Az átlagnyugdíj 1. 236 euró volt Németországban 2010-ben. Ekkor nagyjából 25 millió nyugdíjas élt az országban, ami a 82 milliós lakosság nagyjából 30 százaléka. Szakszervezetek és az 1, 5 milliós tagsággal rendelkező VdK szociális érdekképviselet szerint a jelenség riasztó, és a következő években a helyzet romlására lehet számítani, ami az öregkori elszegényedés tömegessé válásához vezet. Emelkedik a német nyugdíjkorhatár, aggódnak a szakszervezetek - Privátbankár.hu. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. "Arra is alig van lehetőség, hogy 65 éves koráig dolgozzon a munkavállaló, ezért a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre nem más, mint nyugdíjcsökkentés" - mondta Annelie Buntenbach, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője. "Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig" - tette hozzá Ulrike Mascher, a VdK elnöke. Ugyanakkor vannak szakértők, akik szerint a munkaerőpiac lassan alkalmazkodik majd a változásokhoz.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. márc 8. 18:32 Az idősebb korosztálynak a jövőben nem csak a tapasztalata miatt kell tovább dolgoznia, hanem mert muszáj lesz/ Fotó: GettyImages Budapest — Brutális nyugdíjkorhatár-emelés jöhet ebben az évtizedben? A magyarországi cégvezetők túlnyomó többsége biztosra veszi, hogy 2030-ig 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt – derült ki a PwC Magyarország adótanácsadó cég legfrissebb vezérigazgatói felméréséből, amit a ismertetett. 70 évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár a magyarországi cégvezetők szerint - Blikk. Ennek megvalósulása esetén öt évvel kellene tovább dolgoznunk, jelenleg ugyanis 64 év a nyugdíjkorhatár, ami 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik. Ezzel párhuzamosan azt jósolják, hogy 80 évre nő a születéskor várható élettartalom 2035-ig, ami most a férfiak esetén 72, 5 a nőknél pedig 79 év. ( A legfrissebb hírek itt) A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatti korhatáremelésről korábban az OECD készített tanulmányt, de az is későbbre tette ennek szükségességét. A világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet 72 éves nyugdíjkorhatárt látott elkerülhetetlennek Magyarország esetében, de csak 2050-től.
Németországban januártól 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, miközben a társadalmi szervezetek szerint egyben az öregkori elszegényedés veszélye is nő. A szakszervezetek attól tartanak, hogy tömegessé válik az öregkori elszegényedés. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. Németországban az öregségi nyugdíj nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó korhatára 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki, a 67 évet így 2029-ben érik el. Aki azonban 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. Emelkedik a nyugdíjkorhatár Németországban - Infostart.hu. A korkedvezményes nyugdíj intézménye is megmarad, ez azonban szerényebb járandóságot biztosít. A legutóbbi teljes évből, 2010-ből származó adatok alapján egyre többen élnek a korkedvezmény lehetőségével - írta a Süddeutsche Zeitung. A lap beszámolója szerint tavaly csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba; összesen 674 ezren vonultak nyugállományba 2010-ben, 47, 5 százalék - csaknem 320 ezer ember - a korhatár előtt.
Jövőre, 2022. január 1-jétől ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár, addig kereken egy hónap maradt hátra. Ez azt jelenti, hogy az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Mint az régóta ismert, 2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjbavonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév. Így jutottunk el az utolsó lépcsőig: pontosan egy hónap múlva, azaz 2022. január elsején az 1957-ben vagy az azt követően születettek számára a korhatár 65 évre emelkedik. Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll. A magyar nyugdíjkorhatár 2022. január 1-jétől 65 évre emelkedik azok számára, akik 1957-ben vagy később születettek.
Ez azonban nem volt elég: a kormány minden jogszabályi eszközzel is igyekezett elérni, hogy senki ne maradjon a magánrendszerben. Akik maradnak, azoknak a béréből ugyanúgy vonják a munkáltatói nyugdíjjárulékot, ám 2010 utáni befizetéseik után nem jogosultak a nyugdíj állami részére. És mindezt egy olyan törvényben helyezték el, amelynek a "nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" nevet adták. A nyugdíjpénztárak működését is szigorították az eltelt időszakban: korlátozták működési költségeiket, felszámolást írtak elő azok számára, ahol a tagok kevesebb, mint 70 százaléka fizet tagdíjat – nem véletlen, hogy az elmúlt évekre mindössze négy ilyen pénztár maradt. Mégsem járt rosszul az a 2 százalék (nagyjából 60 ezer ember), aki nem engedett a zsarolásnak. Sőt: egy friss összesítés szerint az elmúlt hat év alatt, 2017 végére tízszázalékos infláció mellett átlagosan 70 százalékkal nőtt a megtakarításuk értéke.
Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14, 5 százalék volt, 2005-ben pedig 41, 2 százalék. A korhatár előtt nyugdíjba vonulók havi járandósága átlagosan 113 euróval marad el a 65. év betöltése után nyugdíjba vonulók járandóságától. Tíz évvel korábban 80 euró volt a különbség. Az átlagnyugdíj 1236 euró volt Németországban 2010-ben. Ekkor nagyjából 25 millió nyugdíjas élt az országban, ami a 82 milliós lakosság nagyjából 30 százaléka. Szakszervezetek és az 1, 5 milliós tagsággal rendelkező VdK szociális érdekképviselet szerint a jelenség riasztó, és a következő években a helyzet romlására lehet számítani, ami az öregkori elszegényedés tömegessé válásához vezet. A fő probléma az, hogy az idős emberek igen nehezen helyezkednek el a munkaerőpiacon, ezért kénytelenek idő előtt nyugdíjba vonulni. "Arra is alig van lehetőség, hogy 65 éves koráig dolgozzon a munkavállaló, ezért a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre nem más, mint nyugdíjcsökkentés" - mondta Annelie Buntenbach, az országos szakszervezeti szövetség (DGB) szakértője.
Az elöregedő társadalmakban (így Európa nagy részében) bevett szokás a nyugdíjkorhatárok emelése. Ezáltal enyhülnek a nyugdíjkassza terhei, hiszen az idősödő dolgozók tovább fizetnek adót, és rövidebb ideig kapnak majd nyugdíjat. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, jelenleg hány év a nyugdíjkorhatár nemzetközi viszonylatban. Az is kiderül, mire számíthatunk a következő években Magyarországon. A ingyenes szolgáltatásokat nyújtó weboldal: több, mint 30 bank és pénzügyi szolgáltató több ezer termékének objektív összehasonlítása, szakértői írások a jó és megalapozott pénzügyi döntésekért. A különböző államokban nagyon eltérő nyugdíjkorhatárokkal lehet találkozni. Léteznek szigorúbb országok, ahol már most is magas a nyugdíjkorhatár, és engedékenyebb országok is, ahol még kedvező feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni. Azonban a legtöbb európai ország osztja azt az álláspontot, hogy a következő évtizedben emelkedniük kell a korhatároknak. Az alábbi ábra megmutatja, hogy 2020-ban hogyan alakult az általános öregségi nyugdíjkorhatár a kontinens 12 különböző helyén.
Szeretné javítani a sakkját ma? Iratkozzon fel INGYENES mesterkurzusunkra itt! A legtöbben azonban egyetértenek abban, hogy nem csak egy személy találta ki a kialakított játékot, mert az túlságosan bonyolult minden szabályával és koncepciójával ahhoz, hogy egyetlen egyszerű emberi elme is létrejöjjön. Amíg Wilhelm Steinitz 1886-ban nem lett az első hivatalos sakk világbajnok, a sakkjáték folyamatosan áramlott. Ez egy olyan játék volt, amelyet nehezen tudunk felismerni, ha a mai sakkra gondolunk: az intuitív döntéshozatal uralta játéktól kezdve a sakkmotorok közötti harcig. A következő cikkben tehát fedezze fel a sakk játék különböző gyökereit, és dióhéjban tanítsa meg a sakk történetét. Egyszerű sakk játék gép ellen. Sakktörténet – híres legenda Egy ősi legenda, amelyet sok gyermek még megtalálhat matematikai könyveik a zsarnok indiai királyról, Shahramról és egy bölcs emberről szólnak a királyságában. A bölcs ember meg akarta győzni Sihrámot az országának minden lakójának fontosságáról. Tehát kitalált egy játékot, amely a királyságot képviseli magában a királyból, királynőjéből, rookokból, püspökökből, lovagokból és gyalogok, amelyek mind fontosak voltak.
A sakk története – útmutató a királyok játékának eredetéhez A sakk története – Hogyan kezdődött mindez? A sakk története 1500 év körülire vezethető vissza; India északi részén kezdődött, majd az egész ázsiai kontinensen elterjedt. A sakk a terjeszkedő iszlám arab birodalom útján jutott el Európába. A sakk szabályai számos alkalommal megváltoztak a 1880-as évek (a sakk romantikus korszaka). Az első hivatalos sakk-világbajnokságot 1886-ban rendezték meg. A 20. század forradalmasította a sakkot adatbázisok és sakkmotorok feltalálásával. Flash Chess Sakkjáték Online Ingyen, Flash Chess Sakk Jatek Online Ingyen Magyar. Ki találta ki a sakkot? A sakk története sok évre, évtizedre, sőt évszázadokra nyúlik vissza! De ki találta ki azt a játékot, amelyet mindannyian szeretünk? Mi volt ennek a híres mentális gyakorlatnak az eredete, amelyet sok millió ember játszik? A sakk világszerte ismert, számos rajongó játszik benne, de gyökerei és eredete nem világos és vitatható. Különféle legendák, történetek és egyszerű találgatások léteznek, kezdve a vitától, hogy honnan származik, és egészen a sakk kezdetéig.