1) Mikor és hol született József Attila? a) 1904. Pécs b) 1905. Szolnok c) 1905. Budapest d) 1905. Szeged e) 1905. Bukarest f) 1904. Debrecen 2) Hogy hívták testvéreit? a) József Jolán, József Erika b) József Júlia, József Etelka c) József Júlia, József Erika d) József Júlia, József Erzsébet e) József Jolán, József Etelka f) József Jolán, József Erzsébet 3) Hogyan nevezték nevelőszülei? a) Pista b) Imre c) Sándor d) János e) Kálmán f) Károly 4) Hány éves koráig élt nevelőszülőknél, mit dolgozott náluk? a) 7, tanított b) 7, postás c) 6, varrt d) 7, disznópásztorkodott e) 6, utcai zenész f) 7, földművelés 5) Mikor és miben halt meg édesanyja? a) 1919. rák b) 1919. méhdaganat c) 1909. méhdaganat d) 1918. Mikor született józsef attica.fr. rák e) 1918. méhdaganat f) 1920. rák 6) Ki lett a gyámja? a) Illyés Gyula b) Horgel Antal c) Makai Ödön (Jolán férje) d) Makai Ödön (Etelka férje) e) József Áron f) József Jolán 7) Hova került gimnáziumba? a) Szeged b) Kecskemét c) Makó d) Mezőhegyes e) Budapest f) Kiszombor 8) Hány éves korában került ki első verses kötete, illetve mi volt a címe?
Forrás: Wikimedia Commons / Octra Bond / GNU-FDL 1. 2 A szerkezet A magyarban négy mintázata van a többszörös kérdéseknek. Aszerint tudjuk őket megkülönböztetni, hogy a kérdőszók az ige előtt vagy után állnak, és szerepel-e az egyik kérdőszó előtt az és szócska. A. Mindkét (az összes) kérdőszó az ige előtt áll: Ki kit támogat? Ki hol töltötte a nyarat? B. Egy kérdőszó az ige előtt, a másik (többi) az ige után, sokszor a mondat végén: Ki vesz el kit a regény végén? Ki haragszik kire? C. JÓZSEF ATTILA könyvei - lira.hu online könyváruház. Ige előtti kérdőszók mellérendelése Hol és hogyan lehet diákmunkát vállalni? Ki és mikor ment szabadságra? D. Egy kérdőszó mellérendelése a mondat végén Ki vett rá erre és hogyan? Hogyan ért véget a történet és miért? Az egyszerűség kedvéért olyan példákat fogunk vizsgálni, amelyekben két kérdőszó van, de természetesen kettőnél több kérdőszó is lehet egy mondatban: Ki, mikor és hova utazott? Hol, mikor és mit ittatok azon a görbe estén? Vajon mi lehet a különbség a négy szerkezet között? Használhatjuk őket ugyanabban a kontextusban?
Kezdetben a súlypont a munkásmozgalmi líra volt, később az ünnep egyre inkább eltávolodott ettől. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott. [4] [5] Az ünnepet Magyarországon kívül a szomszédos országok magyarlakta területein is megünneplik. [6] [7] Rendezvények, események [ szerkesztés] Az ünnepnapon jellemzően irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket rendeznek. Egyes vendéglátóhelyeken ezen a napon verssel is lehet fizetni a kávéért. Mikor és hol született józsef attila. [8] Az alábbi szakaszban a valamilyen szempontból különleges eseményeket soroljuk fel. 1998-ban a költészet napját tizennégy magyar költő ( Bella István, Beney Zsuzsa, Borbély Szilárd, Ferencz Győző, Géher István, Kalász Márton, Kántor Péter, Kodolányi Gyula, Lászlóffy Aladár, Parti Nagy Lajos, Takács Zsuzsa, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Balla Zsófia) úgy ünnepelte, hogy közösen írtak egy szonettkoszorút Weöres Sándor Hála-áldozat című szonettjének két-két megadott sorából (a szonettkoszorú ugyanis 14 szonettből áll).
1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki. Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, jól formált versei leginkább realisztikusságukkal vagy különös bensőségességükkel hívhatják fel magukra a figyelmet (Rög a röghöz). A kozmosz éneke c. szonettkoszorúja részleteiben már megelőlegezi a későbbi kiteljesedést. Az avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve részben elemi erejű változások közeledéséről (Nem én kiáltok), részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet (Szép nyári este van), részben ősi igézések, népdalok és sanzonok, máskor mesék vagy zsánerképek hagyományosabb szemléleti elemeit társítja merész, esetleg éppen bizarr asszociációkkal (A hetedik, Klárisok, Áldalak búval, vigalommal, Medáliák, Medvetánc). A magyar költészet napja – Wikipédia. Néha a szelídséget hirdeti (Tanítások), ismételten megszólal azonban soraiban a szociális lázongás is (Tiszta szívvel, Végül). Ez a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai költészetet hozva létre (Szocialisták, Tömeg, A város peremén, Mondd, mit érlel... ) Nem kerülték el azonban figyelmét az élet parányi mozzanatai sem (Hangya).
Decemberi estdélutánon, olyankor, amikor a nap dideregve siet elbújni a szemhatár hegypárnái közé, a föld pedig korán magára ölti ködköpönyegét, három ember ült együtt az ebédlőszoba asztala mellett. Ennek a nem túlságosan jól berendezkedett világnak a kellemesebb pillanatai közé tartoznak ezek a korán elszürkülő, az emberre mesterséges világosságot rákényszerítő délutánesték, amelyek minden szociálfilozónánál és minden költői fellendülésnél érthetőbb szóval magyarázzák meg, hogy a Plátó kétlábú, tollatlan állata társas lény. A kora elsötétülés, a köd és a szabad levegő ridegsége karámba hajtják össze a teremtés legfejlettebb birkáit, az embereket, és a délután három órakor kigyulladó lámpásfény tökéletesebb szociális ragasztószer, mint a Lassalle vagy Fourier papirosnak maradt tanítása. Ibolya – Wikiforrás. Ezeken a téli délutánokon minden a Deust magában érző ember siet magának társaságot csinálni, mint ahogy nyáron a muslicák tartanak halálos kimenetelű meetinget a kerti gyertya fénye körül. A muslicák nyáron verődnek össze, bennünket, embereket a tél három órakor kigyulladó lámpása hajt egybe.
A tünet különböző, de a cél egy: ─ vágyakozás valami nem természetesre, valami olyan lehetőségre, amely a világtól el- és a világossághoz hozzávisz. Epekedés a mennyország után, amely minden vallás felfogása szerint mesterségesen van megvilágítva. Ahol befejezett a lét, ott sehol sem a nap világít. Vagy felhők ragyognak, vagy a Flegeton ég. Az ebédlőasztalon is mesterséges világítás állt már ─ de csak egy szál gyertya. A házigazda rafinált, finom epikureizmusának halavány fényt szóró világítótornya. Mert azt tudjátok, ugye, hogy a gyertya a beszélgetés világossága? A villám fénye az effektusoké és a reklámé, mindazé, ami színpadi hatásokkal dolgozik ebben a világban; a gáz a józan munkáé és hideg számításé, a petróleum pedig a szegénységé, a rabszolgaszerű munkáé és a nyárspolgári családi köré. A beszélgetésnek, a társas lény voltunk teljes kiélvezésének világítóeszköze a gyertya éppúgy, mint ahogy igazán magunkba mélyedni, s a mindnyájunkban benn rejlő meseországot megjeleníteni csak a kandalló vagy cserépkályha rácson átlövellő fénye mellett lehet.
De ekkor sem öleltem meg. Azután elindultunk a vasút mellett. A távozó mozdony füstje ott feketéllett még a látóhatáron. Jó messzire kellett mennünk, amíg megéreztük, hogy szemlátásnyira nincsen ember a közelünkben. Ekkor odaléptem Chloéhoz és sírvafakadva csókolni kezdtem a fehér arcát. Ő kényszeredetten mosolygott piros, finom rajzú ajkaival, és forró kezeivel a nyakamat és a fejemet símogatta. Lekerültünk a mezőre, majd az erdőbe értünk. Szótlanul haladtunk egymás mellett, és a szőlőskerteknél illatos szőlőt vásároltunk. A pri-pri bogarak százai megszólaltatták szomorú hegedűiket. Ez a dal kísérte utunkat. A kék csónakba vittem Chloét. Lassan eveztem az ibolyaszínű vízen, szalmakalapom a csónak fenekén pihent, és sápadt, lesoványodott kis arcomba belógott a hajam. A víz locsogott, és muzsikált nekünk, az erdő nagy körvonalait egy barna színfolt töltötte ki, és a túlsó parton, a fák között, egy parasztház lámpása gyúlt ki. Míg reszkető karokkal eveztem, Chloe vállai már mezítelenül derengtek felém.