Pl. HIV-fertőzés, dialízis, daganatos betegség, kemoterápia, szervátültetés stb. Igen fontos a körültekintő és célzott antibiotikum-kezelés, monitorozás, bennük még egy "szimpla" felső légúti fertőzés is igen súlyosan végződhet. Sebészi beavatkozás: egyes esetekben, pl. tályogok esetén indokolt lehet, vagy a vitatott mandulakivétel, ill. súlyosan szövődött krónikus melléküreg-gyulladások, ahol gennyes bakteriális, vagy gombás fertőzés húzódik meg masszívan, akár több hónap után is. Forrás: Felhasznált linkek: Fotó: canonier: Bitte husten
A kakukkfű a kifejezett köptető hatás mellett enyhén antibakteriális hatással is rendelkezik. Immunerősítő szerepéről kevésbé ismert gyógynövény a fekete bodza. A bodza egyrészt eltávolítja a szervezet káros anyagcseretermékeit, ezáltal növeli a szervezet védekezőképességét, valamint képes számos, a felső légúti betegségek kialakulásáért felelős vírus szaporodását gátolni. A bodza a népi gyógyászatban előszeretettel alkalmazott lázcsillapító, izzasztó és fájdalomcsillapító is. Náthára is, allergiára is: só A sós levegő stimulálja a légutak védekező reakcióját, oldja a nyálkahártyára tapadt váladékot, elősegíti a gyulladásos folyamatok megszűnését és erősíti a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet. A sós levegő belélegzése a légúti betegségek kiegészítő kezelésére is alkalmazható, nyáron a szénanáthás tüneteket segíthet enyhíteni. Magyarországon több helyen működnek sóbarlangok, sószobák, ahol különféle gyógyító terápiát is igénybe vehetünk. Otthonunkban sóslevegő légtisztító használatával enyhíthetők a különböző alsó- és felsőlégúti hurutok, az allergia, és az asztma kellemetlen tünetei.
Cikkünkben a leggyakoribb felső légúti fertőzéseket mutatjuk be: a közönséges megfázástól, a hurutos torokgyulladásokon, át az életet veszélyeztető gégeszűkületig. A betegségek javarészt víruseredetűek, de nem ritka a baktérium okozta, vagy a "ráfertőződés" útján bakteriálissá váló eset sem. Típusok, melyik mit érint? Rhinitis, szénanátha - az orrnyálkahártyájának gyulladása Szinuszitisz - a melléküregek gyulladása (arcüreg, orrmelléküregek) Nazofaringitisz - leginkább ez felel meg a közönséges megfázásnak, az orr, garat, nyelvcsap és mandulák gyulladása Faringitisz - lényegében torokgyulladás, a garat és környékének gyulladása Epiglottitisz - a gégefedő és azt övező részek gyulladása Laringitisz - gégegyulladás Laringo-tracheitisz - a gége és a légcső gyulladása Tracheitisz - a légcső gyulladása Egy érdekesség: hogyan különíthető el az allergia, a felső légút fertőzés és az influenza? Tünetek Allergia Felső légúti fertőzés Influenza Könnyezés Gyakori Ritka Szemszárazság, kötőhártyagyulladás Orrfolyás Orrdugulás Nem gyakori Tüsszentés Nagyon gyakori Torokfájás Köhögés Gyakori: enhye-mérsékelt formában Gyakori, kínzó száraz köhögés Fejfájás Nem jellemző Láz Nincsen Gyermeken gyakori, felnőttön ritka Gyakori a magas láz is (38°C felett) Rossz közérzet Igen gyakori Fáradtság, gyengeségérzés Igen gyakori és több hétig is tarthat Izomfájdalom Enyhe Igen gyakori és erős formában A betegség időtartama Több hét 3-14 nap Kb.
Azokon a területeken, ahol jelentősebb zsidó lakosság élt, mindenki böjtölt. Bár a húsvét keresztény ünnep, a zsidók pészahja is a nagyhétre esik - ők ilyenkor szintén halat fogyasztottak, legismertebb "fogásuk" pedig a macesz volt, amelyet pészahkor közösen készítettek a falu izraelitái.
században, a folyók szabályozásával rengeteg korábbi természetes hallelő hely szűnt meg - így a szegényebb néprétegek számára a hal kikopott a böjti étkezésből. Húsvét Ausztriában: ahány tartomány, annyi szokás. Az önmegtartóztató táplálkozást Erdélyben elősegítette, hogy az év nagy részében elérhető volt a sózott juhsajt - az ország többi részén szintén sózott, gyúrt tehéntúróval pótolták a kieső fehérjét. A református falvakban a negyven napos böjtöt nem tartották, a Nagypéntek azonban rendkívül szigorú volt, bár ez tájegységenként változott: volt ahol egyáltalán nem főztek, ott a táplálék aszalt gyümölcsökből, pattogatott kukoricából, száraz lepénykenyérből állt. A Dunántúlon két fogásos étkezés volt a szokásos, valamilyen leves rántás, vaj és olaj nélkül, babból, káposztából vagy aszalt gyümölcsből, kifőtt metélt - leginkább mákos - vagy főtt kása üresen. Görög katolikus falvakban a böjt még szigorúbb volt - ők sokkal tovább megtartották a negyven napos böjtöt, mindenfajta zsiradékot száműztek az étkezésből, és Nagyszombaton egész nap nem ettek.
HÚSVÉT Étkezési szokások HÚSVÉTI ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK ************************************** Húsvétvasárnapi étkezés ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ A nagyböjt a közép-európai katolikusok számára az újkorban a nagy- szombat délutáni templomi feltámadási körmenettel ért véget. Már a X. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A nap ünnepi étele a húsvéti bárány, amely Jézust jelképezi. – A tojás az élet, az újjászületés jelképe. – A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Az 1518 körül keletkezett Sándor-kódex szerint a süteménynek túróslepény formája is szokásos volt. A húsvéti szentelt ételekre a XVI. századtól helyenként a XX. századig használatos a kókonya elnevezés, amely valószínűleg olasz eredetű (jelentése az átadó nyelvben "finom ételek", "a bőség országa"). A húsvéti ételszentelések a XX. század folyamán maradoztak el. A húsvéti főétkezés fogásait nem jelölte ki hagyomány, jó minőségű ünnepi ételeket főztek.