Az első komoly kapcsolata Vágó Mártához fűzte. A jómódú polgári család leányát József Attila 1927-ben ismerte meg. Tervezték a házasságot, de Mártát egy évre külföldre küldték a szülei – ez eltávolította a szerelmeseket. Levelezésükből kiderül: Márta is hiányolta a biztos egzisztenciát. A költő a Végül című versében így írt a szakításról: "Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem. " Vágó Mártához kapcsolódik a Klárisok című vers is, amelyben szürreális elemek is szerepelnek. A vers képeiben a beszélővel szemben álló kedvesnek előbb a nyakán, majd mellén, derekán, végül "szoknyás lábán" fut végig a tekintet. József attila anyám vers les. Másfelől a látványelemek egymásra vágásával érzékelteti a kettejük közti távolságot, kapcsolatuk reménytelenségét. Szántó Judittal 1930-ban ismerkedett meg a költő. Hat évig éltek együtt, sok megpróbáltatás és nagy szegénység sújtotta őket. Egy pillanatnyi fellángolás volt a következő szerelem, amely József Attilát Marton Márta művészettörténészhez fűzte. Ahhoz azonban elég volt, hogy, megszülessen az Óda, a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse.
Mindmáig homály fedi halálának pontos okát. Egy biztos: 1937 decemberében a balatonszárszói vasútállomáson történt. Most nem messze, a vízparton áll az életét kioltó vonatot megidéző József Attila-emlékmű. Versei azonban ma is hatnak.
József Attila: Anyám - Csele Lilla Csenge (Vers mindenkinek) - YouTube
Nagyon szerette a költő az Édesanyját, annyira, hogy halála után is élőként beszél róla, élőnek gondolja. Elkezd hinni Istenben, azért mert akkor van mennyország és akkor fog még tudni találkozni Édesanyjával. József Attila verse - Anyám. Édesanyám, egyetlen, drága… Édesanyám, egyetlen, drága, te szűzesség kinyilt virága önnön fájdalmad boldogsága. Istent alkotok (szivem szenved) hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, hogy jó legyek s utánad menjek!
Anyám tyúkja (1. )
A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt. Mindössze harminckét évet élt az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
Cím: A bor mint nemzeti jelkép (gasztronómiai könyv) Szerző: Benyák Ferenc - Benyák Zoltán Lektorálta: Kiss Gy. Csaba, Majdén János Leírás: Oldalszám: 112 ISBN: 963-214-210-1 Kiadó: Hermész Kör Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: keménytáblás, papír körborítóval Kategóriák Gasztronómiai könyvek, vendéglátás, vendéglátóipari szakkönyvek, élelmiszeripari, szeszipari szakkönyvek, borászati könyvek, szakkönyvek Benyák: A bor mint nemzeti jelkép (gasztronómiai könyv)
Sokat foglalkozik vele a Péld: csúfolódóvá és lármássá tesz ( Péld 20, 1), ínségre juttat ( Péld 21, 17; 23, 19k; vö. Préd 10, 19), kivetkőztet emberi mivoltunkból (23, 29-35). A keresztyéneknek kerülniük kell a részegeskedést ( Lk 21, 34; Róm 13, 13; Ef 5, 18), különösen a gyülekezeti együttes étkezéseken visszataszító ( 1Kor 11, 21). A pogányság szokása ( 1Pt 4, 3). Különösen veszélyes a részegség a vezető embereknél. Romlásba döntik a rájuk bízottakat is ( Ézs 5, 11k; 56, 11kk; Hós 7, 5; Péld 31, 4k; Préd 10, 16-19). Bor mint jelkép city. A gyülekezet vezetője nem lehet részeges ( 1Tim 3, 3. 8; Tit 2, 3). Sőt minden keresztyén inkább tartózkodjék teljesen a bortól, ha szabadságával valakit megbotránkoztat ( Róm 14, 21). Különösen veszélyes papoknál, prófétáknál ( Ézs 28 7). Halálbüntetés terhe alatt tilos volt a papoknak bort inni, amikor bementek a kijelentés sátrába ( 3Móz 10, 9); amikor bementek a belső udvarba ( Ez 44, 21), vagyis a szolgálat végzése közben. A názírnak fogadalma egész ideje alatt nemcsak borivás volt tilos, de nem fogyaszthatott szőlőt és semmit sem, ami azzal kapcsolatos ( 4Móz 6, 3k).
Az Európai Unió szimbóluma, a 12 ötágú csillag az óralap számaival azonos pozícióban A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik. Szűk értelemben véve a szemiotikai szimbólum a szemiotikai jel egyik válfaja. A szimbólum hagyományos értelmezése ennél még szűkebb, mert előírja a képiséget, és azt, hogy a jelhez egy speciális konnotáció kapcsolódjon. A szimbólum (ógörög σύμβολον vagyis syn = össze-, együtt- és ballein = dobni) vagy jelkép egy jelentéshordozót jelöl (például szavak, tárgyak, eljárások stb. Magyar bor, borászat szakirodalom: A bor mint nemzeti jelkép - 2003. & - Jelenlegi ára: 1 690 Ft. ). Az ábrázolt objektum nincs feltétlenül jelen. Az, hogy milyen jelentés társul a jelentéshordozóhoz, függ a felhasználási területtől és a kontextustól. A szimbólum egyúttal az antropológia és a pszichoanalízis kulcsfogalma is. A vallás, mitológia vagy művészet szimbólumait általában nem lehet tisztán racionális alapokon lefordítani vagy magyarázni, mivel többletjelentést hordoznak. Míg például egy közlekedési jel jelentését a jogszabály egyértelműen meghatározza, addig a vallásos, álombeli vagy mitológiai szimbólum túllép a racionalitás síkján és a kulturális környezettől függő személyes jelentést tartalmaz a felhasználója számára.