatják az érdeklődőket.
Bejegyzés navigáció
A program mese-délutánnal indult. Immár 15 éve szeptember 30-a – Benedek Elek születésnapja - a magyar népmese napja. Ebből kiindulva elhangzott három klasszikus – a hazugságról, a szegénységről és a kapzsiságról – Galkó Balázs avatott tolmácsolásában. A Klubrádió három műsorvezetője – Dési János, Para-Kovács Imre és Szénási Sándor – pedig megírták ezek mai változatait, a nemzeti együttműködés rendszerére hangszerelve. Mindezt betetőzte Bródy János három, immár klasszikussá vált dala, vagyis minden adott volt a sikerhez. Ezúttal először adták át az Arany Zebra díjakat. Közismert, a Klubrádió logóján látható ez az állat. S hogy miért éppen ő? Erre Arató András adott lapunknak magyarázatot. "A zebra a szabadság szimbóluma. Csíkos, nem vonalas, nem lehet idomítani, nincs belőlük két egyforma". Klubrádió élő műsor tv. Ahogy egyébként a rádióban hallható munkatársakból sem. Közülük ketten vehették át az újfajta elismerést. A közönségszavazást – nem meglepő módon – Bolgár György nyerte. Megbeszéljük című műsorával immár évtizedek óta állandó kapcsolatban van a hallgatókkal, akik már igénylik is ezt a fajta megszólalási lehetőséget.