1) Mikor és hol született József Attila? a) 1904. Pécs b) 1905. Szolnok c) 1905. Budapest d) 1905. Szeged e) 1905. Bukarest f) 1904. Debrecen 2) Hogy hívták testvéreit? a) József Jolán, József Erika b) József Júlia, József Etelka c) József Júlia, József Erika d) József Júlia, József Erzsébet e) József Jolán, József Etelka f) József Jolán, József Erzsébet 3) Hogyan nevezték nevelőszülei? a) Pista b) Imre c) Sándor d) János e) Kálmán f) Károly 4) Hány éves koráig élt nevelőszülőknél, mit dolgozott náluk? a) 7, tanított b) 7, postás c) 6, varrt d) 7, disznópásztorkodott e) 6, utcai zenész f) 7, földművelés 5) Mikor és miben halt meg édesanyja? a) 1919. rák b) 1919. méhdaganat c) 1909. méhdaganat d) 1918. rák e) 1918. méhdaganat f) 1920. Hol és mikor született Szent József? Hol van a sírja?. rák 6) Ki lett a gyámja? a) Illyés Gyula b) Horgel Antal c) Makai Ödön (Jolán férje) d) Makai Ödön (Etelka férje) e) József Áron f) József Jolán 7) Hova került gimnáziumba? a) Szeged b) Kecskemét c) Makó d) Mezőhegyes e) Budapest f) Kiszombor 8) Hány éves korában került ki első verses kötete, illetve mi volt a címe?
"Vak éj a kéj" – korrigált kézirat Fotó: 1986-ban is csak abból lett emlékezetesebb híranyag, hogy a budapesti bölcsészhallgatók nem tudták, mikor született József Attila. "Milyen nap van ma? " – tolták a mikrofont reggel 8-kor az előadásaikra siető álmos és megszeppent egyetemisták arcába. A bágyadt "nem tudom" volt a leggyakoribb válasz, de akadt, aki tétován visszakérdezett: "csütörtök? " Persze, sokan tudták a "helyes" választ, ám ezeket zömmel kivágták az esti tévéhíradóból, ahogy azt a széles vigyorral kísért feleletet is, hogy "Márai Sándor születésnapja". Mikor született józsef attica.fr. 1988-ban Galkó Balázs emelte végül József Attila-i magasságba a költészetnapi ünnepet. Arra vállalkozott, hogy délelőtt 10-től egy álltó helyben elszavalja a költő összes versét a legendás Fiatal Művészek Klubjában. Az egyszemélyes performansz tervét a kultúrpolitikusok öncélú sportteljesítménynek ítélték, de betiltani mégsem lehetett a színészt, aki József Attila-verseket szaval. Agyonhallgatni viszont igen: az esemény semmiféle reklámot nem kaphatott.
Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. József Attila: Ajtót nyitok | Kárpátalja. [4] [5] Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik. [6] [7] Rendezvények, események [ szerkesztés] Az ünnepnapon jellemzően irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket rendeznek. Egyes vendéglátóhelyeken ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért. [8] Az alábbi szakaszban a valamilyen szempontból különleges eseményeket soroljuk fel. 1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő ( Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).
A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel – mai magyarok! … Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani. A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. (A cikk eredeti változata 2020. 11-én jelent meg. A magyar költészet napja – Wikipédia. )
1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Mikor és hol született józsef attila. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.
Erősödött benne az elidegenedés kínzó érzése (Mióta elmentél, Óh szív! Nyugodj!, Reménytelenül). 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság. Az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe (Téli éjszaka, Óda, Eszmélet, "Költőnk és Kora"). Fontos szerepet kapnak a különféle tájak, nemegyszer kozmikus összefüggésekben (Falu, Tiszazug, Külvárosi éj, Tehervonatok tolatnak..., Elégia). Vissza-visszatérően fejezi ki a fájdalom végleteit: szerelmeinek viszonzatlanságát (Nagyon fáj), anyja elvesztését (Kései sirató), vagy eltávolodva az egyedi élményforrásoktól (Egy kisgyerek sír, Kiáltozás). Megfoghatatlan bűnök terhével küzd (A Bűn, Én nem tudtam, Tudod, hogy nincs bocsánat, Kiáltás); erősen befolyásolta a freudi szemlélet ( Amit szivedbe rejtesz, "Költőnk és Kora"). Radikálisan demokratikus társadalomszemléletét életének utolsó éveiben is értékes versekben fejezte ki (Thomas Mann üdvözlése, Levegőt!
© Technológia: Demeter Szilárd az Origóban megjelent írásával reagált a Telex vele készített interjújára, amiben a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt nyilatkozta, hogy a kortárs magyar irodalom 80 százalékát kukázná. Demeter most azt írja, a Telex azt már nem vágta be a videóba, hogy a fentiekhez hozzátette, "éppen ezért nem szeretek tartalmi döntéseket hozni, mert nem az én ízlésítéletem a mérvadó". Most azt írta, egyetlen szerzőt nevesített "negatív összefüggésben". "Nem az a bajom Parti Nagy Lajossal, amiket a vagy bárhová ír, szólás- és véleményszabadság van. Hanem az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy a legújabb szépirodalmi alkotásai nem ütik meg az írói, költői nagyságának szintjét, szerintem szarok. " Szerinte "önmagában ezzel sem lenne baj, mindenki azt és úgy ír, ahogy akar, vagy éppenséggel kiszakad belőle". Demeter megjegyzi, hogy Parti Nagy Lajos a Digitális Irodalmi Akadémia tagjaként életműve miatt havi apanázst kap, vagyis "a magyar adófizetőknek eddig közel 90 millió forintjába került az, hogy Parti Nagy Lajos eddigi irodalmi munkásságát jelentős magyar szerzőként másolásvédetten közzétesszük".
– Továbbá azt is megtapasztaltam, hogy hiába válaszolok a legjobb indulattal, válaszaimat ideológiai-politikai logika alapján szelektíven közlik, ha közlik. És rettenetesen sok időt elvisznek az értelmetlen, vagy érdektelen kérdések, vagy kérdéseknek álcázott ítéletek. Ez tehát pedagógia. Mivel valószínűsíthetően több FB-ismerősöm van, mint ahányan a olvassák, ezért az Ön kiposztolása remélhetően elgondolkodtatja a kollégáit, mielőtt még értelmetlen irodalompolitikai mizériába akarnának belerángatni. Pedagógiája újabb szintre lépett, amikor a Facebookon megosztott szöveget a kormánypárti Origo teljes egészében lehozta. Ez azt jelenti, hogy a hírportál a megjelenés előtt egy másik médium termékét leközölte, amit nehéz nem lopásként értelmezni. A 444 megjegyzi, hogy Demeter Szilárd volt az egyik utolsó kormánypárti vezető, aki szóba állt a független médiumokkal ( a Magyar Hangnak is adott interjút), húzása így talán még meglepőbb, és veszélyes precedenst teremthet. Ha ugyanis az interjúalanyok ezt követően rendre közzéteszik a nekik nem tetsző szövegeket a megjelenés előtt, az végképp ellehetetleníti a párbeszédet a kormány és az intézkedéseiről nem kizárólag őszinte csodálattal, minden kritika nélkül nyilatkozó sajtótermékek között.
Képünk forrása: "Mondjon le minden közéleti funkciójáról, vonuljon ki a magyar közéletből" – nyílt levélben követelik már több mint hatezren Demeter Szilárd miniszteri biztos, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója lemondását hatalmas felháborodást keltő cikke után – írja a A döbbenetes cikk az Origón jelent meg szombaton, melyben a szerző azt írta: "Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos", és hogy "a magyarok meg a lengyelek jelentik ma az új zsidókat" – olvasható a 444 cikkében. Mint írja a lap, az írás hatalmas felháborodást keltett, magyar és nemzetközi zsidó szervezetek, illetve Izrael magyarországi nagykövetsége is elítélték Demeter szavait, Köves Slomó rabbi ízléstelen, otromba provokációnak nevezte. Demeter egy ideig a Facebookon próbált kiállni írása mellett, végül visszavonta, és törölte Facebook-oldalát – derül ki a 444 cikkéből. A nyílt levél szerint Demeter Szilárd "a holokauszt áldozatainak emlékével és a túlélők fájdalmaival visszaélve, Európa- és nemzetellenes szövegével, tudatosan provokál, békétlenséget és gyűlöletet szít (…), a magyarokra hivatkozik, akiktől nem kapott felhatalmazást!
Ugyanakkor intézményeink tekintélye, szakmai hitelessége, a munkatársak morális tartása miatt nyilvánosan is hangot kell adnunk véleményünknek. A információi szerint ugyanezen a napon Demeter Szilárd is írt egy levelet, melyet körbeküldött a PIM összes alkalmazottjának. A levelében a hírhedt írását magyarázza, és azzal vádolja a most ellene felszólalókat, hogy bezzeg akkor nem emelték fel a hangjukat, amikor az ellenzéki összefogás antiszemita jelöltet indított az őszi szerencsi időközi választáson. "Hallgatott Vámos Miklós, hallgatott Kepes András, hallgatott Parti-Nagy Lajos is. " Levelének legfontosabb állítása, hogy magától nem fog lemondani. Leszögezi, hogy addig főigazgató, ameddig a fenntartó nem dönt másképp. Ugyanakkor, amíg a PIM főigazgatói székében ül, több véleménycikket nem fog írni, könyvet is csak azután publikál, hogy az múzeumi karrierje véget ér. A levélben többek között azt is kiemeli, hogy a lelkiismerete nyugodt, azt írja, "soha egyetlen antiszemita sort vagy szókapcsolatot le nem írtam.
Szögezzük le: az államtitkár nem lopta el a gesztusként még csak nem is átadott, hanem megmutatott labdát. Még a műtárgyvédelmi szempontoknak is eleget tett, amikor kesztyűt húzott a felmutatáshoz. Amikor - nem »csúnyán helyretéve«, hanem legfeljebb kissé ironizálva, és korántsem feldúltan, inkább kedélyesen jeleztem, hogy remélem, vissza is viszi, erre ő ott helyben ígéretet tett. A történtek ilyetén átértelmezése nem válik a 444 és Kaufmann kolléga dicsőségére, ez egyszerű klikkhalász zsiványság. Brenner Koloman pedig remélhetőleg konzultál a jogászaival, még mielőtt egy ilyen »agybaj« tudósításnak felül". Állítólag a liberálisoknál volna a szakértelem. Tisztelettel kérem, valaki nem állna oda, és nem készítene egy rendesebb kultúrstratégiai anyagot, amit, mondjuk, vállalható módon prezentálnának is az úri közönség színe előtt? Mert ez így, megismétlem, ciki. Villantó Zsolt szerint "a kultúra a zászlóshajó". A kép jó, talán még igaz is lehetne. De amit ők eddig megmutattak belőle, az valami uszadékfából összetákolt tutaj, amelyen zászlóként vígan lengedezik a kapitány alsógatyája.
Vártam, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció kiáll valami értelmezhető kultúrstratégiai-kultúrpolitikai vízióval, amivel majd vitába lehet szállni. Idejük lett volna rá, idestova tizenkét esztendeje elégedetlenkednek. De amit eddig mutattak, az elég vérszegény. Egyrészt Gréczy Helikopter Zsolt mondott két nevet. Vidnyánszky, Demeter. Ha nem veszik szerénytelenségnek, a magam részéről ezekkel a nevekkel egyetértek, sőt, még tudnék sorolni egy egész hadseregnyit, sok jó magyar intézményvezető végzi a dolgát hazánkban és kerek e földtekén, a haza és a nemzet fényre derül. Aztán volt még valami ködevés a művész és a művészet autonómiájáról. Ezt értelmezni sem tudom 2022-ben, esetleg koalíciós társuk nagyasszonyával, Lendvai Ildikó elvtársnővel tessenek egyeztetni az óráikat, utoljára talán ő csorbította a t. alkotók szabadságát cenzorként. Hiller István meg tök komolyan belemondta a kamerába, hogy új épületet az OSZK-nak. Esetleg ha miniszterként egy kicsit odafigyelt volna, akkor a nemzeti könyvtárban sem kellet volna annyi romot eltakarítani utánuk, de ez mindegy is: ha véletlenül kormányra kerülnének, akkor ingyen és bérmentve átadom nekik az erre vonatkozó kormányelőterjesztést, négyzetméterre kiszámoltuk, hogy mi lenne a kívánatos.