Letöltve: 2009-08-02. ^ Gardiner, Norman. Atlétika az ókori világban. Mineola, New York: Dove Publications INC. ↑ Jegyzetek az Olimpiai Múzeum 1920-as korongos bélyegein. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Letöltve: 2009-08-03. ^ Waldo E. Sweet, Erich Segal (1987). Sport és kikapcsolódás az ókori Görögországban. Oxford University Press. (37. o. ). Az ókori görög olimpiák - YouTube. Letöltve: 2009-08-03. ^ Ókori olimpiai események; Öttusa. Perseus digitális könyvtár. Letöltve: 2009-08-03. ^ "Olimpiai játékok érmek, eredmények, sportok, sportolók | Medailles, Resultats, Sports et Athletes des Jeux Olympiques".. Letöltve: 2015-12-14. ^ "Ősi sportok: öttusa".. Letöltve: 2015-12-14. vteÓkori olimpiai sportok Boksz Szekérverseny Diaulos Dolichos Hoplitodromos Pankration Öttusa Stadion Birkózás Olimpiai játékok portálja
Slides: 42 Download presentation GÖRÖG ISTENEK, OLIMPIA Hellász - ókori Görögország hellének: ókori görögök Istenek Emberekhez hasonlóak, azonban az isteneik halhatatlanok, "Mindennek" van saját Istene Az Isteneik az Olümposz hegyén laknak Zeusz, a főisten, az Olümposz ura Hadész, az alvilág ura (Zeusz testvére) Az alvilág kapuját a háromfejű kutyája védi, aki mindenkit beenged, de senkit nem enged ki. Kerberusz barlangja, a bejárat Poszeidón, a tengerek ura (Zeusz testvére) Héra, Zeusz felesége A család, a házasság és a hűség istennője. Aphrodité, a szerelem és a szépség istennője Pallasz Athéné, a tudományok és a bölcsesség istennője Árész, a hadak istene Hermész, az istenek hírnöke, tolvajok és a kereskedők istene Héphaisztosz, a sánta kovács isten jóslatok Hittek a jóslatokban. Minden nagy esemény előtt elmentek a jósnőhöz. Ókori görög olimpiada. A fiúk a férfivá válásuk előtt jóslatot kértek a jövőjükről. Leghíresebb jóshely, Delphoi Delphi, Greece: A Virtual Reconstruction Ókori görög olimpiák Első ókori olimpia Kr.
a(z) 1631 eredmények "ókori olimpia" Ókori Olimpia Üss a vakondra Óvoda Általános iskola Középiskola Egyetem-Főiskola Felnőtt képzés Nyelviskola-alap Nyelviskola-közép Nyelviskola-felső 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. Megtaláltak egy eddig csak leírásokból ismert ókori görög várost : HunNews. osztály 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Történelem Testnevelés Az ókori Olimpia versenyszámai Lufi pukkasztó Olimpia Csoportosító Igaz vagy hamis Szerencsekerék sport Kvíz Szókereső olimpia Ókori Párosító Ki kicsoda? ókori HELLÁSZ Olimpia kvíz Játékos kvíz Ókori Hellász Történelem
Egy másik történet szerint Iphitosz éliszi király elment Delphoiba Püthiához, és megkérdezte a papnőt, hogyan menthetné meg népét a háborúktól. A jósnő az felelte, rendezzen játékokat az istenek tiszteletére. Ő megfogadta a tanácsot, és olümpiának nevezte el az eseményt. Egy szintén népszerű változat Héraklészt nevezi meg alapítóként. Állítólag a játékok megrendezésével ünnepelte meg, hogy legyőzte Augeiasz éliszi királyt. Aztán elrendelte, hogy négyévente ismételjék meg az eseményt. A görög hagyomány szerint a spártai törvényhozó Lükurgosz és a már említett Iphitosz éliszi király egyezményének eredménye az olümpia. Megállapodtak abban, hogy Olümpia szent hely, fegyveresen senki nem léphet be oda. A versenyek idején pedig teljes békének kell uralkodnia egész Hellászban. A helyszín tehát Olümpia volt, itt állt Zeusz temploma is. Ókori olimpiai öttusa - gaz.wiki. A játékok kezdetben csak egyetlen számból álltak, a stadionfutásból, később fokozatosan bővült a program. Az olümpiákat megelőzte egy 30 napos felkészülési időszak ott, a helyszínen.
Az előbbit tartották a legsokoldalúbbnak, az utóbbiról pedig az adott olümpiádot nevezték el. A római hódítás sem vetett véget az olümpiai játékoknak. Eleinte még arra is törekedtek, hogy a játékokat áthelyezzék Rómába, ez azonban nem valósult meg. A római társadalom hedonista volt, az élvezetek voltak fontosak számukra. A sport viszont fárasztó, ezért csak nézni szerették, így az olümpiákon is jellemzően katonák vettek részt. Viszont olyan jelentős esemény volt az olümpia, hogy a Római Birodalom idején is fennmaradt, a császárság korára viszont erősen korrumpálódott. Legjellemzőbb példa erre az az olümpia, amelyen Néró császár minden versenyszámot megnyert. Mellékes körülménynek számított, hogy más nem indulhatott rajta kívül. Nem tudni, mikor volt pontosan az utolsó olümpia, de a ránk maradt emlékek alapján a Kr. u. III. század végére, a IV. század elejére teszik a történészek. Ókori görög olimpia képek. Akárhogyan is, megközelítőleg 1200 éven keresztül folyamatosan zajlottak a versenyek. A hellén társadalom ilyen módon adózott a testkultúra és az ember fizikai teljesítőképessége előtt.
Ezt a fegyverszünetet Ekecheiria néven ismerték. [5] Tornatermi jelenet: gerelyt tartó sportoló; mellette gyékény, hogy megpuhítsa az ugrógödör talaját; ugrósúlyok és szivacstáska lóg a falon. Padlás vörös alakos csésze, c. Kr. 490 A távolugrás talán a legszokatlanabb a modern atlétikai változathoz képest. Egy távolugró kötőféknek nevezett súlyokat használt, hogy messzebbre lendítse magát az álló helyzetből, és ugrása valószínűleg öt különálló ugrásból állt, inkább a modern hármasugráshoz; különben az ismert ugrások távolsága (amelyek gyakran akár 50 láb is) lehetetlennek tűnnek. A gerelyt a diszkoszhoz hasonlóan hosszra dobták, de ezen kívül volt még egy második szakasza, ahol a pontosság miatt dobtak. A gerely a harci lándzsa könnyebb, hosszabb változata volt. Ókori görög olimpia sportágak. Az "ekebolon" volt a távval megnyert esemény. A "stochastikon" a pontosságon alapuló esemény volt. [6] A gerelyhajításnál bőrszíjat, úgynevezett amentumot használtak, ahelyett, hogy a sportoló magát a gerely szárát markolta volna.
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Az ókori olimpiák Fejezet: AZ ÓKORI HELLÁSZ Lecke: AZ ÓKORI OLIMPIÁK I. Az ókori olimpiák eredete - A szétszórtan élő görögöket összetartó erők közül az egyik legfontosabb az olimpia volt (a közös vallás mellett ez jelképezte legjobban Hellász kulturális egységét). - Az olimpiai helyszíne Olümpia volt (a Peloponnészoszi-félszigeten feküdt). - Az ünnepi játékokat Zeusz tiszteletére rendezték. - Vallási ünnepségek és sportversenyek is zajlottak. - Az első ókori olimpia Kr. e. 776-ban volt. - Minden negyedik évben megrendezték a játékokat, egészen Kr. u. 261-ig. - Fénykorát a Kr. 5-4. században élte. II. Az olimpiák résztvevői - Az olimpiai játékok alatt általános béke (fegyvernyugvás) volt. - Csak görög származású, szabad férfiak és fiatal fiúk vehettek részt a versenyeken. - A játékok kezdetekor a versenyzők esküt tettek a Zeusz-szobor előtt (az ókori világ csodáinak egyike volt e szobor). - A résztvevők és a versenybírók is ügyeltek a versenyek szabályosságára, tisztaságára.
Egyszer nem volt senki, ő pedig azt mondta: legalább káromkodjon egy nagyot, és akkor lesz mit gyónnia. Mert ha senki nem jön, legközelebb a pap nem jön ki. Nevetni jó, különösen ahogy elmesélte ezt nekünk. És fel is fedi azt a felfogást, ahogy a lelki tükrök készítői gondolkodnak. Valamit találjunk magunkban, ami bűn. A baj azonban éppen ez. Amikor a teológiai főiskolán megtudtam, hogy a bűn az, amikor nem az Isten akaratát tesszük meg, leesett az állam. Hát ennek meg mi köze az ilyen lelki tükrökhöz? Éreztem, hogy valami nem stimmel, de csak most jöttem rá, mi az. Részletes lelki tükör. Képzeljünk el egy embert, aki misére jár, rendszeresen gyón, aztán egyszer csak elkezdi hirdetni a nagy figyelmeztetést. Lelki tükör szerint minden rendben van, csak éppen hátat fordított az egyház tanításainak. Vagy egy lelki tükör szerint élő pap, aki fontosabbnak tartja saját karrierjét, mint azt, hogy tisztességesen bánjon az embereivel. Egy lelki tükör általában nem fogja tükrözni ezeket a komoly emberi gyarlóságokat. Sőt, inkább azt az érzést kelti a használójában, hogy minden rendben van.
Jézus legfőbb parancsát figyelembe véve a legnagyobb bűn a szeretetlenség: "amikor nem jól vagy nem jót szeretünk". "Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, minden erődből és teljes elmédből; felebarátodat pedig, mint önmagadat. " (Lk 10. 27) Papp Miklós atya összeállított egy lelki tükröt, ami segítség lehet a gyónásra való készületben, ugyanakkor a kérdések, melyeket összegyűjtött, mindnyájunk számára segítség lehet a bűnvalláshoz, bűnbánathoz. Ez nem egy megszokott bűnlista, emiből kiválogathatjuk, melyeket követtük el, hanem rengeteg kérdés, melyekre válaszolva rádöbbenhetünk a legapróbb vétkeinkre is, melyek téves irányba terelték szeretetünket. Néhány kérdés a gyűjteményből: Babonával vétkeztél-e? Építed vagy rombolod a hívők közösségét, szóval, tettel, mulasztással? Lelkitükör. Tudsz-e tisztelettel viszonyulni ökumenikus testvéreinkez? Ellopod-e a családtagjaid fejlődésének lehetőségeit? Házastársad felé fordítasz minőségi időt, lelki figyelmet és testi gyöngédséget? Óvod-e környezeted élővilágát, ártasz-e súlyosan szemeteléssel, környezetkárosítással?
Hitvédelem Tanítás (atyák, tanító testvérek) Téveszme, kritika, összefoglaló írások Vatikáni dokumentumok Család- és életvédelem Családvédelem Életvédelem NOHA Néznivaló Olvasnivaló Hallgatnivaló A mi mozink Imák Imáink Napi evangélium Evangelizáció Dicsőítés, liturgia Tanúságtétel Evangelizáció Kapcsolatok Programajánló A megújulásról Közösségek, szolgálatok Vatikáni státusz Linkek
Tiszta lappal szeretne indulni. Az új élethelyzet – házasság, új foglalkozás – is indíttatást jelenthet a múlttal való leszámoláshoz. Vagy az öregség, súlyos betegség, komoly operáció, olyan pillanatok, melyek az élet végének közelségét jelzik, hogy előbb-utóbb számot kell adni Istennek, meg kell állni trónusa előtt – ez is oka lehet a vágynak: szeretnék életgyónást végezni. Természetesen egy ilyen életgyónásra nagyon alaposan fel kell készülni. Néhány szempont: honnan, hova jutottam lelki síkon, értelmi vonalon, anyagiakban. Melyek az ismétlődő bűneim, amelyek rávilágítanak vérmérsékletemre, egyéniségem gyenge pontjaira? Mit hoztam létre? Lelki tükör ritkán gyónók számára - a Tízparancs alapján. Mivel szoktak vádolni, mi miatt kell újból és újból szégyenkeznem? Mit használtam, illetve ártottam közösségemnek: családomnak, településemnek, egyházközségemnek? Mit csinálnék egészen másként, mint ahogy tettem? Hol van az a pont, mikor jóra vagy rosszra eldöntöttem sorsomat, lelkemet, amit szinte lehetetlen visszaforgatni? Mikor adott a Jóisten nekem nagy esélyt, választási lehetőséget?
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
- Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerez- ni nekik? - Tisztelem-e az idősebbeket? (Iskolában, utcán stb. ) 5. Ne ölj! - Szoktam-e verekedni, durváskodni, gúnyolódni? - Másoknak fájdalmat o- kozni? (Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni? ) - Vigyázok-e egészségemre? (Kerülöm-e a dohányzást, az alkoholt? ) - Csábítottam-e mást bűnre? 6. Ne paráználkodj! - Paráználkodtam-e? - Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? - Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet? (TV, újságok, internet) - Cselekedtem-e tisztátalant - mással vagy magammal ("önkielégítés"? ) - Ha parázna gondolatom támadt, próbáltam-e lélekben Istenhez fordulni? 7. Ne lopj! - Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? (Visszaadtam-e már? ) - Vigyáztam-e magam és mások holmijára? - Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért? (Iskolában, utcán, vona- ton? ) - Nem "lopom-e" az időt? - Becsülettel végzem-e kötelességeimet? (Hittan, tanulás, munka? ) 8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen! - Hazudtam?