A magas koleszterinszint hátterében leggyakrabban az egészségtelen táplálkozás, a stresszes és mozgásszegény életmód áll. Vajon milyen élelmiszereket ajánlott fogyasztanunk, hogy felvegyük a harcot a "rossz" koleszterinnel? 2020. 04. 15. 6:01:13 | Frissítve: 2020. 09. 20:35:45 Régebben egyszerűbb volt a képlet: ha alacsonyabb koleszterinszintet szerettünk volna elérni, a teendőnk mindössze annyi volt, hogy kerüljük a zsíros, olajos ételeket, no meg a tojást. Ma már tudjuk, hogy ezek a radikális diéták nem a várt eredményt hozzák, hiszen a tojás a kiegyensúlyozott étrend fontos része, ahogyan az egészséges olajak is. Tudvalevő az is, hogy koleszterin és koleszterin között van különbség: a HDL koleszterin a "jó fiú", az LDL pedig az úgynevezett "rossz" koleszterin. Ha étrendünk transz-zsírokban gazdag ételekből áll (például sok sült krumpliból, péksüteményekből, különféle margarinokból), akkor nem jó úton járunk: az LDL-szintünk valószínűleg magas. Ezen segítenek különböző gyógyhatású készítmények, teák, gyógyszerek, de a legtermészetesebb koleszterincsökkentő módszer, ha megválogatjuk, hogy mit eszünk, ha kerüljük a transz-zsírokat, és megfelelő élelmiszereket fogyasztunk, amilyen gyakran csak lehet.
Bár a koleszterin nélkülözhetetlen az életünkhöz, a túl magas koleszterinszint súlyos károkat okozhat, és nagyon rossz hatással lehet az egészségünkre. Az életmód megváltoztatásával, az étrendünk átalakításával azonban sokat tehetünk a koleszterinszint csökkentéséért! A szervezetünkben keringő koleszterin két forrásból származik: egy részét a testünk maga állítja elő, a többit azonban kívülről, az ételeinken keresztül visszük be. A koleszterinnek nagyon fontos szerepe van a testünk működésében, de ha túlságosan is sok van belőle, akkor ez lerakódhat az érfalakon, úgynevezett plakkokat képezhet, és ezek a plakkok később komoly problémákat okozhatnak. A plakkok ugyanis nemcsak leszűkítik a vérereket, de teljesen el is zárhatják az áramló vér útját, ennek pedig igen súlyos következményei lehetnek, akár agyvérzést vagy szívinfarktust is okozhatnak az elzáródott erek. Ha csökkenteni szeretnénk a koleszterinszintünket, elsősorban azokat az ételeinket érdemes lecserélni, melyek zsírban, pontosabban telített zsírsavakban gazdagok.
Sütéskor a receptben próbálj meg egy bögre lisztet körülbelül 25g korpával helyettesíteni a fokozott rágós állag és élvezetes nyers íz megvalósításához. Árpa – 50 grammos adagban 8g rost Sok gabonaféléhez hasonlóan az árpa a magas rosttartalmú ételek nélkülözhetetlen eleme. Rendkívül sokoldalú, rá lehet szórni az omlós fedőrétegre, bele lehet keverni a tésztakeverékbe és tésztába, egy kanálnyi adagot tehetünk levesekbe és pörköltökbe, illetve vízben vagy alaplében való forralás után a rizshez hasonlóan fogyaszthatjuk. Tökéletes saláta hozzávaló, jól mutat a tányéron és elég szilárd ahhoz, hogy ne oldódjon fel a salátaöntetben. Chiamag – 25 grammos adagban 8, 5g rost A chiamagot nem kerülheted el, ha magas rosttartalmú ételeket keresel. Sohasem volt ilyen olcsó, és bár a kedvező egészségügyi hatásainak teljes skálája vitatott, kétségkívül jó példája a magas rosttartalmú ételnek: 100 gramm 34g rostot tartalmaz. A chiamag különböző minőségben kapható szupermarketekben, bioboltokban és nagykereskedőknél.
Egészségesebb-e a megbízható forrásból származó disznózsír, libazsír, mint a napraforgóolaj vagy az olívaolaj? Miben süssük a karácsonyi menüt? Mért nem egészséges a disznótoros, és melyek az igazán koleszterinbomba ételek? "Először is ne süssük a karácsonyi menüt, hanem használjunk egyéb, korszerűbb konyhatechnológiai eljárást" - tanácsolja dr. Martos Éva, az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. "Sütéskor ugyanis a hús akár a zsiradék 30 százalékát is magába szívja". Egy gramm zsír pedig 9, 3 kcal (38, 94 kJ) energiabevitelt jelent. A zsíradékban való sütésnél egészségesebb megoldás lehet például az ételek párolása, fóliában való sütése vagy például a római tál. A baromfizsírok sem egészségesek "Akármilyen megbízható forrásból is származik az a sertészsír, a növényi olajok egészségesebbek. A növényi olajok még a sertészsírnál kedvezőbbnek tartott mangalicazsírnál is egészségesebbek" - mondja dr. Martos Éva. Mind az állati eredetű zsírokban, mind a növényi olajokban találhatók telített és telítetlen zsírsavak is.
A múlt héten meghallgattam egy előadást az impresszionizmusról. Ez része egy ingyenesen látogatható előadássorozatnak, amit a Magyar Nemzeti Galéria szervezett a még két hétig tartó "MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI" kiállítás apropójából. Az előadó, dr. Bellák Gábor, arra a kérdésre szeretett volna válaszolni, hogy létezik-e magyar impresszionizmus. Ferenczy Károly – Wikiforrás. Az előadás az irányzat fő stílusjegyeinek az ismertetésével kezdődött, anélkül viszont, hogy túlzottan belement volna a részletekbe, ugyanis ez a következő rész témája. Természetesen Claude Monet neve már mindjárt az elején felmerült, és egészen végig velünk is maradt az impresszionizmus szülőatyjának a szelleme: az ő festményei adták az előadás vezérfonalát és az abszolút viszonyítási alapot. Még mielőtt magával az impresszionizumussal foglalkoztunk volna, megnéztük, kik voltak az előfutárok mind a külföldi festészetben, mind a magyarban. Bellák Gábor egy nagyon lényeges dologra hívta fel a figyelmünket: impresszionisztikus elemek már az előző korszakokban is felfedezhetők a festészetben, akár a témákat, akár a technikát vesszük figyelembe.
Fordulatot jelentett a 19. század végi magyar festészetben a nagybányai művésztelep megalapítása. A meg nem értett Szinyei Merse Pált leszámítva a festőiskola képviselte a magyar kultúrában a Franciaországban kialakult impresszionista irányzatot. Az eredetileg egy Leroy nevű újságíró által gúnynévként használt impresszionizmus a nagybányaiak révén terjedt el Magyarországon. Portrénkban a nagybányai művésztelep egyik jelentős személyiségét, a 105 éve, 1917 tavaszán elhunyt Ferenczy Károlyt mutatjuk be. Írta: Paár Ádám Ahogyan Franciaországban, úgy Magyarországon a középosztály eredetileg értetlenül állt a pillanatnyiság illúzióját megragadni kívánó festők munkássága előtt. Lassan érlelődött az a folyamat, hogy az impresszionizmus elfogadást nyert a magyar közönségben. Magyar impresszionista festo.com. Az elnevezésért egy Leroy nevű gúnyolódó újságíróé az érdem, aki ne is sejtette, milyen jót tesz a fiatal művészeknek. A 19. század végét még a historizáló festészet jellemezte Magyarországon, Székely Bertalan és Benczúr Gyula munkássága.
Egész pontosan úgy fogalmazott, hogy az impresszionizmus, mint alkotói módszer már korábban is létezett. Például, a barokk festők is dolgoztak a szabadban, igaz ott csak vázlatokat készítettek, amelyeket azután műtermi környezetben véglegesítettek. Leginkább talán a tájfestészetben bukkantak fel impresszionisztikus elemek azelőtt, hogy maga az irányzat megszületett volna. Ilyenek például John Constable, angol romantikus festő képei, különös tekintettel a felhőtanulmányai, vagy idehaza Barabás Miklós, illetve Markó tájai. John Constable: Felhőtanulmány, 1821, Yale Center for British Art Barabás Miklós: Lago Maggiore, 1834, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Ha megnézzük Tölgyessy Artúr Dieppe-i tengerpart c. A magyar impresszionista: Ferenczy Károly emlékezete | Mandiner. festményét vagy Mészöly Géza gyönyörű balatoni képeit, akkor láthatjuk, hogy már ők is egy egészen újszerű megközelítéssel dolgoznak, friss szemmel néznek a tájra, de ezek a művek mégsem igazán impresszionista alkotások. Például Mészöly képein az ég mindig be van borulva, vagy egyenletes, vékony felhőréteg fedi, amin nem süt át a nap.
Tizenkét éves voltam, mikor először hallottam Ferenczy Károly nevét. Valaki, talán rokonom, Nagybányán járt, megismerte a művészt és előadást tartott róla: - A képeit nem értem - mondta őszintén, - egészen új, egészen különös dolgok... De ő maga végtelen kedves úr, a nemes férfi megtestesítője. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam a képeit élvezni... minek is csinál revolúciót az ilyen finom ember. A véletlen úgy akarta, hogy az első Ferenczy-kép, amellyel szemtől-szembe kerültem, a művész önarcképe legyen. Amint őszinte melegséggel vizsgálgattam a büszke fejtartású férfit, eszembe jutottak a nem is olyan régen elhangzott szavak: «végtelenül kedves úr, nemes, finom... ». Úgy véltem, hogy ezek az egyszerű megállapítások találnak, de a forradalmárt sehogy sem tudtam fölfedezni a nyugodt, kissé zárkózott vonásokban. Utóbb aztán, mikor megismertem a művész életét, képei sorát, minden alkotását, beillesztettem a külföldi és magyar festők glédájába, arra a gondolatra jutottam, hogy sohasem volt a szó közönséges értelmében revolucionista, a forradalmat csak hordozta, magyarországi apostola lett a nemes és egészen új, csak nálunk merőben ismeretlen irányzatnak.