Ma 2022 április 2, szombat és páratlan hét van. Ma nincs rendelés, a legközelebb hétfőn 08:00 - 12:00-ig várom pácienseimet! Zsivaj utcai rendelő telefonszám alapján. Levelezési cím: 1105 Bp. Zsivaj utca 2. E-mail cím: endreszabodr(kukac) Telefon: 260-49-62, 262-71-31 A megnövekedett jogsértő üzenetek miatt az oldalról küldhető üzenetek átmenetileg letiltásra kerültek! Amennyiben a fenti e-mail cím megadott, akkor normál e-mail küldése javasolt.
03. 19. 2020-03-19 12:38:29 Az Egészségügyi Világszervezet 2020. 18-án közzétett adatai alapján, jelenleg Európa országaiban a koronavírus fertőzések s... bővebben » Nagy látogatottsággal indult a Rendelési-Idő 2020-03-06 16:35:20 Tizenhétezres, napról-napra növekvő látogatószámmal indult a Rendelési-Idő, ahol a regisztrált orvosokhoz a nap 24 órájába... bővebben » Összes megtekintése
Telefonszám: +36 (56) 477-173 Orvosi rendelő
A tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyán észlelt, a Hyalomma marginatum fajhoz tartozó példány után Bács-Kiskun megyében egy szarvasmarháról gyűjtötte le gazdája a csoport egy másik, járványtani szempontból szintén fontos faja, a Hyalomma rufipes egy példányát. A két magyarországi példány nem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e. Az ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma-egyedet találnak, jelezzék azt a e-mail-címen. A kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy több hírportálon tévesen a tarka pajzsú, kutyákon gyakori Dermacentor kullancs képe jelent meg a Hyalomma helyett. A felismerésüket segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja.
Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola - Jakab Ferenc szerint - csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók Kullancsfigyelő weboldalon találhatók.
A két betegség előfordulásában látható különbségnek az is oka lehet, hogy míg korábbi felmérések szerint a kullancsencephalitis vírusa csak a kullancsok 0, 05%-ában található meg, addig a Lyme-kórt okozó baktérium a kullancsok 12%-ában előfordul. Az FSME-vírus – amelynek elnevezése németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis) a fertőzöttek egy részénél súlyos, idegrendszeri tüneteket okozhat. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor az enyhe panaszokkal átvészelt vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is: izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37, 5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be, a jelző tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek.